Formátum	Mérk.	Jr.	Dobás	FE	Kapu	LDT (jr)	LDT (m)	DÁ	Gazd.	DTA	4 k/jr	5 k/jr	10 k/m
Teszt	30	46	3021	1362	40	5/85	6/87	34,04	2,70	75,5	0	1	0
1. osztály	283	-	31930	13785	571	7/24	-	24,14	2,59	55,9	-	16	2
A-listás	99	-	5010	2911	161	6/33	6/33	18,08	3,48	31,1	2	2	0

Edgar John Barlow, azaz Eddie nemzedékének egyik legnépszerűbb játékosa volt. Kitartó (gyakran nyitó) ütős, agresszív közepes-gyors dobó és kitűnő katona a mezőnyben – mindezek ellenére egy igen negatív csengésű becenevet kapott: sokan Bunternek nevezték, utalva ezzel a 20. század első felében népszerű kitalált karakterre, a kövér, lusta, önző és sok egyéb rossz tulajdonsággal rendelkező Billy Bunterre. De ezt a becenevét nem azért kapta, mert ő is ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezne: mindössze arca, szemüvege (gyerekkorától kezdve erősen rövidlátó volt) és kicsit zömök testfelépítése emlékeztetett a kitalált szereplőre.

1960-ban még a Witwatersrand Egyetemen tanult földrajzot, ugyanis tanár szeretett volna lenni, de túl jól krikettezett ahhoz, hogy tanár legyen... Bemutatkozott a Transvaal első osztályú csapatában, majd egészen az 1982–1983-as idényig volt aktív: ezalatt még a Keleti, majd a Nyugati tartomány, illetve az angol–velszi megyebajnokságban a Derbyshire játékosa is volt.

Egyik alkalommal a tartományi csapatával szálltak meg egy szállodában, de éjjel nagy bulizás zajára ébredt: bedörömbölt az ajtón, ahonnan a lárma jött: csapattársait látta ott, amint egy rakás idegennel együtt mulattak, és persze mindenkinél üvegek és poharak voltak. Barlow felordított: Hívom a rendőrséget!, mire az egyik idegen válaszolt: Uh, mi vagyunk a rendőrség!

A tesztválogatottban 1961-ben mutatkozott be. Ütősként legjobb eredménye, amit egy játékrészben elért, meghaladta a 200 futást (1964-ben, Ausztrália ellen), míg dobóként egy alkalommal szerzett ötös zsákmányt (1966-ban, szintén Ausztrália ellen). Utolsó tesztjét 1970-ben játszotta, ekkor azonban a politika ismét beleszólt a sportba, és Dél-Afrikát eltiltották a nemzetközi szerepléstől.

De még mielőtt kizárták volna Dél-Afrikát, érdekes országos vitát gerjesztett a kaptiányi poszt utódlásának kérdése, amikor 1967-ben (vagy utána) Peter van der Merwe lemondott. A közvélemény és a sajtó jó része Barlow-t akarta, de a játékosok inkább Ali Bachert. Végül Bacher nyert, de kettejük között nem lett ellenséges a viszony. Érdekes jelenet volt, amikor egy Ausztrália elleni mérkőzés utolsó játékrészében Barlow táviratban (!) kérte meg Bacher kapitányt, hogy hívja már be őt is dobni: a kapitány eleget tett a kérésnek, Barlow pedig úgy hálálta meg, hogy gyorsan 3 kaput szerzett 4 futás árán.

Az 1970-es évek végén csatlakozott a Kerry Packer-féle Világsorozathoz, ahol a világválogatott tagjaként lépett pályára, igaz, összesen csak néhány mérkőzésen. Viszont nem eredménytelenül: egy alkalommal dobóként mesterhármast ért el.

Az 1990-es évek elején jelentette meg a 3+ terv nevű írását, amelyben arra kérte a klubokat, hogy első osztályú meccseken is törekedjenek arra, hogy játszmánként legalább 3 futást szerezzenek. A tervet eljuttatta a dél-afrikai krikett számos kiemelkedő alakjához, de nem mondhatjuk, hogy ezek után nagyon megnőtt volna a csapatok pontaránya.

Játékospályafutása után egyrészt mezőgazdasággal kezdett foglalkozni (először, egy Fokvárostól északra levő telepen disznókat tartott, később, egy európai kitérő után Szabadállam tartományban szőlőt művelt), másrészt tartományi szinten elismert krikettedző is lett. Komolyabb szintre azonban csak 1999-ben jutott fel, amikor is a bangladesi válogatott edzőjévé nevezték ki. Ezt a munkát azonban nem sokáig folytathatta: 2000-ben agyi érkatasztrófa érte, amitől jelentős részben lebénult. Ezután (harmadik feleségével) Velsz északi részére költözött, ahol még ilyen állapotban is képes volt helyi szinten edzősködni. 2005-ben hunyt el hosszan tartó betegség után.