Krikettgalaxis-azonosító: j19
Ország: Ausztrália
Születés: 1921. november 21.
Születési hely: Melbourne (Victoria állam, Ausztrália)
Halál: 2010. január 22. (88 évesen)
Nem: nő
Ütés: jobbkezes
Dobóstílus: jobbra csapódó
Ütési és mezőnyjáték-statisztika:
Formátum | Mérk. | Jr. | NEK | Futás | MaxFut | ÜÁ | DVSZ | ÜA | 100 | 50 | 4 | 6 | Elk. | Lev. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Teszt | 11 | 16 | 1 | 862 | 127 | 57,46 | - | - | 3 | 3 | - | - | 10 | 0 |
Dobóstatisztika:
Formátum | Mérk. | Jr. | Dobás | FE | Kapu | LDT (jr) | LDT (m) | DÁ | Gazd. | DTA | 4 k/jr | 5 k/jr | 10 k/m |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Teszt | 11 | 21 | 2885 | 803 | 68 | 7/7 | 11/16 | 11,80 | 1,67 | 42,4 | 4 | 4 | 2 |
Betty Wilson a 20. század közepének, de talán az egész évszázadnak a legjobb női krikettezője volt: sokan – bár lehet, hogy kissé túlozva – a női Bradmannek
is nevezik.
Már kislány korában kitűnt, hogy milyen ügyes atléta és gyors futó. Krikettezni úgy tanult, hogy egy utcai lámpaoszlop felé dobálta a labdákat, illetve anyukája egyik, teregetőkötélen lógó harisnyájába elhelyezett egy labdát, és azt ütötte.
10 éves volt, amikor csatlakozott a Collingwood női csapatához. Egy (talán igaz) történet szerint egyik este (cipész foglalkozású) apjával sétáltak a Collingwoodi klub pályája mellett, amikor kigurult onnan egy labda az utácra. A lány megfogta, és pontosan a kapus kezébe dobta azt vissza. A krikettezők megkérdezték, meg tudja-e ezt ismételni, és mivel meg tudta, rögtön föl is vették a klubba. Ezek után első krikettcipőjét apja készítette el neki.
14 évesen már Victoria állam második számú válogatottjának tagja volt, 16 évesen pedig az első számúé. Ekkor azonban közbeszólt a világháború, így tesztmérkőzésen csak 26 évesen tudott bemutatkozni az ausztrál válogatottban. Ekkor már házassági ajánlatot is kapott, de visszautasította azt, mert abban a korban nem volt szokás, hogy a házas nők krikettezéssel töltsék az idejüket. Miért házasodna meg bárki is inkább, mint hogy Ausztrália színeiben játszhasson?
– mondta. Vőlegénye beleegyezett, hogy halasszák el az esküvőt az új-zélandi turné utánra, de végül a dolog nem csak elhalasztódott, hanem később sem lett belőle semmi...
Első tesztjén egy játékrészben 90 futást szerzett, és két játékrészben 4 + 6 kaput, mindössze 37 + 28 futást engedve maga ellen. A következő éven bemutatkozott a Hamvakon is: itt érte el Ausztrália első 100-asát Anglia ellen (éppen 111 pontot), és még 9 kaput is dobott. Amikor 1951-ben Angliában vendégszerepelt, ennek kedvéért újabb házassági ajánlatra mondott nemet. Utolsó tesztsorozatát 1958 elején játszotta Anglia ellen, és ismét nagyot alkotott: az egyik meccs egyik negyedében 7 kaput szerzett 7 pont ellenében, benne a történelem első női teszt-mesterhármasával, és csak úgy mellesleg
még 112 futást is begyűjtött a mérkőzésen.
Tehetségére egyébként maga Bradman is felfigyelt, és Bill Ponsfordtól is kapott ajándékba egy aláírt ütőt.
Wilsont egy amatőr korszak tökéletes profijának tartják. De mivel pénzt a krikettől nem remélhetett, ezért mindeközben irodai asszisztensként is dolgozott. Azonban míg csapattársai nagyjából hetente edzettek, ő minden nap. Semmit sem bízott a véletlenre, még a kalapját is megfelelően kikeményítette, nehogy hirtelen elforduljon és megzavarja őt, miközben üt. Aztán idős korára sem szakadt el a krikettől: nézőként mind női, mind férfi meccsekre rendszeresen kijárt nézőként az MCG-be – még a halála előtti napokban is.
1985-ben első női krikettjátékosként bekerült az Ausztrál Sportolóhírességek Csarnokába, és ugyanebben az évben a 21 év alattiak nemzeti bajnokságát Betty Wilson Shieldre keresztelték át. Ugyancsak ő lett az első ausztrál női krikettező, akinek bronzszobrot emeltek.