Richard Austin
Krikettgalaxis-azonosító: j1791
Térség: 
Karib-térség
Születés: 1954. szeptember 5.
Születési hely: Jones Town (Kingston parókia, Jamaika)
Halál: 2015. február 7. (60 évesen)
Nem: férfi
Szerepkör: mindenes
Ütés: jobbkezes
Dobóstílus: jobbra csapódó, jobbkezes közepes
Nemzetiség és/vagy származás: jamaikai
Ütési és mezőnyjáték-statisztika:
| Formátum | Mérk. | Jr. | NEK | Futás | MaxFut | ÜÁ | DVSZ | ÜA | 100 | 50 | 4 | 6 | Elk. | Lev. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Teszt | 2 | 2 | 0 | 22 | 20 | 11,00 | - | - | 0 | 0 | 3 | 0 | 2 | 0 |
| ENN | 1 | 1 | 0 | 8 | 8 | 8,00 | 13 | 61,53 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1. osztály | 38 | 63 | 1 | 2097 | 141 | 33,82 | - | - | 4 | 14 | - | - | 27 | 0 |
| A-listás | 22 | 22 | 1 | 385 | 124* | 18,33 | - | - | 1 | 0 | - | - | 8 | 0 |
Dobóstatisztika:
| Formátum | Mérk. | Jr. | Dobás | FE | Kapu | LDT (jr) | LDT (m) | DÁ | Gazd. | DTA | 4 k/jr | 5 k/jr | 10 k/m |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Teszt | 2 | 1 | 6 | 5 | 0 | - | - | - | 5,00 | - | 0 | 0 | 0 |
| ENN | 1 | 1 | 6 | 13 | 0 | - | - | - | 13,00 | - | 0 | 0 | 0 |
| 1. osztály | 38 | - | 5065 | 2279 | 73 | 8/71 | - | 31,21 | 2,69 | 69,3 | - | 3 | 2 |
| A-listás | 22 | - | 846 | 535 | 23 | 5/37 | 5/37 | 23,26 | 3,79 | 36,7 | 1 | 0 | 0 |
A jamaikai szegénynegyedből származó Richard Arkwright Austinra igazán ráillik a mindenes
szó: a krikettben jól ütött (magas és közepes rendben is), ügyes volt a mezőnyben (néha kapusként is) és képes volt pörgetett és közepes sebességű dobásokra is, sőt, mindemellett tehetséges volt fociban (az Arnett Gardens FC játékosa volt) és tizenéves korában pingpongban is. Krikettpályafutásának elején többen annyira tehetségesnek látták, hogy egyenesen úgy emlegették, mint a jobbkezes Sobers
.
Azonban bármennyire is sokoldalú volt, kiemelkedő tehetségét soha nem tudta igazán bebizonyítani. A tesztválogatottban mindössze két alkalommal kapott lehetőséget, méghozzá 1978 elején, de ugyanekkor írt alá a Kerry Packer-féle nem hivatalos Világsorozathoz is: emiatt Desmond Haynesszel együtt, aki szintén aláírt, kitették őket a sorozat harmadik tesztjének keretéből, és később sem került vissza a válogatottba. A Packer-féle ajánlat azonban visszautasíthatatlan volt: 20 000 dollárt ígértek neki két évre. A pénzzel azonban nem tudott bánni, többek között a Skateland és az Epiphany nevű éjszakai klubokban szórta el egy részét, marihuánát szívott, valamint vásárolt két (!) BMW-t is. Ez utóbbiról azt mesélte Patrick Terrelonge, a Világsorozat játékosok fizetéséért felelős embere, hogy amikor megérkezett egy 16 000 dolláros részlet Austinnak, megkérdezte tőle, hogy bankba akarja tenni, vagy átutalja egy IMG nevű, sportgazdasággal foglalkozó cégnek, ahol befektetik a pénzt. Ő azonban visszakérdezett, hogy mennyibe kerülhet egy BMW. Miután azt a választ kapta, hogy talán 8000 dollárba, akkor azt kérte Terrelonge-tól, hogy akkor utalja át a pénzt az autókereskedőnek. Ezek után Terrelonge feltette a kérdést, hogy mit kíván tenni a fennmaradó 8000 dollárral: erre Austin kijelentette, hogy akkor két BMW-t vesz. És tényleg így tett.
Az is igaz viszont, ezek után bár válogatott nem lett többé, de a hazai bajnokságban még jól teljesített, az egyik legjobb ütési átlagot érte el abban a szezonban.
De azért az, hogy a válogatottba nem kapott többé behívót, csalódottá tette, így nem volt meglepő, hogy az 1982–1983-as idényben csatlkozott a dél-afrikai lázadó turnékon
részt vevő, nem hivatalos válogatotthoz: emiatt viszont a hivatalos krikettől életre szóló eltiltást kapott. Élete tönkrement, kokainfüggő hajléktalanként tengette napjait Kingstonban, mígnem az 1990-es évek végén egy rövid időre sikerült kitörnie ebből a helyzetből, és egy helyi klub edzője lett. De ez sem tartott sokáig, hamarosan visszakerült az utcára (annak ellenére, hogy Oliver nevű testvérével elvileg volt egy közös tulajdonú háza, és annak ellenére, hogy több régi krikettező barátja is próbált neki segíteni). A környékbeli gyerekek ekkoriban Danny Germs néven ismerték. A kábítószer súlyosan megrongálta az idegrendszerét, téveszméi keletkeztek, például azt terjesztette, hogy a fiát a bőrszíne miatt fejbelőtte egy New York-i rendőr (persze ilyesmi soha nem történt meg).
Feleségét, Molly Biggenot-t 1980-ban ismerte meg egy éjszakai klubban. Ahogy mondják, gyorsan egymásba szerettek: a nőnek főleg azt tetszett meg állítólag, hogy a férfi olyan jókedvű, mosolygós ember volt. Később Molly szívósan ellenezte, hogy Richard részt vegyen a lázadó turnén
, de végül ebben a kérdésben is a pénz győzött.
Austin gyakran éjszakákat időzött át barátaival, majd reggel részegen vagy kábultan tért haza – és még ő rendezett féltékenységi jeleneteket párja kárára. Amikor még nem volt házas, olyan eset is volt, hogy megverte a barátnőjét, emiatt pedig a rendőrség is el akarta fogni. Csakhogy ekkor éppen egy első osztályú meccsen vett részt a Sabina Parkban, és ő volt soron az ütésben. A rendőrök azt mondták: megvárják, amíg kiesik, és utána elviszik. De ő csak ütött, ütött, eljött az ebédszünet, és még utána is ütött... a rendőrök pedig megunták és hazamentek.
De még az után is, hogy Ricardo nevű fiuk megszületett, többször erőszakoskodott az asszonnyal. Volt, hogy (ismét féltékenység miatt) úgy megütötte, hogy a nő a padlóra esett és eltörött a keze. A házasság így persze nem tarthatott sokáig: a feleség 1984-ben végleg elhagyta.
Végül Richard Austin 2015-ben halt meg egy kórházban. Néhány héttel későbbi búcsúztatására, amelyet a Szentháromság-templomban tartottak, nagy számban jelentek meg karib-térségi híres krikettezők, de még a kormány miniszterei közül is többen ott voltak.
