Kacsával, de derbigyőzelemmel búcsúzott a BBL-től Aaron Finch

2024. január 13. – Szerző: Krikettgalaxis

Ma befejezte BBL-pályafutását a torna történetének egyik legeredményesebb ütőjátékosa, a 37 éves Aaron Finch, aki ugyan ma nulla ponttal esett ki a nagy melbourne-i derbin, de csapata, a Renegades legalább legyőzte az ősi rivális Starst, akik viszont így elég nagy bajba kerültek.

Melbourne látképe (illusztráció)

A kép szerzője: Melbpal (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Kicsit kellemetlen dolog, amikor egy szuperrangadó az egyik résztvevő csapat számára már tét nélküli, márpedig a Renegades számára ez a mai már az volt, hiszen ők már régen eldőlt, hogy nem juthattak tovább. Mégis minden idők egyik legnagyobb nézőserege, több mint 41 000 ember tolongott ma a docklandsi stadion lelátóin: egyrészt maga a klasszikus rangadó miatt, másrészt viszont azért, hogy elbúcsúztassák sokak kedvencét, az ausztrál válogatott korábbi alapemberét, Aaron Finchet, aki ezennel befejezi BBL-beli és minden bizonnyal teljes professzionális pályafutását.

A Stars számára azonban különösen fontos volt ma az eredmény: ha ma itt nyernek, akkor saját kezükben tarthatják a sorsukat a továbbjutást illetően, de egy esetleges vereség után már az Adelaide Strikers eredményétől is függeni fog, hogy ők bejuthatnak-e a rájátszásba. Náluk egyébként most egy változás történt a legutóbbi meccsükhöz képest: Jonathan Merlo helyett Nathan Coulter-Nile játszott, míg a Renegadesnél három csere történt: Ruvanta Kellépota és Peter Siddle helyett Akeal Hosein és Kane Richardson érkezett, míg az SA20-ba hazatért Quinton de Kock helyét a búcsúzó Finch vette át.

Mivel a nap előző meccse, a Scorchers–Heat találkozó (valószínűleg a sok ivószünet miatt) hosszabbra nyúlt a tervezettnél, ezért a tévéközvetítés érdekében ezt a mostanit kicsit később kellett kezdeni. A Renegades dobott először, és bár az első játszma rosszul sikerült nekik (3 db négyessel), de utána hamarosan Thomas Rogers kiejtette Dan Lawrence-t. És bár ekkor még a pályán volt a Starsban szereplő azonos nevű játékos, a másik Thomas Rogers is, a két névrokon ebben a játszmában valahogy éppen elkerülte egymást. Aztán mire a dobó újra sorra került, az ütős már nem volt ott, mert egy (amúgy nem túl jó) Kane Richardson-dobás áldozatává vált. Megérkezett viszont ekkor Glenn Maxwell, aki egy 4–6–6-os minisorozattal el is kezdte a maxwellkedést, de Richardson a következő játszmában őt is rögvest megállította! Ez pedig igencsak megtörte a zöldek amúgy sem túl erős lendületét: innentől kezdve csak elvétve láttunk tőlük egy-egy határt, még a választható erőfölényben is csak egy négyes jött nekik össze, miközben Richardson mellett Hosein is igen jól gazdálkodott és igen eredményesen dobott: mindketten két-két kapuval és 4,25–4,50-ös gazdálkodással zártak. A Stars így mindössze 137 pontot tudott összehozni, ami még ezen a nehéznek tűnő talajon sem volt éppenséggel életbiztosításnak mondható...

A második félidőre Finch az ellenfél játékosainak díszsorfala mentén érkezett meg nyitni, az ütővonalhoz jóbarátja, Maxwell kísérte el. De az első dobásokkal még nem ő, hanem a nála is rutinosabb S. O. S., azaz a jó öreg Shaun Marsh nézett szembe. Amikor Finch sorra került, csak egy TÉM extrára futotta tőle, amikor pedig, a harmadik játszmában megint ellene dobtak, ő egy nagyot lendített az ütőn, hogy valami látványos ütést mutasson be, de Joel Paris labdájába csak beleélezni tudott, így Maxwell elkapta. A mezőnyjátékos nem ünnepelt, ahogy ilyenkor szokás, a közönség viszont igen, ahogy ilyenkor nem szokás: óriási taps fogadta a kacsával búcsúzó Finchet, aki jelenleg a BBL történetének második legtöbb futást begyűjtő játékosa. Mezszámát, az 5-öst a Renegades ezennel visszavonultatta: ez az első ilyen alkalom a csapat történetében. Az ő szerepe itt tehát véget ért, de nem ért véget Marshé és a Finch helyére beérkező Jake Fraser-McGurké: előbbi ugyanis 64, utóbbi pedig 42 pontig jutott végül. A félidő közepén egy kicsit megingott ugyan a csapat: ekkor 10 dobáson belül 3 kaput vesztettek, de ezek után már 93/4 volt az állás, és Marsh még bent volt. Ő és Jonathan Wells aztán szép kényelmesen bevezette a vörösöket a célba, szépítve így egy kicsit az igen rosszul sikerült idényükön.

A szépítésen kívül tehát másra nem volt elég ez a győzelem a hazaiaknak, a Starsnak viszont igen fájó volt a vereség. Most már hiába nyerik meg esetleg az utolsó mérkőzésüket a Hurricanes ellen, ha az Adelaide legyőzi a Thundert, akkor a zöldek kiszorulnak az első négyből és búcsút mondhatnak a továbbjutásnak.