Simán verte a Rádzsasztán a szuperóriásokat
2024. március 24. – Szerző: Krikettgalaxis
Tavalyhoz hasonlóan most is jól kezdte az idényt a Rajasthan Royals: ezúttal első (és éppen hazai) meccsükön a Lucknow Super Giants fölött diadalmaskodtak, és bár ellenfelüknek a végefelé volt egy veszélyesnek ígérkező társulása, végül könnyed dzsajpuri győzelem lett a vége.
A kép szerzője: Chainwit. (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Két olyan együttes találkozott ezúttal, amelyekről a szezon előtt kevesebbet beszéltek, és akik tavaly mindketten a középmezőnyben végeztek. Az edzőváltások már olyan régen történtek náluk, hogy azt már mindenki régen megemésztette: Justin Langer még tavaly nyáron érkezett az LSG-hez vezetőedzőnek, a Royalsnál pedig csak dobóedzőt váltottak, de az is még tavaly ősszel volt. A legtöbbeket talán az a kérdés foglalkoztatta, hogy mi lesz Kannaur Lokes Ráhullal a Super Giantsnél: ő ugyanis sok éve már lényegében mindig nyitó ütősként játszott, de most Devdatt Padikkal személyében új vetélytársat kapott erre a pozícióra, és persze itt van még korábbról Quinton de Kock és Kyle Mayers is... Ráhul ráadásul 2022 óta a válogatottból is kiszorult: talán az egyetlen esélye, ha alkalmazkodik egy közepes rendbeli szerephez.
Forró, napos idő, és sok néző, bár több üres szék is köszöntötte a csapatokat Dzsajpurban, a híres rózsaszín városban
, a Royals otthonában. Ilyenkor nem csoda, ha egy csapat az ütést választja: a házigazdák így is tettek, amikor megnyerték a pénzfeldobást. A játék kicsit lassan indult: két dobás után mintegy 5 perc szünet következett, amíg eltávolítottak valamilyen kábelt, ami eredetileg a pókkamerához tartozhatott, de most lent volt a pálya külső részén a talajon. Amikor viszont végre elkezdett zajlani a krikett, egy elég visszafogott játszmát láthattunk az ütősöktől (csak 3 pontot szereztek), így Jos Buttler a második játszmában próbált meg ezen javítani valamit. Két négyessel sikerült is neki a javítás, de aztán elrontott egy kínálkozó ferde hajtást, és a megélezett labdája a kapus, Ráhul kezében kötött ki – utóbbi játékos külön dicsérendő, mert eleinte rossz lábára volt helyezve a testsúlya, de igen gyorsan reagált, és el tudott vetődni a másik irányba, hogy elkapja a labdát. Rövidesen újabb megszakítás volt (ezúttal valamelyik pálcával akadt valami gond), így fél órába is beletelt, mire végig sikerült érni az első négy játszmán... Utána viszont végre felpörögtek az események. Jasaszví Dzsájszvál, miután 200-as aránnyal teljesített 24 pontot, kiesett, Szandzsu Szaimszan és Riján Parág pedig kicsit szenvedősre vette a dolgot – természetesen nem önszántukból, hanem például mert a ma 33. születésnapját ünneplő Krunál Pándjá olyan jól dobott. 8 játszma után 63/2 volt az állás, ám a két imént említett ütős hamarosan egyre több határral jelentkezett (kivéve, amikor újra Pándjá dobott), így mire Parág a 15. játszmában kiesett, már közel 10-nél tartott a csapat pontaránya. Szaimszan ezek után a félidő végéig folytatta a jó játékát, és 82-neskivel zárt – érdekesség, hogy 2020 óta minden szezonban az első meccsén ötvenest szerzett! Rajta kívül ma még Dhruv Dzsurel gyors 20 pontja is dobott egyet az eredményen, ami így végül 193 lett.
Tavaly novemberben derült ki, hogy Devdatt Padikkal, az ütős, és Aves Khán, a gyors dobó pont eközött a két ma játszó csapat között cserél helyet: Padikkal a Royalsból az LSG-hez igazolt, míg Khán pont fordítva. A második félidő hozta el kettejük csatáját: pontosabban hozhatta volna el, de mire Khánt beküldték dobni, Padikkal addigra már ki is esett (éppen egy dobással az után, hogy egy labda eltörte a sisakrácsát, és ki kellett cserélni a sisakját)... Ráadásul mindez úgy történt, hogy Padikkal nem is nyitó volt: azt a szerepet De Kock és Ráhul töltötte be (most kaptunk tehát választ az elején feltett kérdésre), de De Kock már az első játszmában szinte ajándékba adta a kapuját Trent Boultnak. A 4. játszmában aztán újabb csapás érte a lakhnauiakat: most a csereként behozott dobó, Nandre Burger csapott le, egyetlen ponttal kiejtve Ájus Badonít: a 11/3-as állás nem sok jót ígért a vendégeknek. Ám ekkor ők is cseréltek egyet, és beküldték Dípak Húdát, aki nagy sebességre kapcsolt, és 13 labdából 26 pontot gyűjtött be, mire a 8. játszmában elkapták. Ekkor állt össze viszont a Ráhul–Nicholas Pooran társulás, a nap legjobbja (legalábbis a szuperóriások részéről): mindketten egyéni 50-est teljesítettek, és többször is láttunk tőlük olyat, hogy három egymás utáni dobásból is határ született. A 13. játszma végén így a szükséges pontarány még teljesíthetőnek tűnő 10,3 volt, azonban ezt még Ráhul és Pooran sem tudta tartani (főleg amikor Ráhul a 17. játszmában kiesett): a szám csak nőtt és nőtt, végül a 20 játszma letelte után a Super Giants 21 ponttal elmaradt a kitűzött céltól.