A Karib-térség továbbjutott, Új-Zéland a kiesés szélén
2024. június 13. – Szerző: Krikettgalaxis
Lassú kezdés után folyamatosan gyorsítani tudott a Karib-térség a ma esti vébémeccsen, így föl tudott állíani egy akkora célt Új-Zéland elé, amit a vendégeknek már nem sikerült lekergetniük. Új-Zéland továbbjutásához most már az kell, hogy Pápua Új-Guinea legyőzze Afganisztánt...
Trinidad és Tobagó-i tájkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az eddig (igaz, csak gyengébb ellenfelek ellen játszott) 100%-os Karib-térség és az eddigi egyetlen meccsén Afganisztántól súlyosan kikapó Új-Zéland találkozott a világbajnokság első Trinidadon rendezett mérkőzésén. A hazaiak egy újabb győzelemmel bebiztosíthatták a továbbjutásukat, míg Új-Zélandnak létkérdés lett volna, hogy most már megszerezzék a két pontot, mert ha nem, reménytelenné vált volna a helyzetük. Az is igaz viszont, ha ma sikerült volna nyerniük, és utána hozzák a két kötelező győzelmet, akkor viszont ők a majdnem biztos továbbjutók.
A szurkolók már jóval a kezdés előtt nagy számban tódultak a Brian Lara stadionba, ahol igazi karibi fesztiválhangulat alakult ki, egy acéldobos banda is rázendített valahol a lelátók északi részén. Az időjárás is igazán kellemes volt, a szél pedig nagyjából 10 km/h-val fújdogált. A nemrég újratelepített, ezért eléggé ismeretlen talajt tegnap özönvízszerű eső áztatta, de mára már kiváló állapotba hozták a tapasztalt pályamunkások.
A hazaiak változatlan csapattal álltak ki mára, viszont Új-Zéland csak 8 helyen volt ugyanaz, mint legutóbb, 3 helyen nem. Ez a három hely a következő volt: Michael Bracewell, Matt Henry és Mark Chapman helyett ezúttal Tim Southee, James Neesham és Rachin Ravindra érkezett.
Új-Zéland pont a pálya ismeretlensége miatt a dobást választotta, hogy legyen idejük kitapasztalni, hogyan is lesz majd érdemes ütni. És Trent Boult a lehető legjobban is kezdett: szüzet dobott kapuval – igaz, egy TÉM extra belecsúszott, de a veszélyes Johnson Charles így is kacsával búcsúzott. Az első határ csak a 3. játszmában érkezett el, ez viszont történelmi négyes volt: Nicholas Pooran ugyanis ezzel átvette a vezetést a Karib-térség történetének NH20-as ütősranglistáján – méghozzá nem mást megelőzve, mint Chris Gayle-t. Ezek után láttunk tőle még két négyest, de aztán Southee a vártnál nagyobbat pattanó dobása után elrontott egy söprést, felütötte a labdát a levegőbe, a kapus meg elkapta. (Igaz, a videóbíró még ellenőrizte, nem találta-e el a labda időközben a pókkamera kábelét a levegőben, mert akkor holt labdává kellett volna nyilvánítnani.) És még az erőfölényben Roston Chase és Rovman Powell is kiesett: a 6 játszma utáni 23/4-gyel a Karib-térség igen nagy bajban érezhette magát! De az igazi profik ilyen helyzetben sem omlanak össze. Márpedig Sherfane Rutherfordtól már számtalanszor láttuk, hogy profi – és ma is. Miközben a többiek viszonylag sok nullással védekeztek, hogy legalább a csapat ne fogyjon el idő előtt, Rutherfordra maradt az agresszív pontszerzés, ő pedig ezt kiválóan teljesítette is. Bár a félidő felénél még csak 6 pontja volt 10 vele szembeni dobásból, utána a következő 29-ből 62-t gyűjtött be, két négyessel és hat hatossal fűszerezve. Elsősorban a 19. és a 20. játszma sikerült neki jól: ezeket sikerült úgy lehozniuk akkori társával, Gudakesh Motie-val, hogy ezen két játszma mind a 12 dobását Rutherford fogadta – és ebből a 12-ből 37 pontot kaszált! Így a Karib-térség egy egész elfogadható, 149-es pontszámmal zárt. A pályán változó volt a pattanás és kicsit kétsebességesnek is tűnt, így Új-Zéland nem számíthatott könnyű kergetésre.
A második félidő elején viszont úgy látszott, Devon Conway és főként Finn Allen össze fog tudni hozni egy stabil alapot az üldözéshez: a 3. játszma második felére már 20 pontnál jártak. Ekkor viszont Akeal Hosein meghozta az első áttörést, majd még az erőfölényben Alzarri Joseph is megszerezte az első kapuját, így a két nyitó ütős már lekerült a pályáról, az első hat játszma után pedig 36/2 volt az állás. De míg a Karib-térség az első játékrészben ezek után folymatosan gyorsítani tudott, addig Új-Zéland inkább csak tartotta az ütési arányt, sőt, egy hangyányit még vissza is esett. A félidő feléig újabb két ütős esett ki, miközben csak 24 újabb futás gyűlt össze, így a szükséges pontarány is lassan növekedett tovább – pedig eddigre már egészen sok harmat is megjelent a pályán, aminek elvileg nehezítenie kellett volna a dobók dolgát. Ám ez a dobókon nem látszott: ők jó formában dobtak, kiváltképpen Joseph, aki végül 4 kapuval zárt. Így aztán hiába Glenn Phillips 40 pontja: azt ugyanis lassan (33 dobásból) érte el, és hiába Mitchell Santner egy játszmán belüli 3 hatosa, mert aztokat meg későn (a 20. játszmában) érte el – Új-Zéland így is 13 futással kikapott.
Az eredmény azt jelentette, hogy meglett a negyedik továbbjutónk a 8-ból: a Karib-térség. Új-Zéland ugyan még nem esett ki, de most már, ha a maximális 4 pontot be is zsebeli, Afganiszánt csak akkor előzheti meg, ha az afgánok is kikapnak mindkét hátralevő meccsükön – vagyis Pápua Új-Guinea ellen is! Valljuk meg őszintén: erre nem sok az esély.
