Kettes lett az országos egyes

2024. április 25. – Szerző: Krikettgalaxis

Ez is megtörtént: az utolsó helyen álló, idén eddig igen gyengén dobó Royal Challengers Bengaluru idegenben le tudta győzni az egyik legjobban ütő csapatot, a Sunrisers Hyderabadot. A kergetés úgy látszik, nem megy a narancsoknak: ma majdnem minden ütősük csődöt mondott.

A Bengaluru-palota Bengaluruban (illusztráció)

A kép szerzője: Basavarajmin21 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Aki követte az IPL-t, a meccs előtt tudta: ha itt ma esetleg-esetleg valahogyan RCB-siker születne, az a szezon eddigi legnagyobb meglepetése lenne. A bengaluruiak ugyanis eddigi 8 találkozójukból hetet elvesztettek, és bár az ütőjáték azért úgy megyegetett nekik, de dobásban nagyon le voltak maradva a többiektől. Elég, ha azt a példát hozzuk fel, amikor ugyanez a két csapat legutóbb találkozott (10 napja): akkor a Sunrisers minden idők legmagasabb IPL-pontszámát érte el a maga 287-jével – igaz viszont, hogy a Royal Challengers is 262-t teljesített aznap! És míg a Sunriserstől sok más alkalommal is láttunk magas pontszámokat, addig a Bengalurutól sok más alkalommal is azt láthattuk, hogy ellenfeleik érnek el sok futást. De a vendégeknek nem volt vesztenivalójuk: ha még esetleg abban reménykedtek, hogy valahogyan a végén elcsípik az első 4 hely valamelyikét, szinte kötelező lett volna ma megcsinálniuk a (majdnem) lehetetlent, és el kellett volna hozniuk a két pontot Hajdarábádból.

A csapatok nem sokat változtattak az összeállításaikon. A Bengaluru például semmit, illetve annyit, hogy később csereként behozták a pályára Szvapnil Szinhet, a balkezes ortodox pörgetőt, aki most játszotta pályafutása első meccsét ebben a klubban. A Sunrisersnél annyi változás volt, hogy Vásingtan Szundar helyett Dzsajdev Unádkat játszott ma, méghozzá éppen 100-adszor az IPL-ben. Mivel a Royal Challengers az ütést választotta, így a narancsoknál nem tették be a kezdőbe Travis Headet, de a szünetben (természetesen) becserélték.

Az RCB persze nem tehetett mást, mint hogy megpróbálta az SRH saját fegyverét felhasználni ellenük: azaz lehozni egy rendkívül agresszív erőfölényt. Ez pedig Faf du Plessisnek és a narancs sapka birtokosának, Virát Kohlínak nem is sikerült rosszul: bár Du Plessist 12 vele szembeni dobás után elkapták, de akkor már 25 pontnál járt, és Kohlí is begyűjtött 32 futást a 6. játszma végére, így az állás ekkor 61/1 volt. Nem teljesen Sunrisers-szint, de azért nem rossz. A következő játszmát viszont Majank Márkande dobta, méghozzá igen jól: csak négy szimpla volt benne, a végén pedig Will Jackst sikerült megtévesztenie egy lassabb labdával, amire az ütős túl korán reagált, így a labda becsapódott a kéz-karójába. A félidő felénél 94/2 volt az állás, és a Kohlí mellett bent levő Radzsat Pátídár is ígéretesen indult az RCB számára: a folytatás pedig még jobb lett tőle! A 11. játszmában ugyanis négy egymás utáni hatost is ütött Márkande ellen, így a csapat hirtelen 121/2-re jött föl, így már bőven a 200-at célozhatták. Ekkor azonban megint fordult egy kicsit a kocka: Pat Cummins, Dzsajdev Unádkat és Sáhbáz Ahmad lehozott négy játszmát is határesemény nélkül, ráadásul közben kiejtették az egyébként már 50 fölött járó Kohlít és az 50-en álló Pátídárt is. A hátralevő idő átlagosan vagy kicsit annál jobban sikerült az RCB számára, így a csapat végül 206-tal tudott végezni. Szép szám, de manapság nem mondhatjuk rá, hogy biztos győzelmet ígér.

Ahogy az első félidőben két jobbkezes nyitó ütős ellen egy balra pörgető dobóval kezdett a Sunrisers, úgy most a Bengaluru két balkezes ütős (Travis Head és Abhisek Sarmá) ellen egy jobbra pörgetővel, Will Jacksszel próbálkozott. És ez rögtön be is jött nekik: Headet még az első játszmában elkapták! Azonban ekkor még úgy tűnt, ez nem töri meg a hazai csapatot: Sarmá ugyanis a tőle megszokott módon folytatta, nem mellesleg a 3. játszmában megszerezve csapata idei századik hatosát is – csakhogy amikor nem sokkal később 31 ponton állt, elrontott egy húzást, és a kapus elkapta. Az 5. játszma pedig végleg nagy bajba sodorta az esélyesnek hitt Hajdarábádot: ekkor Szvapnil Szinh ellen született ugyan két hatos és egy négyes, de előbb LKE-vel kiesett Aiden Markram, majd Heinrich Klaasen is elkapás áldozata lett! Igaz, hogy az erőfölényben így is egy hajszállal több (62) pontot gyűjtöttek be, mint a Royal Challengers, de 4 kiváló ütősük már kiesett, így esélyeik eléggé lecsökkentek. És a folytatás is elég szenvedősre sikerült részükről: bár a 6. rendű Sáhbáz Ahmad eljutott 40 pontig, de azt is csak 37 dobás alatt tudta megtenni, és az egyetlen ütős, aki igazán szépen haladt a játékrész második felében, nem volt más, mint kapitányuk, a dobó Pat Cummins! Ő 15 dobásból 3 hatost is szerezve jutott el 31 pontig, de ez kevés volt: ahogy telt az idő, a szükséges pontarány úgy szállt az egekbe, és az utolsó pár játszmában már egyértelmű volt a bengalurui győzelem. Ami végül nem is kicsi, hanem 35 futásos lett.

A tabellán nem történt változás az eredménynek köszönhetően: a Sunrisers még így is elég jól áll (a 3. helyen), az RCB pedig így is elég rosszul.