Újabb alacsony pontszámú meccsen oszlottak el az MI reményei
2024. április 30. – Szerző: Krikettgalaxis
Megváltás a krikett jövőjéért aggódóknak: újabb meccset láttunk ma az IPL-ben, ahol nem a 200-at meg a 300-at ostromolták a csapatok, hanem volt értéke a szimpláknak is, és a dobók is egyenrangú játékosnak érezhették magukat. A találkozó a Lucknow Super Giants győzelmével zárult a Mumbai Indians ellen.
A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)A kép szerzője: Mohitextreme (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Szép dolog, amikor egy ütős hatost üt, őrjöng is a közönség, de amikor már félidőnként 15–20-szor, neadjisten még többször megtörténik, az ember aggódni kezdhet: nem fogja így elveszteni a varázsát? Tegnap és ma kicsit megnyugtató élményben lehetett része annak, aki így gondolkodott: egy-egy alacsonyabb pontszámú mérkőzés következett az IPL-ben. Persze a pályákon nagyon sok múlik: és a mai pályánk az a lakhnaui stadion volt, ahol idén még egyszer sem született 200-as eredmény. Két résztvevőnk a hazai Super Giants és a vendég MI ellentétes pályát futott be eddig a szezonban: míg előbbiek jó esélyekkel várják, hogy a végén majd bejutnak a rájátszásba, utóbbiaknak már szinte ez előtt a mérkőzés előtt le kellett erről mondaniuk, és tudták: ha ma is kikapnak, lényegében mindennek vége.
Az Indians egyet változtatott múltkori összeállításán: gyors dobó helyett gyors dobó, Mark Wood helyett Gerald Coetzee érkezett a csapatba. Az LSG-nél már izgalmasabb volt a játékosmozgás: kihagyták például az eléggé alapembernek számító Quinton de Kockot, míg sérülése után visszatért a sokak által várt, extra sebességekre képes dobó, Majank Jádav. Sőt, két újoncot is avattak: Arsin Kulkarní a kapitánytól, Kannaur Lokes Ráhultól, míg Ashton Turner honfitársától, Marcus Stoinistől kapta meg a sapkáját. Kulkarní egyébként (aki még sosem játszott az IPL-ben) a kezdőbe nem került be, de a megkapott sapka egyértelművé tette már a kezdés előtt, hogy be fogják cserélni. Turner 2019-ben négy meccsen már játszott a Rajasthan Royalsban, de az akkor borzasztó gyatrán sikerült neki: a négyből például háromszor kacsázott.
Az alacsony pontszámokért szorító szurkolóknak már az első játszma örömöt okozhatott: a dobást választó Lakhnau dobója, Stoinis ellen egy széles extra mellett csak egyetlen szimplára futotta Ísán Kisannak, míg Rohit Sarmá nem szerzett pontot. A következő játszmában már elindult Sarmá is egy négyessel, de a következő dobásból elrontott egy ferde hajtást, és a labda rövid extra fedezet kezében kötött ki. Nem valami szép ajándék a ma 37. születésnapját ünneplő Sarmának! A következő játszmában Szúrjakumár Jádav is beütött egy hatost, de ezért rövidesen őt is megbüntették az LSG dobói: bár először a bíró széles dobást ítélt, a videózás során kiderült, hogy beleért, így a kapus elkapása kiesést jelentett számára. Az erőfölény végéig innentől kezdve már kis túlzással több újabb kapu született, mint futás: a 6. játszma első két dobásából ugyanis megint ketten kiestek. Először egy LKE-nek kinéző eset történt Tilak Varmá ellen, de a bíró ezt nem adta meg, viszont Varmá valahova messze a vonala elé mozdult ki, a labdát meg begyűjtötte Ravi Bisnoí, és ledöntötte vele a kaput. A következő dobásból pedig a kapitány, Hárdik Pándjá kacsázott: az erőfölény 28/4-gyel zárult! A Mumbainak ezek után egy kicsit sikerült megnyugodnia, és a még mindig bent levő Kisan, kiegészülve Nehal Vadherával egy olyan társulást mutatott be, ami majdnem megháromszorozta ezt a pontszámot: a 14. játszma végére már 80-nál jártak, amikor Kisan is búcsúzott. Sőt, a következő játszmában Vadherá a nagy reménységű Jádav ellen egymaga 16 futást szerzett, később pedig majdnem 50-ig vitte, a végén pedig még Tim David is bemutatott egy (az eddigiekhez képest villámgyors) 35-öt is, így az Indians legalább 144-et össze tudott hozni, ami a lassú induláshoz képest nem rossz. Jádavról még annyit, hogy végül még sikerült kidobnia Mohammad Nabít, így ma sem zárt kapu nélkül, de utána máris lement a pályáról: megint fájdalmat érzett ott, ahol múltkor megsérült! Állapotáról a meccs végéig nem érkezett újabb hír. Amúgy korábban ismét volt olyan dobása, ami bőven 150 km/h fölött járt, és egy esetben igen balszerencsés volt: Turner elejtett egy nem túl nehéz elkapást, amikor Jádav dobott.
A második félidő valóban úgy kezdődött, hogy Kulkarní beállt csereként, és akkor Ráhul mellett máris nyitott is. Igen ám, de mindjárt az első labda, amivel szembe nézett (és amit a szintén csereként behozott Nuvan Tusára eresztett meg) LKE-t érően találta el, így nulla ponttal ballaghatott le. Ám Ráhul és a harmadik rendű Stoinis hamar visszaadta a kissé elveszett lendületet az LSG-nek: az erőfölényben meglepően sok határt ütve 52/1-ig hozták föl a csapatot, úgy, hogy mindketten éppen 25-ön álltak a 6. játszma végén. A meccs azonban még nem dőlt el: innentől kezdve ugyanis szinte folyamatosan lassult az ütőjáték. Ráhul hamar kiesett, a későbbi ütősök közül pedig senki nem tudta összességében a 100-as arányt átlépni. Még az volt a szerencséjük, hogy Stoinis igen, és ő ezt hosszabb ideig is képes volt megtenni: végül 45 dobásból elért 62 pontjával a 15. játszma végén búcsúzott. A jó kezdésnek köszönhetően azonban nem igazán forgott veszélyben a hazai győzelem annak ellenére sem, hogy a végére még néhány újabb ütősük kiesett: 4 dobással a vége előtt így is sikerült elérniük a célt.
Mai vereségével a Mumbai lényegében kiszállt a rájátszásért folytatott harcból (bár matematikai esélyük még van), hiszen továbbra is kilencedikek, 6 ponttal, 4 hátralevő mérkőzéssel, miközben már a negyedik helyért is 10-pontos csapatok küzdenek, öt hátralevő meccsel... A Lakhnau viszont megelőzte ezeket a 10-pontosokat, és már a harmadik helyen áll.
