Ma is taroltak a sebes dobók a bangladesi teszten
2024. március 23. – Szerző: Krikettgalaxis
Sokakat meglephet, de ez a szileti pálya, ahol a teszt zajlik Banglades és Srí Lanka között, bizony a legtöbb bengáli pályával ellentétben a gyors dobók barátja. Ennek is köszönhető, hogy a második játékrészben Srí Lanka összes kapuját sebes dobók szerezték. Már belekezdtünk a harmadik negyedbe is, a nap végén itt a vendégek 119/5-re állnak, ami gyakorlatilag 211/5 nekik.
A híres Kilencívű Híd a Srí Lanka-i Badulla körzetben (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Már a tegnapi nap is egyértelműen a sebes dobóké volt. A 13 kapuból 10-et szereztek ők, kettő kifutás volt, és csak egy ütős esett ki pörgetésből. Azok után, hogy Srí Lanka teljes csapata elfogyott az első nap, Banglades alig kezdett bele a saját játékrészébe, 10 játszma alatt ők is 3 kaput elvesztettek, és egyelőre a pályára lépett 5 ütősük közül senki nem jutott el még csak 10 futásig sem. Voltak olyan vélemények, hogy Srí Lanka még jól is járt azzal, hogy a sorvégük hamar kiesett tegnap, mert így este bele tudtak ritkítani a bengáliak csapatába, reggel pedig ismét jó dobótalajra jöhetnek majd ki, és akár újabb kapukat is szerezhetnek – ez pedig többet ér, mintha a sorvég tovább húzta volna, és esetleg 10–20 újabb futást gyűjtött volna be.
A sáv tegnapi zöldes árnyalata kissé megkopott mára, de még most is voltak a száraz területek mellett zöld borítású részek – ráadásul már repedések is kezdtek megjelenni: így aztán azt várták a szakértők, hogy a pálya különböző részei egészen különbözően viselkedhetnek, a repedéseket pedig majd most már a pörgetők is ki fogják tudni használni, azaz nehéz (és egyre nehezebb) körülmények várnak az ütősökre.
A repedések ellenére azonban Srí Lanka ma is csupa gyors dobóval kezdett. Miután Kaszun Radzsita pár játszmán át sikertelenül próbálkozott, majd a fájdalomtól az oldalát fogva lement a pályáról, beküldték helyette Lahiru Kumárát is: ő pedig mindjárt az első labdájából kiejtette a még pályán levő nyitó ütőst, Máhmudul Hászán Dzsajt. 10 játszma elteltével megérkezett Prabhát Dzsajaszúrija, az első lassú dobó is, de egyelőre ő még nem keltett különösebb veszélyt. Kumára viszont annál inkább: még az első ivószünet előtt az ő dobásából kapták el Sáhádát Hoszent is, majd ebéd előtt nem sokkal egy gyönyörű jobbra görbülő gyors labdával betalált Litan Dász kapujába is. Az ebédszünet így 132/6-tal telt, ami Srí Lanka számára elég kellemes eredménynek tűnt – ráadásul az egyik pályán levő ütős még a tegnap éjjeliőrnek beküldött dobó, Táidzsul Iszlám volt!
Táidzsul pedig a szünetben már 41 ponttal állt, és bár néhányszor csak a szerencse mentette meg, azért türelme és kitartása miatt ő maga is dicsérhető. Ebéd után további 6 futást gyűjtött be, végül az időközben meggyógyult Radzsita egyik dobását a kapushoz élezte, így 50-es nélkül ballaghatott le – de az elért 47-je is az eddigi legtöbb, amit bármilyen nemzetközi formátumban eddig fel tudott mutatni. És bizony ebben az egész játékrészben is a legtöbb, amit bármelyik bangladesi ütős fel tudott mutatni – ugyanis a most következő sorvég is pár hatostól eltekintve nem sokat mutatott, és mindössze 188-ig tudták eljuttatni a csapatot: ez pedig 92 futásos hátrányt jelentett nekik. Érdekesség, hogy az összes kapu ebben a játékrészben kivétel nélkül sebes dobótól származott: bangladesi pályán tesztmeccsen erre utoljára 2008-ban volt példa!
A harmadik játékrészbe még tea előtt volt idő belekezdeni. És mindjárt az első dobás egy igen érdekes jelenetet hozott: Sariful Iszlám dobását Nisán Maduska a középpálya felé továbbította, majd Dimut Karunáratnával futni indultak egyszer, majd másodszor. De eközben Táidzsul Iszlám a mezőnyben megszerezte a labdát és rádobta a dobó felőli kapura – azt várva, hogy vagy a kaput eltalálja, vagy ha nem, akkor majd a dobó összeszedi, és úgy lesz belőle kifutás. Ehelyett mindent és mindenkit elkerült, és még a határon is kiment a labda: kifutás helyett 5 pont Srí Lankának. (Azért nem 6, mivel a hajítás pillanatában az ütősök még nem keresztezték egymás útját.) A következő pár játszmában két LKE-t is csak éppen hogy úszott meg Maduska, majd éppen a tervezett tea előtt 3 dobásnyival a tesztújonc Náhid Ráná egy nagyon szépen eltalált vonalú és hosszúságú labdával kiejtette őt: az ütős nem is tudta eldönteni hirtelen, hogy próbáljon-e beleütni vagy ne, és végül él lett a vége, a labda pedig a kapus kezében kötött ki. A teaszünetben így 19/1 volt az állás, ami lényegében 111/1-et jelentett Srí Lankának.
Az utolsó játékmenetben eléggé lassú pontgyűjtést láthattunk. Viszont kaput még néhányat igen: először ismét Ráná volt eredményes, aki Kuszal Mendiszt ejtette ki, majd később Sariful Iszlám is beköszönt – sőt, most már újra láttunk két olyan kiesést is, ami lassú dobásból történt: egyet Táidzsul Iszlám, egyet pedig Mehedí Hászán Mirádzs mutatott be. A legjobb ütős ebben a menetben Karunáratna volt, aki először elérte pályafutása 15 000-edik első osztályú futását, majd ebben a konkrét játékrészben az 50-et is átlépte: ám a nap végéig már nem húzta ki. Kiesésekor a 7. rendbe Srí Lanka is egy éjjeliőrt küldött be Visva Pranándu személyében, akit mintha kicsit váratlanul ért volna, hogy be kell jönnie: kesztyűjét és karvédőjét még föl sem vette, amikor elindult a pályára, hanem a kezében hozta be – pikáns is lett volna, ha esetleg a pályán kívüli öltözködés miatt időtúllépés történt volna! De valamiféle feszültség enélkül is volt a pályán, mert nemsokára néhány játékos össze is szólalkozott valamin: Chris Gaffaney játékvezetőnek kellett közbeavatkoznia, hogy ne durvuljanak el a dolgok. Talán éppen jókor is köszöntött be a nap vége, így mindenki lenyugodhat egy kicsit. Az állás egyébként 119/5, ami 211 futásos Srí Lanka-i előnyt jelent.
