SA20: megint 4 futással nyert a bajnok az MI ellen

2024. január 27. – Szerző: Krikettgalaxis

11 nappal az első találkozójuk után most hazai pályán is szűken, éppen 4 futással tudta legyőzni a címvédő Sunrisers a gyengélkedő Fokvárost. A tabella kezd egy kicsit kettészakadni, három továbbjutó hely már-már el is kelt a négyből.

Gqeberha belvárosa a városházával (illusztráció)

A kép szerzője: Leo za1 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Az Eastern Cape viszonylag kényelmes helyzetből, a tabella középső tájáról várhatta a találkozót, míg az MI egyre nagyobb bajban van. Múltkor még meg tudták úszni, hogy a mögöttük levők valamelyike kitúrja őket a rájátszást érő negyedik helyről, de egy mai vereség esetén ezt semmiképpen nem tudták volna megúszni, hiszen este, ez után a meccs után a Joburg és a Capitals éppen egymás ellen játszott majd.

A legutóbbi fellépésükhöz képest (amikor egyébként három győztes meccs után kikaptak) a narancsok kettőt cseréltek mostanra: Adam Rossington és Beyers Swanepoel helyét Tom Abell és Ottniel Baartman vette át, míg az MI (szintén egy vesztes találkozóhoz képest) ugyancsak két helyen módosított: náluk Connor Esterhuizen és Olly Stone maradt ki, és Delano Potgieter került be Nuvan Tusárával egyetemben.

Amikor ebben az idényben először találkozott a két csapat, az elsőként ütés jól sikerült a gqeberhaiaknak, így amikor megnyerték a pénzfeldobást, most is azt választották. Ám akkori legjobbjuk, a százast elérő Jordan Hermann és második legjobbjuk, az 50-est elérő Dawid Malan ma hamar csődöt mondott, különösen Hermann: ő ugyanis mindjárt a 2. játszma elején, 2 futással kiesett, de Malan is csak 18 futásig vitte, és mindezt 22 labdából zsebelte be. Csakhogy eközben, mire ő ide eljutott, már ott volt a harmadik rendű Abell, aki viszont cserébe ma játszott nagyon eredményesen, és Malan kiesésekor már 39-en állt. Sőt, a most bejövő Aiden Markram is elővette a tavalyról (is) ismert agresszív stílusát, és pár játszmán át Abellel együtt szépen gyártották a határokat és a szimplákat, duplákat. A haláljátszmák végén az MI dobóinak még sikerült egy kicsit visszafogniuk a hazaiakat: az utolsó két játszmában csak 12 futás esett három kapu mellett, így pedig, bár korábban több is kinézett, a SEC végül csak 175-ös eredménnyel zárt.

A kergetés rosszul kezdődött a kékek számára: a 2. játszmában máris összehoztak saját maguk számára egy kaput. Rassie van der Dussen a futás kellős közepén hirtelen elbizonytalanodott, megtorpant, és ez az apró elvesztegetett idő elég volt ahhoz, hogy a mezőnyben Abell összeszedje a labdát és eltalálja a kaput. A rendben következő 5 ütős viszont nagyon kiegyenlítetten teljesített: mint az öten a 26–30-as szűk sávban végeztek, mindannyian 19–24 dobásból. De ahogy ez az adat is jelzi, időről időre estek ki az ütősök, olyan nem akadt köztük egy sem, aki meg tudta volna szilárdítani a helyét, ez pedig sem lélektanilag nem jó egy csapatnak, sem természetesen azért, mert egy idő után csak elfogynak a jobbak, és elérkezik a sorvég... Bár, mivel itt Húsz20-ról van szó, azért a sorvégig mégsem értünk el, így az utolsó két játszma előtt, amikor 26 futás hiányzott az MI-győzelemhez, még lehetett úgy érezni, hogy van esélye nyerni a vendégeknek is. Azonban az utolsó játszmában bemutatott két George Linde-féle határon kívül csak sok apró futás gyűlt össze nekik, ami végül nem bizonyult elégnek: négy futással, megint négy futással kikaptak a Kelet-Fokföldtől.

A Sunrisers megerősítette harmadik helyét, és egyre biztosabbnak tűnik a továbbjutásuk nekik is. A negyedik helyért viszont még kemény harc várható a mostani vesztes, valamint a Pretoria és a Johannesburg között!