Lényegében ketten is kiszálltak a versenyből a mai eredménnyel
2024. május 14. – Szerző: Krikettgalaxis
Eddig sem volt túl sok esélye sem a Delhi Capitalsnek, sem a Lucknow Super Giantsnek a rájátszásba jutásra, de azzal, hogy ma a fővárosiak nyertek, méghozzá nem túl nagy különbséggel, már szinte tényleg lenullázódtak ezek az esélyek. Bár még mindig pozitívak...
Újdelhi egyik nevezetessége, a hatalmas India-kapu (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Ma valószínűleg fél India a Delhi sikeréért szorított: a fővároson kívül a hajdarábádiaknak, a bengaluruiaknak és még a csennaiaknak is a Capitals győzelme lett volna kedvezőbb. Hiszen a Delhinek ez már az utolsó meccse volt, és még ha nyer is, akkor is csak 14 pontra jöhet föl, várhatóan gyenge NFA mellett (hacsak nem valami óriási kiütéssel győz ma), és egy esetleges delhi siker az LSG-t is arra kárhoztatta volna, hogy később ők is legfeljebb 14-gyel végezhetnek – szintén minden bizonnyal pocsék nettó futási aránnyal. Márpedig ez a már most 14 ponttal álló Super Kingsnek és Sunrisersnek, valamint a 12 ponttal, de jó NFA-val rendelkező Royal Challengersnek lett volna kedvére való.
A hazaiaknál visszatérhetett rövid eltiltása után a kapitány, Risabh Pant (aki így Kumár Kuságrát szorította ki), valamint kihagyták a múltkor csak 1 pontot szerző David Warnert, akit egy dobóval, Gulbadín Naibbal helyettesítettek. A Super Giants dobófronton cserélt kettőt: Jas Thákur és Krisnappá Gautam helyét Arsad Khán és Juddhvír Szinh vette át.
Arsad Khán pedig mindjárt az első játszmában le is tette a névjegyét, miután a Lakhnau a dobást választotta. Bár első két labdáját szélesnek nyilvánították, utána egy nullás jött, majd egy kissé begörbülő labdával máris kiejtette a rendkívül veszélyes Jake Fraser-McGurköt. Aztán miután két játszma alatt gyanúsan kevés határt láttunk ezen a kis méretű és ütősbarát talajú pályán, már helyre is állt a világ rendje, és Abhisek Porel három egymás utáni határral folytatta, majd nemsokára ugyanezt megtette párja, Shai Hope is, így aztán az erőfölény 73/1-gyel végződött, ami már sokkal inkább megfelelt a várakozásoknak. Utána jött ugyan egy kis lassulás, de Porel így is 21 labdából érte el a maga 50-esét – aztán viszont amikor Hope is megpróbált a nyomába eredni, őt 38-nál elkapták. Ebben az időszakban úgy tűnt, a pörgető dobók okozzák a nagyobb zavart az ütősök számára, aztán mégis a sebes Navín ul-Hak lett az, aki véget vetett Porel menetelésének a 12. játszma elején. Utána még Pant is hozzátett 33-at az összpontszámhoz, de nem ez lendített nagyot a csapaton, hanem Tristan Stubbs, aki 9 labda után még csak 7 ponton állt, de aztán a következő 16-ból 50 futást hozott össze, aminek köszönhetően a Delhi végül át tudta lépni a 200-as küszöböt, sőt, 208-at is össze tudtak szedni. Egy kicsit furcsa viszont ránézni a 208/4-es eredményre: konkrétan az a per négy a szokatlan ott a végén. Úgy érezzük, több kockáztatással, esetleg több kapu vesztésével még több futásuk lehetett volna.
Ugyan ezen a pályán ez a 209 is kergethető célnak tűnt, azért hozzá kell tenni: az LSG-n nem sokat segített volna egy akármilyen győzelem, csakis egy gyors, mert, mint az elején írtuk, az NFA-jukon lett volna mit javítani. Ennek ellenére egyáltalán nem tudtak úgy kezdeni, ahogy ebben a helyzetben kellett volna: és ez főként a csereként beállt dobó, a rutinos Isánt Sarmá érdeme. Ő ugyanis az első játszmában búcsúztatta Kannaur Lokes Ráhult, a harmadikban Quinton de Kockot, az ötödikben pedig Dípak Húdát is: és mivel közben Aksar Patel is végzett Marcus Stoinisszal, így hiába Nicholas Pooran két hatosa és két négyese csak a 4. játszmában, az erőfölény így is a Lakhnau számára igen rossz, 59/4-es eredménnyel végződött. Sőt, Ájus Badoní sem érte el a 10 pontot, mire kiesett, így Pooran szinte egy személyben küzdött a csapatért: neki a 9. játszmában már meg is volt az 50, és ezt még egy kicsit tovább is gyarapította – de tényleg csak kicsit, mert 61-nél elkapta az extra fedezet. A 12. játszma végén így 6 elvesztett kapu mellett 13,0 volt a szükséges pontarány, ami lényegében azt jelentette: a Delhi javára már eldőlt a meccs. A 8. rendű Arsad Hán bemutatott ugyan egy gyönyörű utóvédharcot: 33 dobásból 3 négyest és 5 hatost ütve 58-ig száguldott, de ez csak a szépítésre volt elég, a csapata 19 futással kikapott.
Ez az eredmény egyelőre nem jelentette egyik csapat végleges búcsúját sem, de semmi jót nem ígér nekik. A Delhi most ötödik, és nincs több meccse: ahhoz, hogy bekerüljön az első négybe, az előtte állóknak valami szörnyen nagy vereségekbe kellene belefutniuk. Ha például a Sunrisers kétszer kikap olyan 100–100 futással, akkor ez még összejöhet... A Lakhnau hasonló helyzetben van, bár nekik még van egy mérkőzésük hátra, és ha akkor nagyon nagyot nyernek, akkor talán nem szükséges, hogy a Sunrisers (vagy a Csennai) ilyen óriási vereséget szenvedjen. És még valami eldőlt ma: a Rajasthan Royals matematikailag is biztos, hogy bejutott a rájátszásba.
