Stars–Sixers: megint fordítva alakult az eredmény, mint vártuk
2024. január 6. – Szerző: Krikettgalaxis
December 26-án, a két csapat legutóbbi egymás elleni találkozóján egyértelműen a Stars tűnt esélytelenebbnek, mégis megnyerték azt a meccset. A mostani újabb összecsapásra ellenkező előjellel érkeztek meg a csapatok, mint akkor, de ezúttal is a rosszabb formában levő csapat, a Sixers győzött.
A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A tabellán ezt a mérkőzést megelőzően mindkét együttes 8 ponttal állt, csakhogy a melbourne-iek ezt a 8 pontjukat az utolsó négy meccsük megnyerésével szerezték, miközben a sydney-iek utolsó 3 összecsapásukból kettőt elvesztettek, egy pedig eredmény nélkül végződött. Így aztán a pillanatnyi formát (és a hazai pálya előnyét) tekintetbe véve jóval inkább a zöldek tűntek esélyesnek.
Ami az összeállításokat illeti: a rózsaszínek mindezek ellenére csak egy helyen módosítottak a legutóbbi meccsükhöz képest: Kurtis Patterson helyett ma Daniel Hughes játszott. A Melbourne-nél a legnagyobb problémát az jelentette, hogy kapusuk, Sam Harper sisakját a tegnapi edzésen eltalálta egy labda, ami miatt kórházba vitték. Ott kiderült, törése nincs, csak külső sérülései vagy zúzódásai keletkeztek az állán és a nyakán. Helyette ma Peter Handscomb kapuskodott, és a dobófronton is történt egy csere: Mark Steketee helyét Scott Boland vette át.
A Sixers a dobást választotta, így a Stars jött be ütni először. Az erőfölény nem sikerült rosszul számukra, hiszen Thomas Rogers és Dan Lawrence 33-ig vitte kiesés nélkül, sőt, rögtön ezek után egy hatos is jött, ám utána Rogers kiesett. A 6. játszmában a vendégek már a 6. különböző dobójátékosukat próbálták ki, méghozzá sikerrel: Todd Murphy ugyanis mindössze 1 futást hagyott az ellenfélnek, Beau Webstert pedig kidobta nulla ponttal. De a játék hullámzása folytatódott: a következő rövid időszak megint a zöldeké volt, persze ki másnak, mint Glenn Maxwellnek köszönhetően: a 8. játszmában két hatost, a következőben pedig három 4-est mutatott be, jócskán a Stars felé billentve az esélyességi mutatót. De utána megint jött Murphy, és egy újabb takarékos játszmában megszerezte Maxwell kapuját is. Innentől kezdve nagyon lelassult a pontszerzés: sokáig csak a választható erőfölény két játszmájának az ideje volt az egyetlen, amikor egyáltalán született határesemény (de akkor is csak 1–1 négyes), majd végül a legutolsó két játszmában kapcsolt rá kicsit jobban Hilton Cartwright és Marcus Stoinis: itt 12 dobás alatt 30 futás született, de a félidőben összességében csak 156, ami nem tűnt túl fenyegetőnek a Sixers számára.
A kergetés jóformán egyetlen társulásról szólt: ezt James Vince és Daniel Hughes alkotta. Boland ugyanis elég hamar eltávolította a pályáról Josh Philippe-et, hogy utána összeálljon az imént említett pár: ők ketten aztán 99 futást gyűjtöttek be, külön-külön pedig Vince 79-cel, Hughes 41-gyel esett ki. A játék egyébként most is ugyanolyan hullámzó volt, mint az első félidőben: gyorsabb és lassabb időszakok váltogatták egymást, a pontaránygrafikonon is hol az egyik, hol a másik csapat volt időarányosan előnyben, de a kapuk későn születtek, az ütősök pedig bátran játszhattak annak tudatában, hogy még sokan vannak tartalékban mögöttük: így a vége a Sixersé lett, akik csaknem 2 játszmával a vége előtt elérték a célt.
Az eredmény jóvoltából a sydney-iek följöttek a második helyre, de a melbourne-iek is maradtak rájátszást érő helyen: jelenleg negyedikek, de kettővel többet játszottak, mint a két ponttal mögöttük levő Hurricanes.