Nulla ponttal búcsúzott a hazai pályától a PSL-bajnok

2024. február 27. – Szerző: Krikettgalaxis

A Multan Sultans másodszor is tett róla, hogy a címvédő Lahore Qalandars ne szerezze meg első pontjait idén: ezúttal Lahorból hozták el a pontokat, ahol a Qalandars utolsó hazai meccsét játszotta.

Sáh Gardez különleges, 12. századi síremléke Multánban (illusztráció)

A kép szerzője: Junaidahmadj (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Az első az utolsó ellen: ez gyakran papírformának tűnik, de bármennyire is gyengélkedik idén a Lahor, soha nem jelenthetjük ki róluk előre, hogy esélytelenek lennének. Elvégre mégiscsak a tavalyi bajnokról van szó! És bár eddigi mind az 5 mérkőzésüket elvesztették, de ezek között szorosak is voltak, amikor valóban nem sok hiányzott, hogy fordított eredmény szülessen.

Mivel a 2024-es PSL első felét Lahorban és Multánban rendezik, ezért ez a két csapat itt az elején egy kicsit többet játszott, mint a többiek: nekik már ez volt a 6. mérkőzésük az idényben, ezek után pedig kizárólag idegenben (vagy semleges pályán: a lényeg, hogy nem otthon) fognak szerepelni.

A hazaiak hármat is változtattak ahhoz képest, ahogy legutóbb láthattuk őket: Shai Hope, Ahszán Hafíz és Mohammad Imrán kimaradt az akkoriak közül, helyettük pedig Kámrán Gulám, George Linde és Szalmán Faijáz kapott lehetőséget. A korábbi zöld-kék helyett idén csupa kékben mutatkozó multániaknál David Willey és Abbász Afrídí nem játszott most, Sáhnaváz Dahání valamint egy PSL-újonc, kínai stílusú dobó, a 20 éves Faiszal Akram viszont igen. Náluk további érdekesség, hogy szinte minden külföldi játékosuknak valami kisebb sérülése van, ezért nem tudták volna teljesíteni azt a szabályt, hogy legalább hármat kell közülük szerepeltetni: emiatt benyújtottak egy kérvényt a Pakisztáni Krikett-tanács technikai bizottságához, hogy játszhassanak kevesebb külföldivel – a bizottság ezt jóvá is hagyta.

A szultánok kapitánya, Mohammad Rizván az ütést választotta, de személy szerint neki ez nem jól sült el: az ötödik dobásból, nulla pont megszerzése után egy tűpontos, megjátszhatatlan dobással eltalálták a kéz-karóját – ki más, mint Sahín Sáh Afrídí? A másik nyitó, az egyetlen mai külföldijük, Reeza Hendricks viszont egész máshogy teljesített: négyesek egész kisebb sorát szerezve az erőfölény végére már 34 futáson állt, míg társa, Uszmán Hán csak 12-n. De ez az arány kettejük között hamarosan teljesen megváltozott, mivel Hendricks 40 pont után kihullott, viszont Hán gyorsuló ütemben kezdte szerezni a határokat és ezáltal a pontokat. A 10. játszma utáni 94/2-es állás már sejttette, hogy ma megint (többedszerre) átlépheti valaki a 200-at a végére: és ahogy telt az idő, ez egyre valószínűbbé is vált. A 12. játszma elejére Hán már 50-est ünnepelhetett, a 17-ediknek a végére pedig 50 dobásból már 90-en állt. Végül az utolsó játszmában, 96 futással búcsúzott, miután húzásában csak magasság volt elegendő, de hossz nem, és így egy mélységi mezőnyjátékos elkapta. A félidő végén még láttunk egy kis IftiMánia-, azaz Iftihár Ahmed-bemutatót: ő 18 dobásból ért el 40 pontot, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Sultans eredménye végül 214 legyen – ez az idény eddigi legmagasabb pontszáma.

A kalandaroknak tehát minden erejüket bele kellett adniuk az ütésbe. Ennek az lett az eredménye, hogy a magas és a felső közepes rend minden játékosa valóban viszonylag nagy aránnyal haladt előre, de egyénileg sok pontot egyikük sem tudott összehozni. Az első kieső Fáhar Zamán volt a 6. játszmában: ő 23-at szerzett 144-es aránnyal, majd Száhibzádá Farhán következett, aki 31-ig jutott 148-cal. Rassie van der Dussen 30 futást teljesített 136-os aránnyal, aztán a következők már mind ezeknél kevesebbet értek el. Érdemesebb inkább a Multán dobóiról szólnunk: először Faiszal Akramról, akiről említettük, hogy újonc: ma pedig két kapuval (Kámrán Gulám, Sikandar Raza) mutatkozott be, másodszor pedig Uszama Mírről, aki főleg a közepes rendben és a sorvégben tarolt és végül hatos zsákmánnyal zárt: ez volt az idény első hatos zsákmánya. Ennek köszönhetően a meccs után a torna dobóranglistáját két multáni játékos vezeti: a 13–13 kapuig jutó Mír és Mohammad Alí (aki ma nem volt eredményes). De ami lényegesebb: a jó dobójáték persze könnyed győzelmet hozott a szultánoknak, hiszen a Lahort csak 154-ig hagyták elmenni.

Így tehát 6 mérkőzésből a Multán 5-öt nyert és fölényesen vezeti a tabellát (bár a többiek kevesebbet játszottak), a még mindig nullapontos Lahor címvédésére pedig nagyjából annyi az esély, mint arra, hogy egy Trabant megnyerje a Forma–1-et.