Ted Dexter

Krikettgalaxis-azonosító: j2476

Országrész: Anglia Anglia

Születés: 1935. május 15.

Születési hely: Milánó (Milánó megye, Lombardia, Olaszország)

Halál: 2021. augusztus 25. (86 évesen)

Halál helye: Wolverhampton (West Midlands, Anglia, Egyesült Királyság)

Nem: férfi

Becenév: Lord Ted

Ütés: jobbkezes

Dobóstílus: jobbkezes közepes

Teszt: 29. legtöbb futás Anglia színeiben (4502), időszak: 1958–1968
Teszt: 45. legtöbb mérkőzés Anglia színeiben (62), időszak: 1958–1968
Teszt: 72. legtöbb kapu Anglia színeiben (66), időszak: 1959–1965

Ütési és mezőnyjáték-statisztika:

Formátum	Mérk.	Jr.	NEK	Futás	MaxFut	ÜÁ	DVSZ	ÜA	100	50	4	6	Elk.
Teszt	62	102	8	4502	205	47,89	-	-	9	27	-	16	29
1. osztály	327	567	48	21150	205	40,75	-	-	51	108	-	-	233
A-listás	43	41	5	1209	115	33,58	-	-	1	8	-	-	16

Dobóstatisztika:

Formátum	Mérk.	Jr.	Dobás	FE	Kapu	LDT (jr)	LDT (m)	DÁ	Gazd.	DTA	4 k/jr	5 k/jr	10 k/m
Teszt	62	80	5317	2306	66	4/10	6/77	34,93	2,60	80,5	2	0	0
1. osztály	327	-	26249	12539	419	7/24	-	29,92	2,86	62,6	-	9	2
A-listás	43	-	575	417	21	3/6	3/6	19,85	4,35	27,3	0	0	0

Edward, azaz Ted Dextert, aki 30 tesztmeccsen is az angol válogatott kapitányaként szolgált, az utolsó nagy amatőr krikettezőnek tartották. Elsősorban mint közepes rendű ütős volt ismert (különösen gyors dobások ellen volt jó), de meccsenként átlagosan 1-nél több kaput is szerzett. Tesztben elért 47,89-es ütési átlagát haláláig mindössze 12 angol ütős tudta túlszárnyalni (ráadásul amikor kapitány volt, még ennél is magasabb értéket produkált). Élete későbbi szakaszában újságíró, konzervatív politikus és krikettadminisztrátor is volt. 2021-ben bekerült a Nemzetközi Krikett-tanács Hírességek Csarnokába.

Apja, Ralph Milánóban dolgozott, így Ted fia is ott született, de három éves korában Angliába költöztek. Két fiútestvére volt, illetve három lány féltestvére anyja, Elise korábbi házasságából. Ő maga három előkészítő iskolába is járt: egybe Skóciában, egybe Velszben és egybe Angliában, majd a Radley College-t látogatta. Itt Ivot Gilliat krikettoktató, a fiú kissé fennhéjázó viselkedése miatt ráaggatta a Lord Edward becenevet, ami aztán (később Lord Ted formában) élete végéig elkísérte. Cambridge-ben a Jesus College-ban két szakirányt is elkezdett, de sport- és egyéb szabadidős tevékenységei miatt egyiket sem fejezte be.

Első osztályú pályafutása 1956-ban kezdődött. Ebben az évben történt, hogy a Cambridge-i Egyetem csapatában egy 3-napos meccsen elérte a 100 pontot, ráadásul az ellenfél kapitányának, Robin Marlarnak az egyik dobásából óriási hatost ütött, és később is jó teljesítményt nyújtott, így 1957-ben már majdnem bekerült a válogatottba is, csak megsérült. Végül 1958-ban tényleg behívták, és mindjárt első mérkőzésén 50-est ért el. Ezek után változó formát mutatott, de többször is meghaladta a 100 pontot, sőt, egyszer a 200-at is. Sokan egy 1960-as, a karibiak ellen vívott meccsén az első negyedben mutatott játékát tartják élete egyik legjobbjának, még ha végül csak 77 pontot ért is el. Másik nagy tette az volt, amikor 1963-ban, szintén a Karib-térség ellen 75 dobásból 70 futást szerzett, olyan dobók ellen, mint Wes Hall és Charlie Griffith. 1961-ben őt választották az egyik Wisden Év Krikettezőjének, az 1962–1963-as Hamvakon elért 481 pontja pedig még halálakor is a legmagasabb pontszám volt, amit angol kapitány Hamvakon szerzett Ausztráliában.

Klubszinten a Sussex csapatában játszott, amelynek 1965-ig kapitánya is volt.

1965-ben éppen autózott valahol London közelében, amikor egy körforgalomban kifogyott a benzinje. Megpróbálta letolni a járművet az útról, de ekkor valahogyan baleset érte, és a lába eltörött. Még aznap éjjel megműtötték, de a krikettben három évet ki kellett hagynia. Utána még visszatért klubjához és egy kis időre a válogatottba is, 1971-ben és 1972-ben pedig a Vasárnapi Ligában játszott még.

Pályafutása idején jelent meg a világon az egynapos krikett: ezt is kedvelte, sőt, egy egynapos mérkőzésekből álló liga elindítása mellett is érvelt.

Magas termetű, erős alkatú, önálló gondolkodó, jó hallgatóságnak számító ember volt, de kommunikációja kevésbé volt jó, tartózkodóan viselkedett, és sokszor viszonyult magához önkritikával.

Ügyes amatőr golfozó is volt. Azt mondják róla: néha, amikor a krikettpályán a mezőnyben álldogált és éppen nem történt semmi, unalmában golfütéseket gyakorolt. Kedvelte a szerencsejátékokat, és amellett, hogy versenylovakat és -agarakat tartott, volt egy magánrepülője is. Egy rövid ideig dolgozott egy újság krikettszakértőjeként is, sőt, társszerzője volt a Tesztgyilkosság című, krikett témájú krimiregénynek is. Mindemellett politikus is volt: 1964-ben a caerdyddi délkeleti választókerületben indult konzervatív jelöltként, bár előre lehetett tudni, hogy ebben a körzetben nincs esélye nyerni; végül (42,5 százalékot gyűjtve) valóban második lett a későbbi miniszterelnök James Callaghan mögött. Egyik beszédében egyébként kifejtette: szerinte a munkáspárti szavazók otthonait a piszkos csipkefüggönyeikről és az ajtó elé kitett mosatlan tejesüvegekről lehet felismerni.

Részt vett a játékosokat a teljesítményük alapján rangsoroló rendszer kidolgozásában is, az 1980-as évek végén pedig fontos szerepet kapott a krikettadminisztráció területén: a válogatószervezet elnökévé választották. (Többször is motoros bőrruhában jelent meg a gyűléseken.) Olyan újításokat akart bevezetni, mint hogy alkalmazzanak specialista edzőket, a 19A-sok és az A-válogatott pedig utazzon tengerentúli országokba játszani, de a válogatott eredménytelensége miatt széleskörű volt az elégedetlenség, és bár Dexter nagy elkötelezettséget mutatott a fejlődés iránt, a médiával nem bírt, végül fájó szívvel a visszavonulás mellett döntött.

85 éves korában jelent meg 85 – nem esett ki című önéletrajzi könyve.

Felesége Susan Longfield divatmodell volt (Tom Longfield krikettező leánya), akivel több mint 50 évig éltek együtt. Egy fiuk (Thomas) és egy leányuk (Genevieve) volt.