India ellen már nem tartott ki az afgán lendület

2024. június 20. – Szerző: Krikettgalaxis

Emlékezhetünk, hogy milyen jól kezdte Afganisztán a világbajnokságot – de arra is, hogy legutóbb már kikaptak a Karib-térségtől. Most, a Szupernyolcas első csoportjának első mérkőzésén a végső esélyesnek is tartott India jött velük szembe, és az összecsapás, ha szorosabb is volt, mint a karibiak ellen, de hasonló eredménnyel végződött.

A maiszúri maharadzsák híres palotája (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Evés közben akkor is megjön az étvágy, ha egy falat közben a torkunkon akad? Talán igen, gondolhatták az afgánok, akiknek a fő célja tulajdonképpen csak az volt, hogy a csoportból továbbjussanak, és ezt teljesítették is. Nem tudjuk, hányan tekintettek közülük a mai, India elleni találkozóra úgy, hogy ez már csak egy extra, ahol felszabadult örömkrikettet lehet játszani, és hányan úgy, hogy ha már ideáig eljutottak, hát miért ne tűzzenek ki most újabb, nagyobb célokat is? Még akkor is, ha éppen az az India az ellenfél, akik ellen a különböző formátumokban már 13-szor próbálkoztak, de 11 kudarc mellett csak két holtversenyre futotta, győzelemre nem.

India eddig csak az USA-ban játszott mérkőzéseket ezen a világbajnokságon, és mindet megnyerte ugyan, de azért sokszor látszott rajtuk, hogy meggyűlik a bajuk a pályával, amikor a szokásos ütőjátékukkal próbálkoznak. Most (végre?) a Kensington Ovalban, Barbados szigetén léphettek pályára – reményeik szerint nem utoljára, hiszen a döntő is itt lesz...

India egy változtatást eszközölt a legutóbbi összeállításán: a sebes dobó Mohammad Szirádzs helyét a balkezes csuklós pörgető, Kuldíp Jádav vette át: érdekesség, hogy így a meccsen két kínai stílusú dobó is játszott (hiszen az afgán Núr Ahmad is az). Afganisztánnál Karím Dzsanat helyett ma az a Hazratulláh Zazái játszott, akit csak Mudzsíb ur-Rahmán sérülése miatt utólag, néhány nappal ezelőtt tettek be a vébékeretbe. Az indiai játékosok fekete karszalaggal léptek pályára, ugyanis ma hunyt el (mindössze 52 évesen) egykori tesztjátékosuk, Devhid Dzsonszan.

India az ütést választotta, így a rendkívül jó formában dobó Fazalhak Fárúkíval Rohit Sarmá és Virát Kohlí nézhetett farkasszemet. Fárúkínak az első játszmában nem sikerült a kapuszerzés, de a harmadikban már igen: igaz, hogy először egy LKE-t az óriási apelláció ellenére sem adott meg a bíró (kiderült, hogy valóban a láb-oldalon, kívül pattant a labda), de néhány dobással később egy lassabb labdája megtévesztette Sarmát, akit így sikerült elkapni. Sarmá és Kohlí házon belüli miniversenye így Kohlí javára dőlt el ma: a két ütős ugyanis a meccs előtt éppen 4042–4042 futással állt holtversenyben az indiai ütősranglista élén (NH20-ban) – most viszont Kohlí elhúzott egy kicsit, mert ő Sarmá 8 futásával szemben 24-ig jutott. Az erőfölény egyébként átlagos, 47/1-es eredménnyel végződött, de utána jött Rásid Hán, és kétszer is lecsapott: először Risabh Pantot, aztán Kohlít búcsúztatta, így 10 játszma után, 79/3-nál elég kiegyenlítettnek nézett ki a küzdelem. A folytatás azonban India fölényét hozta, elsősorban Szúrjakumár Jádavnak köszönhetően, aki 28 dobásból 53 futásig száguldott el, és még Hárdik Pándjá is hozzátett 32 igen hasznos pontot a végefelé, így India meg sem állt 181-ig. A dobók közül Rásid Hán és végül Fárúkí is 3–3 kapuval zárt, amivel Fárúkí már nagyon elhúzott a torna ranglistáján: neki már 15 kapuja van, az őt követőknek pedig 10.

A kergetésben nagyjából azt mondhatjuk, csak az első játszma volt az, ami Afganisztán szája íze szerint alakult: ekkor ugyanis két extra mellett Rahmánulláh Gurbáz 11 futást gyűjtött össze. Ám ha Fárúkíról megemlítettük, hogy kiváló formában játszik, ugyanezt el kell mondanunk indiai kollégájáról, Dzsaszprít Bumráhról is: igaz, hogy ő csak 5 kaput gyűjtött eddig, de rendkívül jól gazdálkodott. Ma viszont mindkét dobóerényt egyesítve mutatta be: pontot alig tudtak ellene szerezni, és három ütőst még ki is ejtett. Először mindjárt Gurbázt a második játszmában, aztán Zazáit a negyedikben – és mivel közben még Aksar Patel is eredményes volt, így 6 játszma után 35/3 volt az állás. Az afgán ütősök pedig később sem találták a ritmust, sorra hagyták el a pályát úgy, hogy senki sem szerzett egyetlen igazán magas, reményt adó pontszámot sem. Még Azmatulláh Omarzí volt az, aki 26-ig eljutott, de mások még 20-ig sem. Így Afganisztán csak 134 pontig jutott el, ami eléggé lerontotta az NFA-jukat, bár valószínűleg a továbbjutás nem azon fog múlni. Bumráhot még egyszer meg kell dicsérnünk a végén is, ugyanis 24 dobásából 20 lett pöttyös labda, ami egészen elképesztő teljesítmény – persze azért sehol sincs Lockie Ferguson pár nappal ezelőttijéhez.