Viszontláttuk a régi Durbant: ők lesznek a SEC ellenfelei a döntőben!
2024. február 8. – Szerző: Krikettgalaxis
Az SA20 második elődöntéjőben főként két hatalmas játszmának köszönhetően a Durban’s Super Giants 212-es célt állított fel a Joburg Super Kings elé, ami a sárgáknak túl soknak bizonyult: ezzel a johannesburgiak lettek idén a bronzérmesek, a szuperóriások pedig készülhetnek a szombati, fokvárosi döntőre a Sunrisers ellen.
Részlet Durban tengerpartjából (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A tegnapi végselejtezőről szóló hírünket is úgy kezdtük, hogy megemlítettük: az oda bejutott Paarl és Joburg ellentétes utat járt be, mivel a Paarl jól kezdett, de visszaesett, a Joburg pedig rosszul kezdett, de ráerősített. Ugyanezt elmondhatjuk a mai elődöntő előtt is: a fele az nyilvánvaló, hiszen ismét a Johannesburg volt az egyik résztvevő, de a másik fele is kicsit ráillik a Durbanre: ők nagyon jól kezdték a csoportkört, de az utolsó meccsükön már kikaptak (és pont a mai ellenfelüktől!), csakúgy, mint utána az első elődöntőben. Így aztán ha a pillanatnyi formára hagyatkoztunk, talán a szuperkirályokat érezhettük ma esélyesebbnek, ráadásul ők ismét hazai pályán játszottak. De ma már nem lehetett hibázni a keleti csapatnak sem: az első elődöntőben még belefért a vereség, de aki itt ma kikap, meg kell, hogy elégedjen a dobogó legalsó fokával.
A házigazdák pontosan ugyanazt a csapatot küldték pályára, mint tegnap, ellenben a vendégek egyet változtattak a vesztes elődöntőjükhöz képest: Tony de Zorzi helyett azt a Bhánuka Rádzsapaksát küldték be, aki ezelőtt még soha nem szerepelt egyetlen SA20-as találkozón sem.
Ahogy legutóbbi összecsapásukon, amikor végül sikerült nekik egy nagy-nagy kergetés, a sárgák ma is a dobást választották. De már az elején hamar úgy lehetett érezni: ahogy akkor, ma is valami nagy célt kell valószínűleg lekergetniük... Quinton de Kock és Matthew Breetzke például az első 3 játszmában mindig ütött összesen két határt – ám utána 5 dobáson belül mindketten kiestek egy LKE és egy kidobás eredményeként. Az utánuk következő Rádzsapaksa pedig meghálálta a ma kapott bizalmat, ugyanis 23 dobásból 6 négyest is szerezve 35 futásig jutott. A 11. játszma után az eredményjelzőn álló 90/3 is inkább a Durban fölényét jelezte, ám amikor 14 játszma után is még csak 109 pontjuk volt, az egy kis visszaesést sejtetett részükről. Viszont ekkor jött a 15. és a 18. játszma, ami mindent megváltoztatott: mind a kettőben négy hatos és egy négyes született, úgy, hogy a hatosokon mindkét játszmában Heinrich Klaasen és Wiaan Mulder 3–1 arányban osztozott, míg a négyeseket mindkét alkalommal Klaasen ütötte. Ha ránézünk az eredménylapon a dobók gazdálkodására, rögtön ki lehet találni, kik dobták ezt a két játszmát, annyira kimagaslik a pazarló statisztikai adatuk: Imran Tahir és Sam Cook volt a tettes. Elsősorban ennek a két játszmának köszönhetően a Super Giants ismét átlépte a 200-at, Mulder elérte az 50-et, Klaasen pedig 30-ból 74-gyel végzett – hihetetlen, amit ez az ember művel idén! És a szünetben még képes volt azt nyilatkozni, hogy úgy érzi, akár a 220 is meglehetett volna nekik, ha korábban rákapcsolt volna. De talán ez nem nagyképűség, talán igaza is van.
A sárgáknál sokszor láttuk eddig, hogy eredményük nagyban függ a nyitóik eredményétől: ha ők rosszul teljesítenek, a csapatnak sincs sok esélye. Ma pedig, legnagyobb sajnálatukra, ez történt. Faf du Plessis három, míg Leus de Plooy tíz ponttal esett ki már az első három játszma alatt, és az erőfölény végéig a következők sem mutattak sokat. A 7. játszmában volt ugyan egy fellángolásuk, amikor Moeen Ali és Reeza Hendricks 18 futást gyűjtött be, de a félidő felére így is csak 78/3-ig tudtak följönni. Igaz, ez még jobb is volt annál a 77/3-nál, ahogy a Durban az első félidő ezen pillanatában állt – de azt nehéz volt elhinni, hogy a folytatásban is jobbak lesznek náluk a sárgák. És persze nem is lett így: Ali 30 pontjánál többet egyikük sem tudott felmutatni, és bár többen is átlépték a 20-at (méghozzá nagy aránnyal ütve), de ez is bőven kevés volt. Többek között azért is, mert a sorvégen az utolsó négy embert Junior Dala könnyedén búcsúztatta, így a teljes csapat elfogyott kevesebb mint 18 játszmán belül, 70 ponttal lemaradva a célról.
Így tehát két nap múlva semleges pályán, Fokvárosban a Sunrisers Eastern Cape ellenfele a Durban lesz: megismétlődik az első elődöntő, ahol a SEC könnyed győzelmet aratott.
