Rekordsok futással indult az idei második női teszt
2024. június 28. – Szerző: Krikettgalaxis
Saifálí Varmának és Szmriti Mandhánának köszönhetően India rekordsok, 525 futással nyitotta a Dél-Afrika elleni tesztet: mondhatjuk, innentől már csak az a kérdés, hogy India nyer végül vagy döntetlen lesz.
Csennai talán legismertebb épülete, a központi pályaudvar (illusztráció)A kép szerzője: MrPanyGoff (Flickr), licenc: CC BY 2.0
India és Dél-Afrika holnap a férfiak NH20-as világbajnokságán döntőt fog játszani – közben viszont a nők is egy érdekes mérkőzésen, egy teszten találkoznak. Mint tudjuk, sajnos a női teszt sorsa nagyon mostoha: ez még csak a 149. ilyen mérkőzés a világon, a második idén, és a harmadik eközött a két válogatott között – utoljára közel tíz éve találkoztak egymással. És hogy az utolsó női teszt mikor volt itt, Csennaiban? Még régebben: 1976-ban! Azt azonban sajnos nem állíthatjuk, hogy a meccs nagyon lázba hozta volna a máskor hatalmas krikettlázban égő helyieket: az ingyenes belépés ellenére elég üresnek tűnt a lelátók nagy része – bár azért nem mindegyik!
A két csapat egy hárommeccses ENN-sorozaton volt túl az elmúlt napokban: ott mindhárom alkalommal India vette sikerrel az akadályt, és, tekintve, hogy ellenfelük ebben a formátumban teljesen tapasztalatlan, most is ők voltak az esélyesek. Bár mindkét csapat igen kevés tesztet játszott, de azért volt annyi kipróbált játékosuk, hogy a mai alkalommal mindössze egyetlen újoncot avattak: ez pedig a 23 éves dél-afrikai mindenes, Annerie Dercksen volt. Lehetséges, hogy Eliz-Mari Marx is debütálhatott volna ma, de ő betegség miatt nem volt elérhető, csakúgy, mint a rutinosabb Tazmin Brits.
India a vörös talajú sávon az ütést választotta. Várhatóan, ahogy a többnapos meccseken szinte mindig, eleinte kevés, később több lehetőségük lesz majd a pörgető dobóknak is. A mérkőzést 4-naposra tervezték, viszont egy napra 100 játszma jutott – ahogy az a nőknél mostanában lenni szokott.
A két nyitó ütős Saifálí Varmá és Szmriti Mandháná volt: ők egy igen lassú, de tesztben megszokott sebességű kezdés (10 futás 6 játszma alatt) után kezdtek begyorsítani, és hamarosan olyan sebességre kapcsoltak, amire már nem mondhatjuk, hogy tesztben megszokott! Egy óra játék után 50 pontjuk volt (3,57-es arány), majd rögtön utána, a 15. játszmában már egy hatost is láttunk Varmától, a 17. játszma végére pedig már a 4-es arányt is elérték. Mandháná 50-ese a 23., a csapat százasa a 25. játszmában lett meg, majd a 26-odikban Varmá is elérte az 50-et. 28 játszma után érkezett el az ebédszünet: ekkor 130/0 volt az állás, a csapat aránya pedig 4,64 volt. Érdekesség, hogy a 130 pontból 98 határesemény során született, és az is érdekes, hogy ebből mindössze 1 hatos volt, az összes többi 4-es. A dobók közül igazából senki sem volt dicsérhető eddig.
A következő menet pont úgy folytatódott, ahogy az előző abbamaradt: Varmá és Mandháná könnyedén menetelt előre. És hogy mennyire egyformán meneteltek, azt jól mutatja, hogy a százasaikat két egymás utáni dobásból szerezték meg, akkor, amikor egyébként már bőven 5 fölött járt a csapat pontaránya: a 39. játszma utolsó labdájában érte el a 100-at Varmá, a 40. játszma elsőjéből pedig Mandháná. Nem is csoda, hogy ez lett India nőiteszt-történetének eddigi legeredményesebb nyitó párja, sőt, hamarosan, amikor már a 250-et is megközelítették, nemcsak Indiát, hanem bármelyik csapatot tekintve ők váltak rekorderré! Az már nem is olyan nagy hír ezek után, hogy hamarosan India akárhányadik kapus társulásai közül is ez lett a legjobb. Deeee! Nem húzták ki a teáig! Az 52. játszma végén Delmi Tucker végre ki tudta ejteni Mandhánát, akit csapattársai és a szurkolók felállva tapsoltak meg: 149 pont az nem semmi – de látszott az öröm a dél-afrikai csapaton is, hogy végre meglett ez a kapu! Viszont ha Mandhánának nem is lett meg a 150, meglett nem sokára Varmának, még tea előtt – de szintén még ebben a játékmenetben egy újabb ütős is kiesett, méghozzá a harmadik rendű Subhá Szatís. Az állás így a szünetben 334/2 volt.
De amikor már azt hihették az afrikaiak, hogy talán elkezdődhet a nagyobb mértékű kapuszerzés is, megint csalódniuk kellett: Varmá és Dzsemimáh Rodriksz megint sokáig nem hagyta magát. A 73. játszmában Varmá két egymás utáni hatos és egy szimpla segítségével megszerezte élete első 200-asát – de amilyen szép volt eddig a napja, olyan rosszul végződött két játszmával később: az inaktív végről egy kis tétovázás után későn indult el futni, és nem ért be a másik oldalon a vonal mögé, mire ledöntötték a kaput: 205 ponttal búcsúznia kellett – természetesen a lelátók népe őt is hangos üdvrivalgással fogadta, amikor lesétált a pályáról. Innentől kezdve a határok igencsak megritkultak, de Rodriksz így is eljutott egy 50-esig a 83. játszmában, majd 55-tel ő is kiesett. Végül a nap mégsem 100, csak 98 játszmából állt: a hátralevő időben Harmanprít Kaur és Ricsá Ghos keserítette a dobók életét, és mindketten 40 fölé jutottak. A csapat pedig 525-ig, ami újabb rekordokat jelentett: egyrészt India legjobb női játékrésze lett már most, másrészt ez lett a legtöbb futás, amit egy tesztmeccsen egyetlen napon belül egy csapat elért – a férfiakat is beleértve! Az eddigi rekord 509 volt, amit Srí Lanka ért el egy 2002-es teszt második, hosszúra nyúlt (104 játszmás) napján Banglades ellen.
