Egymás között döntötte el az ADKR és Gulf Giants: a GG az első elődöntőben
2024. február 10. – Szerző: Krikettgalaxis
A mai első ILT20-as meccsen sokáig úgy tűnt, az Abu Dhabi Knight Riders lesz a befutó, és így nekik lesz majd két esélyük csatázni a döntőért, végül nagy hajrával a Gulf Giants dobói visszahozták a meccset a narancsoknak, és ők kerekedtek felül.
A Perzsa- vagy Arab-öböl műholdfelvételen (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Úgy alakultak az események az ILT20-ban, hogy éppen az a Gulf Giants és ADKR csapott össze ma, akik az MI mögött 10–10 ponttal álltak: ez pedig azt jelentette, hogy már előre lehetett tudni, hogy a többi eredménytől függetlenül aki itt ma nyer, az lesz az MI ellenfele az első elődöntőben. Az oda való bejutás pedig nagy előnyt jelent, hiszen ha esetleg elvesztenék azt az elődöntőt, akkor még egyszer próbálkozhatnak a második elődöntőben, míg aki 3. vagy 4. lesz a csoportkörben, annak nem lesz ilyen dupla esélye. Főként tehát ezért volt ma nagy a tét, de azért jegyezzük meg: a mai vesztessel még akár az is előfordulhat, hogy egyáltalán be sem jut a rájátszásba. Igaz, ehhez azért elég sokmindennek meg kell még történnie az utolsó két mérkőzésen.
A Knight Riders csapatában ma felbukkant Jason Roy, aki az SA20-ból érkezett (az ő csapata, a Paarl ott már búcsúzott), így ő ma játszotta élete első ILT20-as összecsapását. Szintén ugyanonnan jött át Fabian Allen is, bár őneki már nem új ez a bajnokság, csak a szezon új, hiszen tavaly is játszott már itt.
A narancsok az ütést választották, így jöhetett be a pályára James Vince és Jordan Cox. Ők picit óvatosabb kezdés után (34 futás 5 játszmából) a következő 5-ben már kicsit begyorsítottak: tíz játszma elteltével már 85/0 volt az állás, és közben Cox már az 50-et is átlépte. De aztán éppen miután a társulás elérte a 100-at, Vince pedig szintén teljesítette az egyéni 50-est, utóbbi egy látványos, vetődős Szágar Kalján-elkapás miatt kiesett, majd 10 dobással később Cox is pont egy mezőnyjátékos kezébe emelt egy labdát. A harmadik rendű Chris Lynn ugyan nem igazán találta a helyét, lassan haladt és hamar kiesett, de Shimron Hetmyer 27-ből elért 39-e még adott egy lökést a csapatnak a végén, így a címvédő Giants végül 166 futásig jutott el.
És ha már Hetmyert megemlítettük: hát ő lett a második félidő első játszmájának hőse is egy olyan újabb vetődős elkapással, ami még Kaljánénál is szebb volt. Ennek köszönhetően Michael Pepper esett ki nulla ponttal, viszont az ADKR nem roppant bele: Joe Clarke és Jason Roy is elkezdte ütni a határokat, így 4.3 alatt már nekik is megvolt a csapat-50-es. Bár egyénileg senki nem jutott el eddig a mérföldkőig, de azért Alísan Sarafu csak szerzett 29-et, Laurie Evans csak szerzett 34-et, így a végére az abu-dzabiak igen kedvező helyzetbe kerültek: két játszmával a vége előtt már csak 15 futás hiányzott nekik, és még 4 kapujuk megvolt. Viszont ekkor jött először Chris Jordan, majd a szünetben becserélt Blessing Muzarabani, és hihetetlen módon megvédték a Gult Giants előnyét! A 19. játszma első négy dobásából csak egy-egy szimpla született, de a negyedikben az ütősök megpróbáltak egy második futást is, ami Muzarabani remek mezőnymunkájának köszönhetően nem jött össze: egy ütős kifutás miatt búcsúzott. A következő dobásban meg egy másiknak a kapujába bombázott bele Jordan, a 6. dobás pedig pöttyös lett. Így az utolsó játszmára már 11 futás hiányzott, és csak 2 kapujuk volt. Itt Muzarabani ugyan dobott egy rosszat is (túllépett a vonalon), de a Knight Riders (Evans) nem tudta kihasználni a szabadütést, és csak egy TÉM jött össze nekik belőle. A 19.5-ben egy újabb kifutás fokozta a drámát, miután itt is egy második futással próbálkoztak hiába az ütősök. Az utolsó dobásból egy határral még nyerhettek volna a lilák, de a korábban jó és magabiztos Evans ezúttal sem tudta megcsinálni, így a Giants 3 futással nyert.
