Gulf Giants: nincs harmadik esély, itt a vége
2024. február 15. – Szerző: Krikettgalaxis
Két nap alatt két esélye volt a Gulf Giantsnek, hogy biztosítsa a helyét a 2024-es ILT20-döntőben, de mindkettőt elbukta: a mait az ellen a Dubai Capitals ellen, amelyik közepes kezdés után egyre jobban formába lendült az elmúlt napokban. Így aztán szombaton MI–Capitals döntőt rendeznek majd.
Dubaj látképe éjjel (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Egy héttel ezelőtt még annak is elég kicsi volt az esélye, hogy a Dubai Capitals egyáltalán továbbjut a csoportkörből, de megcsinálták, sőt, utána a végselejtezőt is megnyerték, így ma már a döntőért játszhattak. Méghozzá az ellen a Giants ellen, amelyik tavaly bajnok lett, de idén elég hullámzó teljesítményt mutatott eddig, és többek között az MI ellen az első elődöntőt is elbukta.
A Capitalsnél Daszun Sánaka elhagyta ugyan a csapatot a Srí Lanka-i válogatott kedvéért, viszont a karib-térségi válogatott éppen pár napja fejezte be a szereplését Ausztráliában, így onnan meg visszatértek a játékosaik: név szerint Jason Holder és Rovman Powell. A Giants esetében egy sérülés miatt változtattak az összeállításukon: Blessing Muzarabani helyett Carlos Brathwaite került be a csapatba. A nepáli szurkolók viszont igencsak nehezményezték, hogy egyik kedvencük, Dípendra Szinh Airí hiába választotta az ILT20-at a válogatott helyett (amelyik éppen egy fontos ENN-tornát játszik a napokban), mégsem kapott lehetőséget a GG-ben sem múltkor, sem most.
Kapott viszont lehetőséget Uszmán Hán, aki (hiszen a narancsok az ütést választották) az első két játszmában máris négy határt ütött, de utána a kapus elkapta. Két dobással később egy érdekes jelentet láthattunk: egy pillanatra úgy tűnt, hogy Sam Billings kapus James Vince-t is elkapta, de a vetődés közben kiesett a kezéből a labda – ennek ellenére a bíró túl gyors volt, és máris felmutatott. Magának Billingsnek kellett szólnia, hogy hé, nem is kapta ám el a labdát. És ha már Vince így megmenekült, hát a hátán is vitte a csapatot: következő társai ugyanis igen gyatrán muzsikáltak, a 11. játszmára már összesen 5 kapu veszett el, és a csapat még mindig csak 63 ponton állt. Végül Vince 58 pontig jutott el, de elég lassan, 53 dobásból, és a második legeredményesebb ütős, a 7. rendű Chris Jordan is csak 29 labdából tudott begyűjteni 30 futást. A csapat által így végül elért 138 egy kicsit átlag alattinak tűnt.
Csereként a narancsok múltkori egyik legjobb dobójukat, Daniel Worrallt hozták be, a dubajiak pedig megbízható ütősüket, Tom Bantont, akik aztán mindjárt az első játszmában szembe is kerültek. Ám most Worrall közel sem teljesített olyan szépen, mint legutóbb, pazarló gazdálkodással dobott és jópár széles extrát is ajándékozott az ellenfélnek: de nem ezeken az extrákon múlt, hogy jól haladtak a kergetéssel, hanem azon, hogy Banton és nyitó társa, Du Plooy Leus mennyire jól ütött. Annyira jól ugyanis, hogy a félidő felénél még mindig ők voltak bent, a csapat pedig 95 ponton állt: az izgalmas végjáték esélye nagyjából nullára csökkent. Bantont végül a 12. játszmában búcsúztatta Liam Dawson, de végül ez lett a játékrész egyetlen kapuja: Du Plooy és a 3. rendű Tom Abell kényelmesen bejuttatták a Capitalst a célba – és a szombati döntőbe. A meccs legjobbjának a 63 futást felhalmozó, származása miatt magyar állampolgársággal is rendelkező Du Plooy Leust választották meg.
