Tartja hibátlan mérlegét a Durban az MI ellen
2024. január 23. – Szerző: Krikettgalaxis
Ahogy eddigi három találkozójukon mindig, úgy most negyedszer is a Durban’s Super Giants hagyta el győztesen a pályát egy MI Cape Town elleni összecsapáson. Nem utolsó sorban ezzel a győzelemmel pontszámban utolérték a listavezető Paarl Royalst is.
Részlet Durban tengerpartjából (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Tavaly kétszer, de már idén is egyszer felül tudták múlni a Szuperóriások a fokvárosiakat. Azokat a fokvárosiakat, akiknek most már egyre nagyobb szükségük lenne a pontokra, mert nagyon ott vannak a negyedik helyen, és félő számukra, hogy ha ma is kikapnak, akkor a mögöttük levők elkezdenek rájuk tapadni, esetleg meg is előzik őket hamarosan. Márpedig ezzel a mai meccsel beléptünk a csoportkör második felébe, így mostantól egyre fontosabb minden eredmény.
Legutóbbi mérkőzéséhez képest az MI egyet változtatott: Nuvan Tusára helyett most Olly Stone-t tették be, míg a vendégeknél ma játszotta élete első SA20-as mecsét Tony de Zorzi, aki egyébként Dwayne Pretorius helyett játszott ma.
És De Zorzi mindjárt be is mutatkozhatott, ugyanis a Fokváros a dobást választotta. Ez a bemutatkozás pedig jól is indult, már az első játszmában volt egy négyese, a másodikban meg egy 4–6–4-es sorozata, de aztán a 3. játszmában George Linde nagyon belerondított a durbaniek szépen alakuló játékába: először De Zorzit dobta ki (aki melléütött egy megkísérelt visszasöprésnek), majd a következő dobásból Quinton de Kock kapuja is ledőlt, miután ráélezte a labdát a karóira. Ezek után Matthew Breetzke és Jon-Jon Smuts már nagyjából a félidő feléig bírta együtt, de a haladásuk nem volt valami meggyőzően gyors. Az 5. és a 6. rendű ütősök megint nem mutattak valami sokat – hacsak nem a szokatlan jelenetekre gondolunk, mert az volt egy: Marcus Stoinis ugyanis sajátkapu-döntéssel esett ki! Egy rövid labda az általa vártnál nagyobbat pattant, emiatt az utolsó pillanatban megpróbálta módosítani az elkezdett mozdulatát, de utána a túllendített, és már csak az egyik kezével fogott, ezért iránytani nem igazán tudott ütőjének a vége belecsapódott a kapujába... Ez volt egyébként az SA20 történetének első sajátkapu-döntése. A végén a DSG azt, hogy a csapat mégsem valami nagyon alacsony pontszámmal végzett (hanem 157-tel), egyértelműen Wiaan Muldernek köszönhette, aki 20 dobásból 38 pontot hozott össze az utolsó pár játszmában, főként 6 darab négyesének köszönhetően.
Az idény elején az MI nyitói, Rassie van der Dussen és Ryan Rickelton nagyon eredményesek voltak, de például legutóbb eléggé csődöt mondtak. És bizony ma sem villogtak annyira: bár néhány négyest beütöttek, de mindketten 20 alatt kiestek már az erőfölény idején. Sam Currant viszont a csapat felléptette a negyedik rendbe, és most úgy tűnt, ez bejött: bár az első félidőben dobóként borzasztó pazarló volt, de most ütősként ebből sokat jóvátett, hiszen 27 dobásból például négy hatost is bemutatva 38 pontig jött föl – és mint később kiderült, ezzel az egész csapata legjobb ütőse lett. A meccs valószínűleg akkor dőlt el véglegesen, amikor a 15. játszmában Núr Ahmad egymás utáni dobásokból kiejtette Liam Livingstone-t és Kieron Pollardot: ezek után 92/6 volt az állás, és még 66 futás hiányzott a győzelemhez. Inkább az volt már csak a kérdés: sikerül-e a Durbannek 125 alatt tartania ellenfelét, mert akkor meglesz nekik a pluszpont is: végül a válasz az lett, hogy sikerült.
Így a Super Giants följött 18 pontra: ugyanannyira, mint a listavezető Paarl Royals, míg az MI továbbra is kellemetlenül érezheti magát a negyedik helyen.
