Helyet cserélt a Joburg és a Pretoria

2024. január 20. – Szerző: Krikettgalaxis

Nincs már nyeretlen együttes az idei SA20-ban: az eddig gyengélkedő Joburg Super Kings is egy szép hajrával végre megszerezte ugyanis első győzelmét, méghozzá a Pretoria Capitals ellen, akiket így máris megelőztek a tabellán.

Részlet Johannesburg belvárosából (illusztráció)

A kép szerzője: Adamina (Flickr), licenc: CC BY 2.0

Azt azért nem mondhattuk, hogy ez lenne a johannesburgiak utolsó esélye, hogy meginduljanak fölfelé, legalább a már rájátszást érő negyedik hely irányába – de azért majdnem mondhattuk. Viszont ugyanennyire fontos lett volna a négy (esetleg 5) pont a fővárosi csapat számára is, hiszen ők is mindössze egyet nyertek meg az eddigi három találkozójukból. Így aztán igen kiélezett összecsapásra számíthattunk ma.

A Pretoria múltkor úgy győzött, hogy először ütöttek: talán ez is benne volt abban a döntésükben, hogy ma is ezt választották. Egy cserét hajtottak végre az akkoriakhoz képest: Theunis de Bruyn helyére most Kyle Verreynét tették be. A sárgák két változtatással próbálkoztak: náluk nem volt itt most a múltkori csapatból Wayne Madsen és Aaron Phangiso, viszont itt volt a múltkoriakkal ellentétben Sibonelo Makhanya és David Wiese. A magyar származású Leus de Plooyjal (De Plooy Leusszal) szemben töretlen a bizalom: ami nem is csoda, mert eddig ő volt a csapat egyik legjobb játékosa.

A vendég Capitalsnél ugyanaz a Will Jacks ma is ott volt a nyitó párban, aki múltkor százast ért el. Ezek a reményei, hogy esetleg ezt megismételje, azonban hamar szertefoszlottak: a második játszmában egy Nandre Burger-dobást jó magasra felütött a levegőbe, a mezőnyben pedig Faf du Plessisnek pedig sikerült aláhelyezkednie és egy szép elkapást bemutatnia. A harmadik rendű Verreyne nagyon stabilan állt a lábán, viszont mellőle a társak gyorsan fogytak. Miközben ő az egész félidő során bent maradt a pályán, és 72 futásig jutott, addig például az utána jövő Rilee Rossouw és Colin Ingram is kacsázott, de még rajtuk kívül is volt három ütős, aki 10-nél kevesebb futással búcsúzott. Így sem az 5 játszma utáni 38/4, sem például a 10 játszma utáni 69/6 nem ígért semmi jót a Pretoria számára. A nagyobb gondoktól csak az mentette meg őket, hogy a sorvég, jelesül a 10. rendű Adil Rashid és a 11. rendű Hardus Viljoen 10 dobásból 5 határt hozott össze: így például Rashid lett a csapat 3. legjobb ütőse, Viljoen meg az ötödik... Ennek köszönhetően a csapat 167 ponttal zárt, amiről igazán nem lehetett megmondani, hogy kinek kedvező eredmény.

A kergetés igen érdekes ütőjátékot hozott. Az első 13 játszma kivétel nélkül olyan volt, hogy vagy egyetlen határ sem született bennük, vagy legalább kettő is. Ha Jacks az ütésben ma nem is tarolt, de dobásban ezúttal is eredményes volt: a két nyitó ütőst, Reeza Hendrickset és Faf du Plessist is ő ejtette ki eléggé az elején, méghozzá mindkettejüket kidobásból: utóbbi rossz védekező mozdulata miatt ment el a labda a kapuig, előbbi pedig egy nagyot próbált beleütni, csak mellélendített. Kettejük kiesése viszont megadta az esélyt Du Plooynak és Makhanyának, amivel pedig ők éltek is: Du Plooy 3 hatost és egy négyest ütött be rövid idő alatt, míg Makhanya (kicsit több dobásból) 4 négyest és egy hatost. A 13. játszma végén viszont még mindig csak 96 futáson állt a csapat, vagyis jóval 10 fölött volt még a szükséges pontarány. Ezt pedig Donovan Ferreira nem hagyta annyiban: nem hogy 7, de 5 játszma alatt szinte egymaga behozta a hiányzó 72 futást: bár Moeen Alival alkotott párt, a társulás által szerzett pontok közel háromnegyedét Ferreira szerezte, nem utolsó sorban 7 négyesének és 3 hatosának köszönhetően. Természetesen a meccs legjobbjának is őt választották meg.

Első győzelmének köszönhetően így a Joburg följött 6 pontra, kettővel megelőzve az utolsó helyre visszacsúszó fővárosiakat.