Egyre rosszabb helyzetben a Royal Challengers
2024. április 11. – Szerző: Krikettgalaxis
Úgy tűnik, az RCB még mindig nem talált rá a jó útra, viszont a Mumbai Indians már talán igen: ma este ugyanis sorozatban második győzelmüket aratták, méghozzá nem is kis különbséggel az ütésben jól kezdő, de gyengén dobó bengaluruiak ellen.
A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)A kép szerzője: Anoop Ravi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
A tabella alsó részén szerényen meghúzódó két csapat, a Mumbai és a Bengaluru összecsapásához érkeztünk: ám míg előbbiek egy vereségsorozat után múltkor már győzni tudtak, addig utóbbiak három vesztes meccs után virradtak erre a mai napra. Így aztán a pillanatnyi forma mindenképpen a hazai MI mellett szólt, és ha még ehhez hozzátettük azt is, hogy 2016 óta a Bengaluru nem tudott nyerni ezen a pályán, az már végképp a kékek sikerét jósolta mára.
A vendégek ezúttal Cameron Green nélkül álltak ki, viszont a 3. rendben lehetőséget adtak az angol Will Jacksnek, aki korábban még soha nem játszott egyetlen IPL-meccset sem, és bekerült a kezdőbe Mahipál Lomror is, aki legutóbb csak a cserepadot koptatta. Az Indiansnél Pijús Csávlá helyett Srejasz Gopál játszott. Miután a Mumbai a dobást választotta, Szúrjakumár Jádav nem volt ott a kezdőben, de szinte biztosra lehetett venni, hogy ő lesz a csereember a második félidőre.
Az első játékrész eredménylapja rendkívül érdekesre sikerült. Minden ütős vagy 50-est szerzett, vagy még csak 10-et sem, és minden dobó vagy 5-ös zsákmányig jutott, vagy legfeljebb 1 kapuig... És most ezen összesítés után nézzük kicsit részletesebben, hogy ez hogyan is történt. Úgy, hogy az első két játszma olyan kis közepesre sikerült, majd a harmadikban két igazi világsztár csapott össze: Dzsaszprít Bumráh dobott Virát Kohlínak – a küzdelemből pedig előbbi jött ki győztesen, ugyanis a 3 ponton álló Kohlí egy dobásba rosszul ért bele, és az elvetődő kapus, Ísán Kisan elkapta. A 4. játszmában már a 4. dobó próbálkozott a Mumbaitól: ezúttal Ákás Madhvál, és ő is sikerrel járt, ugyanis ő meg a debütáns Jackst ejtette ki. A másik nyitó ütős, Faf du Plessis azonban jól bírta a támadásokat, és ezek után végre kapott maga mellé egy hasonló társat is: a Radzsat Pátídárral alkotott kettős innentől kezdve a 12. játszmáig együtt volt, és 105-ig emelte a csapatot. De pont ebben a játszmában, miután két egymás utáni hatossal meglett Pátídár 50-ese, kiejtették, sőt, a következő játszmában kacsával kulloghatott le az idén meglepően gyenge teljesítményt felmutató Glenn Maxwell is. A 6. rendű Dines Kártik viszont újra a jók közé tartozott, sőt, csapatából a legjobb volt, hiszen ezek után 23 dobásból 53-neskiig vitte, miközben Du Plessis is kiesett nem sokkal a maga 50-ese után, és a későbbi rendű ütősök is gyorsan kipotyogtak: úgy, hogy Bumráh időközben elérte az ötös zsákmányt! A dobó már azzal is egyébként rekordot döntött, hogy ez volt a 21. alkalma az IPL-ben, hogy legalább 3 kaput szerzett – és ki tudja, még hol a vége, hiszen még csak 30 éves! További érdekesség, hogy a teljes Húsz20-as formátumot tekintve ez volt az első meccs, amikor 3 ötvenest és 3 kacsát is láttunk egy félidőn belül, illetve az első, amikor három 50-es volt és egy dobó 5 kaput gyűjtött be egy játékrészben. A furcsa eredmények ellenére viszont a Royal Challengers 196 futásig jutott összesítésben, ami elég jónak érződött.
Bár a kergetés a bengaluruiak számára indult jobban (az első játszmában Reece Topley dobásaiból csak 1 szimpla és 1 széles extra gyűlt össze), de ezek után rögtön erőre kapott a két mumbai nyitó ütős, Ísán Kisan és Rohit Sarmá. Főleg előbbi, aki többször is három határt ütött egymás után, és már az erőfölényben (!) megszerezte az 50-et: az MI-ben már másodszor, míg rajta kívül a csapat történetében csak ketten voltak, akik egy-egy alkalommal ezt megcsinálták korábban. Aztán a társulás eljutott a 100-ig is: érdekesség, hogy bár Sarmá 93. alkalommal játszott az IPL-ben nyitó ütősként, de csak most először történt meg vele, hogy nyitó párban 100-ig jutott! Kisan viszont ezek után kiesett a 9. játszmában – az RCB-szurkolók azonban nem nyugodhattak meg, mert a helyére bejövő (valóban becserélt) Szúrjakumár Jádav még Kisannál is jobb volt ma! Miközben Topley hihetetlen, gyönyörű vetődéses elkapásának segítségével Sarmát sikerült kiejtenie a Royal Challengersnek, Jádav 17 dobásból 50-est szerzett! Utána már hiába esett ki hamar, a csapat már szinte a cél kapujában járt: Hárdik Pándjá villámgyors 21-e és Tilak Varmá közepesen gyors 16-ja úgy vitte be a Mumbait a célba, hogy még 27 dobás meg is maradt.
Az MI ezzel már 9. alkalommal kergetett le legalább 190-es célt: ez ilyen sokszor még csak a Punjab Kingsnek sikerült – viszont a 11. alkalom volt, hogy az RCB nem tudott megvédeni egy több mint 190-es eredményt: ezt ilyen sokszor ugyancsak a Punjab Kings mondhatja el magáról, más nem. Ebben a stadionban pedig ez volt a hazai csapat 50. győzelme: egyik másik csapat sem nyert még 50-szer egy adott pályán (a szuperjátszmás győzelmeket nem beleszámolva).
Érdemes megemlíteni egy kis apróságot a hangulatról is. Mindkét csapatnak igen lelkes és nagy szurkolótábora van, ma is csak úgy özönlöttek a stadionba az emberek. De a hazai közönség még mindig nem igazán tudta megszerezni saját kapitányukat, Hárdik Pándját (és nem feltétlenül a teljesítménye miatt). Ma is lehetett hallani több fújjolást, amikor Pándjá véletlenül két széles dobást is megeresztett egymás után az első félidő 10. játszmájában, és akkor is, amikor bejött ütni a második félidőben – azonban ezt utána felváltotta a nevét skandáló szurkolók harsogása: talán ez is segített neki, hogy mindjárt első ütéséből hatost szerezzen.
Az eredménynek köszönhetően a bengaluruiak maradtak a 9. helyen, de most már óriási bajban vannak, mert egyre távolodik a továbbjutózóna, és most már eggyel többet is játszottak, mint majdnem mindenki más! A Mumbai viszont elindult fölfelé, a 8-adikról a 7. helyre léptek előre. Bár NFA-jukon nagyot javított ez a mai nagy különbségű győzelem, de mivel korábban olyan rossz volt, így még most is negatív.
