Majdnem meglett a két nyitó százas a Fokvárosnak
2024. január 13. – Szerző: Krikettgalaxis
Elképesztő futásparádét mutatott be az MI Cape Town két nyitó ütőse, Rassie van der Dussen és Ryan Rickelton a Joburg Super Kings ellen: egy hajszálon múlt, hogy nem lett meg a dupla százas. Az MI persze könnyedén nyert és megszerezte az idény első pluszpontját is.
Fokváros látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az IPL egyik legnagyobb rangadója a Mumbai Indians és a Chennai Super Kings találkozója: most ennek a dél-afrikai megfelelője érkezett el. Itt nyilván kisebb a jelentősége a két gazdacsapat
közti ellentétnek, de ki tudja, hátha az évek során a Fokváros és a Johannesburg összecsapása is ekkora presztízscsatává avanzsál? (Milyen szép, franciás nyelvtörő!)
A Mumbai... akarjuk mondani, az MI egyet változtatott múltkori, vesztes meccséhez képest: Thomas Kaber helyett George Linde játszott ma. A Super Kingsnél nem lehet megmondani, hogy mi változott, hiszen ők el sem kezdték a maguk meccsét múltkor az eső miatt. Egy biztos: ma ott volt a csapatban a részben magyar származású Leus du Plooy, vagy ha úgy tetszik, Du Plooy Leus, aki amúgy tavaly már a magyar Tíz10-es válogatottban is bemutatkozott.
Egy kis eső most is ráijesztett a csapatokra és a nézőkre, de csak pár perccel kellett halasztani a kezdést, játszmák nem vesztek el. Az ütésre kényszerülő Fokváros két nyitója Rassie van der Dussen és Ryan Rickelton volt. Az első két játszmában egyetlen határ sem született, és összesen csak 8 futás, de ami ez után történt, az igazán példa nélküli. Mindketten borzadályosan sok határt ütöttek, mindketten legalább 200-as aránnyal száguldottak, és Van der Dussen meg sem állt 104, Rickelton pedig 98 pontig! Amikor előbbi a 16. játszmában búcsúzott, a csapat már 200 futáson állt, ami a dél-afrikai Húsz20-as krikett történetében (természetesen ez nem kizárólag az SA20-at jelenti) az első olyan esetet jelenti, amikor egy nyitó pár eddig eljutott. A többi ütős már alig tett hozzá valamit ezekhez a számokhoz, de így is meglett a 243-as eredmény, ami bár elég sok, de az SA20 rövidke történetében mégis csak a második legmagasabb első félidei pontszám. És hogy mondjunk valami szépet a Johannesburg teljesítményéről is: Faf du Plessis egy igen látványos, egészen hihetetlen, vetődéses egykezes elkapást mutatott be a 17. játszmában (a csak epizódszerepet játszó Dewald Brevis ellen). Nem biztos, hogy látunk még ennél nagyobb elkapást ebben a szezonban!
A második félidőt aztán éppen Du Plessis kezdte, Reeza Hendricksszel. Az már nem sok jót ígért, hogy az első játszmában csak 1 szimplát tudtak összehozni, az meg még kevesebbet, hogy az 1.1-ben két futás után Du Plessis megpróbált egy harmadikat (ami amúgy bőven bele is fért volna), de Hendricksnek legyökerezett a lába, és nagyon későn, már nagyjából akkor indult el, amikor mindkét ütős az ő végén volt már, így kifutották. Ekkor bejött az újonc Ronan Hermann, de ő sem sokáig bírta, viszont az utána következő Du Plooy már annál inkább! 24 dobásból 48 pontot hozott össze, de mivel a többiek ennél jóval kevesebbre voltak csak képesek, így a (részben) magyar játékos egyedül nem volt elég, hogy megmentse az egész csapatot. Rajta kívül még a karibi Romario Shepherd mutatott fel értékelhető eredményt, 19 dobásból 34 futást, de összességében a Joburg még csak a 200-at sem tudta megközelíteni, sőt, 150 alatt maradt, mire a 18. játszmában az utolsó emberük is kiesett.
Ez azt jelenti, hogy a nagy arányú (legalább 1,25-szörös) győzelem miatt az MI egy pluszponttal is gazdagodott: így 5 pontjukkal felugrottak a tabella élére, míg a Super Kings visszaesett az 5. helyre.
