Még mindig nyeretlen a PSL-bajnok
2024. február 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Második mérkőzését is elvesztette a Lahore Qalandars, igaz, most sem nagy különbséggel kapott ki. Legyőzőjük az a Quetta Gladiators volt, amely így viszont száz százalékos, és jelenleg vezeti a tabellát.
A kép szerzője: Beluchistan (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0
A címvédő lahoriak a nyitómeccsen jó ütőjátékuk ellenére is kikaptak, míg a kvettaiak másnap jó ütőjátékuknak köszönhetően nyerték meg a saját mérkőzésüket. Most tehát egy nulla és egy százszázalékos együttes találkozott: bár ezt így figyelni a bajnokság elején még nincs sok értelme.
A lilák ugyanazt a csapatot küldték pályára, mint tegnap (az imént említett győzelmük ugyanis tegnap volt), míg a házigazdák kettőt is változtattak a nyitómérkőzéshez képest: náluk kimaradt Lorcan Tucker és David Wiese (akit egy apróbb combsérülés miatt inkább pihentettek), helyettük pedig Carlos Brathwaite és az ILT20 legjobb játékosává választott Sikandar Raza játszott.
A Lahor az ütést választotta, így Száhibzádá Farhán és a rutinos Fáhar Zamán jött ki középre, a dobók közül pedig az az Akeal Hosein, aki három nap alatt már a harmadik mérkőzését játszotta most a második bajnokságban. És miután a dobók két játszmán át csendesen tudták tartani az ellenfelet, Zamán ezt megelégelte, és 2.1-ben megpróbálkozott valami hatásosabbal: de pont emiatt kapták el Hosein dobásából. Négy dobással később még mindig csak 11 futással rendelkezett a Qalandars, így már az elején kicsit kellemetlenül érezhették magukat. Farhán és kisebb részben Rassie van der Dussen viszont el tudta hozni a változást, és a 8. játszma végére már 59/1-re hozták fel a csapatot. Ezek után időről időre váltakozó szerencsével zajlott az ütőjáték, de Farhán így is eljutott 63 futásig (6+3 négyessel és hatossal fűszerezve), majd az ő kiesése után bejövő fiatal Dzsahándán Hán még nála is agresszívabb módba kapcsolt, és nagyban az ő 17-ből elért 45-jének volt köszönhető, hogy a csapat egy egész szép célt, 188-at tudott felállítani a Kvetta számára.
Igen ám, de egyrészt így estére várható volt egy kis dobásnehezítő-ütéskönnyítő harmat, másrészt a lahoriak két fő
dobója, Sahín Sáh Afrídí és Hárisz Rouf is elég formán kívül volt mostanában (Rásid Hán pedig régóta sérült), így a gladiátoroknak egyáltalán nem kellett remegő lábbal kiállniuk a második félidőre. Nyitó párjuk, Jason Roy és Szaúd Sakíl pedig valóban bátor játékkal jelentkezett, és az erőfölény végére már 61 futásig juttatták a csapatukat. És valóban, nem Afrídí vagy Rouf lett az, aki megtörte ezt a társulást, hanem Zamán Hán, aki hamarosan egy szép jorkit vágott bele Sakíl kapujába. Pár dobással később aztán Sikandar Raza pörgetése is betalált, kiejtve Royt: a Lahor reményei kezdtek feléledni. Csakhogy ekkor megérkezett az eddig még kevéssé ismert fiatal ütős, Havádzsa Náfaj, és szépen letette a névjegyét: bár több társa is kiesett mellőle (most már Afrídí és Rouf is eredményes volt), ő maga 60-neskivel zárta a meccset, és ezt a 60-at mindössze 31 labdából hozta össze! Ennek következtében pedig a gladiátorok 5 dobással a vége előtt le tudták kergetni ezt az elég magas célt, és meg tudták őrizni veretlenségüket.