A helikopter sem segített a Thunderen
2024. január 12. – Szerző: Krikettgalaxis
Helikopterrel érkezett meg a Sydney Thunder játékosa, David Warner a Sydney-i Zúzásra, vagyis a Sixers elleni rangadóra, de a csapatnak ennél több öröme nem lehetett: mivel elbukták a derbit, így már biztosan nem juthatnak rájátszásba.
Sydney-i látkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Rekordszámú, több mint 41 000 néző és szurkoló látogatott ki a mai Zúzásra, vagyis a két sydney-i BBL-klub összecsapására: ebben a stadionban ez ligatörténeti rekordnak számít. De pont a leglátványosabb esemény még túl korán történt: az emberek még nem voltak ott a lelátókon, amikor David Warner helikoptere leszállt a pályán. Pedig ilyet igazán nem minden nap lehet látni, talán csak akkor, ha éppen egy világhírű játékosról van szó, akinek a fivére éppen aznap tartja az esküvőjét. Warnerrel ez esett most meg: egyenesen az esküvőről érkezett meg az SCG-be légi úton.
Nagy szüksége is volt arra a zöldeknek, hogy egyik legjobbjuk ma itt legyen, és nem csak azért, mert egy ilyen rangadó mindig nagy presztízzsel bír, hanem azért is, mert tudták: ha ma kikapnak, már semmiképpen sem juthatnak be a rájátszásba. De nem csak Warner, hanem másik két játékos is új volt náluk a múltkoriakhoz képest: Liam Hatcher és Toby Gray került be most a csapatba, miközben Matthew Gilkes, Alex Ross és Gurinder Sandhu kimaradt. Graynek, a jobbkezes balra pörgető dobónak egyébként ez volt élete első BBL-meccse, sőt, első Húsz20-a is. A Sixersnél két változtatás történt: Daniel Hughes és az ezúttal sérülés miatt kimaradó Tom Curran helyett Hayden Kerr és a válogatottól visszatérő Steven Smith szerepelt ma. Smithről amúgy is sokat beszéltek mostanában az ausztrál szurkolók, ugyanis kiderült: a tesztválogatottban ő lesz az új nyitó ütős a formátumtól visszavonult Warner helyett! De nem csak ő, hanem Steve O’Keefe is téma volt az utóbbi napokban: a 39 éves dobó bejelentette ugyanis, hogy ez a mostani lesz az utolsó BBL-idénye. Végül mind Smith, mind O’Keefe mai szereplése emlékezetes maradt: de erről később.
Vagyis bocsánat, Smith szerepléséről nem később, hanem most azonnal írunk. Ugyanis a Thunder a dobást választotta, így ő jött be elsőként ütni. Első játszma, első dobás, Daniel Sams Steven Smithnek: aranykacsa! Egy rövid labdát próbált meghúzni, de csak a felső élével ért bele, és a mélységi mezőnyben elkapták. Igen, ez most Húsz20, de azért jópár szurkoló, akinek már eddig sem tetszett az ötlet, hogy tesztben ő nyisson, most máris igazolva látta magát. Ez után a kapu után viszont magabiztosra váltott a Sixers játéka, és bár nem száguldottak valami nagy sebességgel, de azért James Vince és Josh Philippe társulása ezek után összehozott nekik 59 futást, utóbbi pedig egymaga majdnem 50-ig jutott. Egy olyan pályán, ami eredetileg ütősbarátnak tűnt, de aztán kiderült, hogy egyáltalán nem az. Toby Gray egyébként jól mutatkozott be: Vince éppen az ő áldozata lett, méghozzá mindjárt a dobó pályafutása harmadik BBL-dobásából. Az ütősök közül azonban az imént említett páron kívül csak Jordan Silk hozott össze 35 pontot, a többiek legfeljebb 10-et, és bizony a csapat nevéhez méltatlanul nem valami sok hatost láthattunk tőlük: mindössze kettőt, ebből is az egyik a félidő utolsó, minden mindegy
-típusú dobásából született, 151-re hozva fel ezzel a rózsaszíneket. A kevésbé látványos játékot egy kissé szokatlan eset akasztotta meg rövid időre: az egyik játékvezető kisebb vitába keveredett Chris Green Thunder-kapitánnyal, mint kiderült, azért, mert a bírónak nem tetszett, hogy amikor a mezőnyből visszajuttatják a labdát, sokszor az elnyűtt tesztsávok talajára vagy azok tájékára céloznak: szerinte inkább a füvesebb részeket kellett volna célba venni. Végül nagyobb konfliktus ebből nem alakult ki.
A kergetés egyértelműen két különböző részre osztható, de a vendégek nagy bánatára az első rész csak 4 játszmáig tartott: ez volt ugyanis az az időszak, amikor a Thunder ütősei parádéztak. Ez alatt a 24 dobás alatt Warner és Alex Hales 44 pontot hozott össze, amivel a csapat ezidénybeli legeredményesebb kötelező erőfölényét produkálták. Utána viszont minden megváltozott. Először azzal, hogy megérkezett O’Keefe, aki egy játszmában kiejtette Halest és a bejövő Cameron Bancroftot, ezek után pedig egészen a 12. játszmáig (!) kellett várni egy határeseményre! A pontszerzés pedig ezek után sem gyorsult be, ráadásul Warner mellől folyamatosan potyogtak ki az ütősök: de ő is csak 37 pontig jutott el, mire a 17. játszmában kiesett. Egyébként ő is O’Keefe áldozata lett, a dobó ráadásul 3,25-tel gazdálkodta végig a 4 játszmáját, így aztán nem csoda, hogy őt választották a meccs legjobbjának. Ahogy az sem csoda ezek után, hogy a Thunder bőven lemaradt a célról, és újabb vereségével búcsúzni kényszerült a bajnoki álmaitól. A Sixers ugyanakkor bebiztosította a helyét a legjobb négy között, így velük még találkozunk a rájátszásban.
