Formátum	Mérk.	Jr.	Dobás	FE	Kapu	LDT (jr)	LDT (m)	DÁ	Gazd.	DTA	4 k/jr	5 k/jr	10 k/m
Teszt	1	2	237	104	3	2/61	3/104	34,66	2,63	79,0	0	0	0
ENN	2	2	51	66	0	-	-	-	7,76	-	0	0	0
1. osztály	68	-	11914	5788	210	7/75	-	27,56	2,91	56,7	-	7	1
A-listás	80	-	3869	2539	105	5/56	5/56	24,18	3,93	36,8	1	1	0

Mindig szomorú, amikor valakinek a haláláról többet lehet tudni, mint az életéről. A 33 éves korában elhunyt Tertius Boschnál pedig lényegében ez a helyzet – annak ellenére, hogy még halálával kapcsolatban is bizonytalanság van.

Dél-Afrikában született, valószínűleg holland eredetű családban. Fogorvosnak készült, ezért beiratkozott a Pretoriai Egyetemre, majd az 1986–1987-es szezonban feltűnt a krikett nagyszínpadán: Fanie de Villiersszel, mint Észak-Transvaal csapatának nyitó dobói emlékeznek rájuk ezekből a korai évekből. Később Natal tartományba költözött, ahol fogorvosként dolgozott, és a helyi csapattal két bajnoki címet is nyertek. Végül az 1997–1998-as idényig játszott első osztályú krikettet.

A dél-afrikai válogatottban néhány alkalommal szerepelt, de nem túl sok sikerrel. ENN-ben tagja volt az 1992-es világbajnokság keretének, de ott csak egyszer lépett pályára, nem ütött, dobóként pedig nem szerzett kaput. Ugyanebben az évben játszotta egyetlen tesztjét: ekkor ő nyitotta a dobást, és összesen 3 kaput dobott. (Ez volt egyébként Dél-Afrika első tesztje a több évtizedes kényszerű kihagyás után.)

Magas, erőteljes játékos volt, aktív korszakában Allan Donald mellett a leggyorsabb dobásokra képes dél-afrikai dobó, de ahogy többen fogalmaztak: a játék során hiányzott belőle az a gyilkos ösztön, amivel félelmet ébreszthetett volna az ellenfél ütőjátékosaiban: egyszerűen túl jó ember volt ehhez.

Feleségét, akivel 1994-ben házasodtak össze, Karen-Annének hívták, két fiuk pedig a Corbin és az Eathan nevet viselte.

Mindössze 33 éves volt, amikor elhunyt: úgy tűnt, halálát a(z egyébként csak 5%-ban halálos) Guillain–Barré-szindróma nevű ritka, általában valamilyen fertőzés után kialakuló idegrendszeri betegségnek tulajdonították. Ám amikor még élt, de már beteg volt, már akkor szárnyra kaptak különféle pletykák betegségével kapcsolatban, amelyek arra utaltak, talán nem is véletlen az. Ugyanis házassága évekkel ezelőtt megromlott, az asszonyt hűtlennek tartotta, és ki akarta tagadni az örökségéből. Már 1996-ban magánnyomozót fogadott fel ezügyben, aki ugyan többször látta az asszonyt más férfiakkal együtt, de konkrét bizonyítékot nem tudott felhozni a hűtlenségre. Ennek ellenére Bosch meg volt győződve róla, sőt, még arról is, hogy kisebik fia nem is az övé, hanem egy idegen férfié. Egyik barátjának küldött is három levelet, amikről meghagyta: csak akkor szabad őket felbontani, ha meghal. Ezek egyike egy új végrendeletet tartalmazott, amelyben kitagadta az özvegyül maradó Karen-Annét és kisebbik fiát az örökségből, ami bizony nem kis értéket, mintegy 400 000 fontot képviselt. De a másik kettő levél is érdekes volt: az egyikben feleségének írja, hogy tudott az ügyeiről, a másikban pedig Corbin fiának írt: ebből kiderült, hogy érezte, hogy veszélyben van az élete.

Ezek a levelek még egy ideig ismeretlenek voltak, de a pletykák már terjedtek: emiatt az elhunyt Tertius két testvére, Rita van Wetten és Toon Bosch felbérelt egy Hennie Els nevű magánnyomozót, hogy vizsgálja meg a halál körülményeit: végül ez a nyomozás vezetett oda, hogy napvilágra kerültek az előbb említett levelek. Rita kérésére a queensburghi temetőben nyugvó holttestet exhumálták és vizsgálni kezdték: nem kis meglepetésre a vizsgálat során mérgezésre utaló jeleket találtak! És már az is gyanús volt a boncolást elvégző orvosnak, Dr. Reggie Perumalnak, hogy a test be volt balzsamozva, aminek nem sok értelme volt, de állítólag sokan azt hiszik, hogy a balzsamban levő anyagok eltüntetik a mérgek nyomait: hátha ez volt a célja annak a személynek, aki a balzsamozást kérte! És még egy adalék: később arra is fény derült, hogy Karen-Anne és a Tertius Bosch első végrendeletének ügyében eljáró ügyvéd, Henr Selzer titkos viszonyt folytatott, és amikor néhány hónap elteltével ennek a viszonynak vége szakadt, Selzeren is hasonló betegség tünetei jelentkeztek, mint amiben Bosch elhunyt.

A dél-afrikai laborok azonban nem működtek tökéletesen, ezért bár sok jel utalt Bosch mérgezésére, ezt egyértelműen bizonyítani nem tudták. 2003-ban ezért újra mintákat vettek, és Amerikába küldték őket elemzésre: itt már egyértelműen tudták bizonyítani a mérgek jelenlétét. Újabb nyomozás indult, hogy vajon mikor és hogyan kerülhettek ezek az elhunyt szervezetébe, de... a történet itt véget ér, és sem a nyomozásról, sem Selzer sorsáról nem találni sehol semmi hírt. Pedig már jó sok év eltelt azóta. Érdekes.