Új csillag születőben Lakhnauban
2024. április 2. – Szerző: Krikettgalaxis
Második meccsén másodszor választották a mérkőzés legjobbjává a Lucknow Super Giants dobóját, az eddig kevesek által ismert Majank Jádavot, aki ezúttal a Royal Challengers Bengaluru ellen mutatta meg technikáját – és irtózatos sebességét. Egyik labdája közel 157 km/h-s volt!
A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)A kép szerzője: Mohitextreme (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Azonos pontszámuk ellenére a két csapat közül messze a Lakhnau állt kedvezőbb helyzetben a mérkőzés előtt: egyrészt ők még eggyel kevesebb mérkőzést játszottak, másrészt a tabellán elfoglalt helyük is hárommal előrébbi volt, mivel az ő NFA-juk, ha kicsit is, de legalább pozitív tartományban mozgott, míg az RCB-é igen pocsék, -0,711 volt. Így utóbbiakat egy újabb vereség már most, a torna elején nagyon nehéz helyzetbe hozta volna.
Tűzerőben nem állt rosszul egyik klub sem: papíron, mert ez eddig a gyakorlatban kevésbé mutatkozott meg. Igaz például, hogy a Royal Challengersnél Virát Kohlí (holtversenyben) a torna ütősranglistájának élén állt, de az ütési aránya (kb. 141) sokakat elégedetlenséggel töltött el, hiszen e mutató alapján csak negyedik volt a csapatában idén (vagy ha a túl kevés dobással szembenéző Mahipál Lomrort nem számítjuk, akkor harmadik). Glenn Maxwell pedig még nem adta ki magából azt, ami benne rejlik – egyelőre csak most, a meccs előtti edzésen láthattunk tőle valamit, ahol ő, valamint az ellenfél játékosa, Nicholas Pooran gyakorlásakor több embert küldtek ki a lelátókra, hogy dobják vissza az elütött labdákat, mint a pályára...
Ha már Pooran szóba került: az előző meccsen érdekes módon ő volt a Super Giants kapitánya Kannaur Lokes Ráhul helyett: ezúttal viszont visszatért a rendes
kapitány. Az összeállításban annyi változott náluk, hogy Mohszin Khán helyett ezúttal Jas Thákurt küldték be, míg a hazaiaknál Alzarri Josephet Reece Topley váltotta.
Mivel az RCB a pénzfeldobás során a dobást választotta, így Ráhul, valamint Quinton de Kock ballagott ki középre. Pár játszma alatt máris kirajzolódott köztük egy kis stílusbeli különbség: például amikor De Kock már 30 futáson állt, akkor Ráhul még csak 5-ön, pedig arányaiban messze nem nézett szembe annyival több dobással a dél-afrikai, mint párja. Utána ugyan Ráhulnak még sikerült összehoznia két hatost, de még az erőfölényben elkapták egy Glenn Maxwell-dobásból, amikor éppen valami újabb nagy ütéssel próbálkozott. Aztán a következő játszmában ismét Maxwell volt az egyik főszereplő, ugyanis elrontott egy elkapást De Kock ellen – igaz, azért nem lett volna nagyon könnyű megcsinálni. De legalább határ nem született sem ebben, sem a következő játszmában, amikor pedig a 9-edikben igen, akkor nem sokkal utána egy újabb kapu esett: Devdatt Padikkalé, aki még mindig nem talált rá a jó formájára. 10 játszma után így 84/2 volt az állás, ami ezen az ütősbarátnak kinéző talajon közepes eredménynek volt mondható. A 12. játszmában De Kock már 50-nél járt, ráadásul először Marcus Stoinistől, aztán Nicholas Poorantól kapott egy kis további támogatást, így végül 81-ig menetelt – majd kiesése után Pooran percei következtek: a karibi ütős az utolsó két játszmában például öt 6-ost ütött, így a csapat végül 181-ig jött föl.
A második félidő első 3 játszmáját az LSG lassú balkezes ortodox módon dobta végig, méghozzá Manimaran Sziddhárth és Krunál Pándjá kivitelezésében. Az elért 25/0 sem nem jó, sem nem rossz nem volt nekik, de utána mégis bepróbálkoztak egy kis sebességgel is – aztán végül mégis Sziddhárth lett először eredményes, aki most szerezte meg élete első IPL-kapuját, és nem mást ejtett ki, mint Virát Kohlít! Aztán az ötödik játszmában megjött a múltkori hős, a 21 éves Majank Jádav, aki extra sebességével kápráztatott el mindenkit – és most is ugyanezt láttuk tőle, ráadásul hasonló eredményességgel párosulva. Mindjárt első játszmájában többször is átlépte a 150 km/h-t, és miután Faf du Plessis Padikkal ügyes közvetlen rádobásának eredményeként kifutás áldozatává vált, Jádav is szerzett egy kaput: Maxwellt kapták el nulla ponttal! Az erőfölény így 48/3-ra végződött, majd a 8. játszmára visszatért Jádav. Az első labdáját 156,7 km/h-ra mérték, ami az idei szezon eddigi leggyorsabb dobása lett, pár pillanat múlva pedig egy újabb gyors labdája Cameron Greent is megverte, és a kéz-karóba csapódott. A következő két játszmában mindössze 4 újabb futást láttunk: a félidő felénél így 63/4-re állt a Royal Challengers, ami már bőven az LSG-t tette esélyessé. A 13. játszmában csereként beálló Mahipál Lomror még megpróbált menteni valamit a menthetőn, és abból a 13 dobásból, amivel szembe került, hatot ütött határra, így 254-es aránnyal száguldott el 33-ig, de a többiek még csak valami hasonlót sem tudtak összehozni, így végül a Lakhnau 28 futással megnyerte a meccset. (Érdekesség, hogy most fordult elő először a 2024-es IPL-ben, hogy egy csapatból mind a 10 kapu elfogyott.) Jádav közben egyébként még egy újabb kaput is szerzett a korábban említett kettő mellé, sőt, egy negyediket is megadott neki a bíró LKE-ért, csak azt videózás után visszavonták, mert a labda elkerülte volna a kaput. De nem csak kapuival segített sokat a csapaton a nagy felfedezett: a gazdálkodása is rendkívül takarékos, 3,5 volt, így nem csoda, hogy ma is őt választották a meccs emberének.
A vereség eredményeképpen a bengaluruiak maradtak a 9. helyen, de most már eggyel többet játszottak, mint szinte bárki, így nagyon nehéz helyzetben vannak. A szuperóriások viszont a 6. helyről felléptek a már rájátszást érő negyedikre.
