Az utolsó dobás vette el a Rádzsasztán veretlenségét

2024. április 10. – Szerző: Krikettgalaxis

Szinte győztes meccset adott ki a kezéből az eddig még 100%-os Rajasthan Royals, de úgy is mondhatjuk, hogy a Gujarat Giants nagyot küzdött a végén, hiszen az utolsó dobásból sikerült nekik a kergetés. Nagyon besűrűsödött a tabella!

A Hathíszinh dzsainista templom Ahmadábádban (illusztráció)

A kép szerzője: Kalyan Shah (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Az idei IPL 24. meccséhez érkeztünk, és még mindig volt egy veretlen csapat a mezőnyben: a Royals. Az a Royals, amelyik még azt is megengedhette magának, hogy legjobb ütőseik közül egy-kettő szinte minden meccsen bénázzon: a többiek kisegítették őket. És az a Royals, amelyik most újfent hazai pályán szerepelt, márpedig eddig idén nagyon kevés eset volt, amikor valaki idegenben tudott győzedelmeskedni... A Titans viszont egy kicsit gyengébben szerepelt a vártnál: ne feledjük, az utóbbi két év döntős csapatáról van szó, akik azonban ebben az évben 5-ből már 3-szor is kikaptak. Különösen Rásid Hán játéka aggaszthatta a rajongóikat: bár azt nem mondhatjuk, hogy kifejezetten rosszul teljesített volna, de azért mindenki többet várt a világ egyik legjobbjának tartott dobótól. Ma ezt a többletet meg is kapták tőle a szurkolók – na de ne szaladjunk ennyire előre.

A pénzfeldobást egyébként 25, a játék kezdését pedig 10 perccel halasztani kellett egy kis szemerkélő eső miatt, de ennyi csúszás még nem okozott játszmavesztést. A pénzfeldobást megnyerő GT-kapitány, Subman Gil is pont az időjárásra hivatkozva választotta a dobást. Náluk egyébként ezúttal kimaradt a csapatból Kane Williamson, viszont bekerült (idén először) az ausztrál Matthew Wade, aki egyébként az idei IPL kezdetekor még a Sheffield Shieldben krikettezett – és a Tasmániával elvesztette a döntőt – aztán pedig visszavonult a piroslabdás formátumtól... És ugyancsak idén először szerepelt a titánoknál Abhinav Manohar, az ütős mindenes is.

Feljebb említettük, hogy a Royals legjobb ütősei nem mindig voltak a helyzet magaslatán: ez főként Jasaszví Dzsájszválra és Jos Buttlerre vonatkozott, bár utóbbi múltkor már egy 100-asig eljutott. De ma ismét gyenge napot fogtak ki mindketten: most például az első 4 játszma alatt csak 28 pontot hoztak össze, majd még az erőfölényben mindketten kiestek. Buttlert egyébként Rásid Hán dobásából kapták el, így ő már most az elején mutatott valamit a valódi képességeiből. De az erőfölényben már megérkezett a nyitók helyett Szandzsu Szaimszan és Riján Parág, akik lassan kezdtek ugyan (10 játszma után 73/2 volt az állás), de aztán egyre csak gyorsítottak, és a 19. játszmára, amikor Parág végül 76 ponttal kiesett, már 172-je volt a csapatnak. Aztán a végén még láttunk pár további határt is, így Szaimszan 68-neskivel, a Royals pedig átlag fölöttinek tűnő 196-tal zárt. Rásid Hán ugyan nem szerzett több kaput, de 4 játszmáját mindössze 4,5-ös gazdálkodással hozta le, ami ilyen végeredmény mellett kimagaslóan jónak számít! És érdemes megemlíteni egy kívülről viccesnek tűnő jelenetet a 17. játszmából: Mohit Sarmá egy eléggé széles labdát eresztett meg Szaimszan ellen, amit a bíró valóban szélesnek is ítélt. De a Titans ezzel nem értett egyet, ezért kikérték a videót, a videóbíró pedig azt állapította meg, hogy mivel az ütős is elmozdult a kéz oldalra, amerre a labda is jött, ezért szerinte még belefért a szabályos kategóriába a dobás – így azt a jelzést adta a pályán levő bírónak, hogy maradjon meg az eredeti döntésénél. Csakhogy az eredeti döntés pont az volt, hogy széles! Egy kis zavarodottság támadt, a videóbíró egy másik visszajátszást is megnézett, és akkor már ő is azt mondta, hogy jó, akkor széles... Viccesnek tűnt, de komoly volt: mivel a következő dobásból egy 4-es született, így igazán nem mindegy, hogy mi lett a döntés: az extrával együtt 5 pont múlt rajta.

A kergetés, ha csak a kukacgrafikont nézzük, rendkívül hasonlóan zajlott az első félidőhöz: lassú kezdés után folyamatos gyorsítás következett – viszont a kapuk eloszlása teljesen más volt. Az erőfölényben például egy sem esett, így akkor az állás 44/0 volt Száin Szudarsannak és Subman Gilnek köszönhetően, sőt, a 8. játszma végére már 63/0-nál tartottak. Ekkor azonban jött egy stratégiai szünet, ami után Kuldíp Szen, a jobbkezes gyors dobó szinte azonnal kiejtette Szudarsant. A 11. játszmát az újra megérkező eső miatt rövid időre meg kellett szakítani, de amikor folytatódott, Szen 4 dobáson belül újabb 2 kaput gyűjtött be: úgy látszik, neki nagyon bejön, amikor egy kis szünet után próbálkozik! A két áldozat egyébként pont a két új ember, Wade és Manohar volt, szóval nem igazán sikerült nekik a bemutatkozás... Magas pontszámokat utánuk sem ért el senki, viszont Gil sokáig nem esett ki, és neki szépen gyűltek a futások: végül 44-ből szerzett 72-jével a 16. játszmában búcsúzott. Ennek a játszmának a végén még 59 futás hiányzott a gudzsaráti győzelemhez, aminek nem sok esélye látszott... Csakhogy előbb a csereként behozott Sáhrukh Khán, majd Ráhul Tevatijá szépen felhozták a csapatot úgy, hogy 1 játszmával a vége előtt már csak 15 futás hiányzott! Ekkor pedig Rásid Hán volt soron ütésben, aki egy 4–2–4–1-es sorozattal igen jó helyzetbe hozta a csapatot: már csak 4 pont kellett nekik 2 labdából! Tevatijával ekkor lefutottak még egy duplát, de a harmadik már nem lett meg, akkor Tevatiját kifutották – ám az utolsó labdára ismét Hán került aktív pozícióba: ő pedig újabb négyest ütött, így megnyerte a meccset a Titansnek!

A Rádzsasztán a veresége ellenére maradt az első helyen, hiszen egyelőre senki másnak nincs rajtuk kívül 8 pontja, viszont most már eggyel többet játszottak, mint a mögöttük álló 2. és 3. helyezett KKR és LSG. A titánok pedig a 7. helyről följöttek a 6-odikra, és csatlakoztak a 6-pontosok táborához: már 5 ilyen együttes is van.