Nem hagyja magát utolérni az MI Emirates
2024. január 26. – Szerző: Krikettgalaxis
Tegnap a Dubai Capitals elkezdett tapadni az ILT20 éllovasára, az Mi Emiratesre, ám ők nem hagyják magukat: mai, Sharjah Warriors elleni győzelmükkel ismét két pontra elléptek üldözőjüktől, és egyedüliként állnak az élen hat ponttal.
Abu-Dzabi látképe (illusztráció)A kép szerzője: FritzDaCat (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
E mérkőzés előtt minden csapat még vagy kettő, vagy négy ponttal állt: utóbbi kiváltság viszont csak kettő klubnak adatott meg: ezek egyike pedig az MI volt. Ebből persze következik, hogy a Warriors két ponttal állt, vagyis tudták: ha ma nyernek, akkor 3–3-ra változik a négy- és kétpontos együttesek száma, így ők a tabella első felébe tudnak fellépni – viszont az MI egy esetleges győzelemmel egyeduralkodóvá válhatott volna.
Utóbbi csapat legutóbb is egy nagy győzelmet aratott, és most ennek megismétlésére készültek. Az akkori csapatukon annyit változtattak, hogy Vakár Szalámhíl helyett Ambátí Rájadút tették be a kezdőbe, míg a sardzsaiak szintén egyet cseréltek: Kaisz Ahmad helyett Joe Denlyt szerepeltették.
És Denly mindjárt a legelején szerencsét hozott a dobással kezdő Warriorsnak, pontosabban nem is szerencsét, hiszen az a látványos elkapás, amit a 2. dobásból a fedezet pozícióban bemutatott, sokkal inkább az ügyességének volt köszönhető: ezzel az elkapással amúgy Mohammad Vaszím búcsúzott. Az első határra a 3. játszma elejéig kellett várni, de utána jött belőlük szép számmal: Kuszal Perérá és Andre Fletcher is 42–42 pont megszerzése után esett csak ki, éppen egyébként két egymás utáni dobásból a 10. játszmában. A félidő felére így 94/3 volt az állás, ami egyértelműen a kékek fölényét jelezte. Utána viszont jelentésen lecsökkent a pontszerzési iram: újabb 5 játszma elteltével csak 36 futással volt többjük, és a legvégére is csak 180-ig tudtak felkapaszkodni – elsősorban Nicholas Pooran jóvoltából. Ez a 180 persze nem volt rossz eredmény, csak esetleg ahhoz képest, hogy a játékrész első fele után még jóval többre is számíthattak. A legeredményesebb dobó egyébként Mohammad Dzsavádulláh volt, igaz, ő a három kapujából kettőt csak az utolsó játszmában dobott.
A szünetben a Warriorsnál Dilsán Madusankát Martin Guptillra cserélték, és hamarosan változtatott az MI is: náluk Perárá helyett Szalámhíl érkezett.
A kergetés azonban messze nem hozta azokat az izgalmakat, amiket várni lehetett. Nirósan Dikvella és Guptill a 3. és a 4. játszmában beütött ugyan 5 db négyest, de ezzel lényegében az egész csapat ellőtte az egész puskaporát: a hátralevő időben már csak két határ született összességében! Ha ezt a tényt már befogadta az agyunk, akkor utána már nem is fog nehezére esni azt sem befogadni, ha azt mondjuk, hogy öt ütős is kacsázott a félidő során! A legpusztítóbb játszma a 8. volt, amikor Akeal Hosein három ütőst is kiejtett, és egy pillanatig úgy nézett ki, hogy egy negyediket is – ami egyúttal mesterhármast is jelentett volna a számára, méghozzá az ILT20 történetének első mesterhármasát. Csakhogy hiába adta meg a bíró LKE-re az egyik dobását, a videózás során kiderült, hogy a labda a láb-karón kívül pattant, így nem lett belőle mégsem érvényes kiesés. De akkor és ott ezen már csak annyi múlt, hogy 56/7 vagy 56/8 lesz az állás – ami a végeredmény szempontjából lényegében mindegy is volt. Az utolsó három kapu végül a 13. játszma elejéig elfogyott, így a Warriors súlyos, 106 futásos vereséget szenvedett.
