Két dominikai ütős izzasztotta meg ma az angolokat
2024. július 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Bár még mindig hátrányban van a Karib-térség a most zajló teszt második napja után, de mai teljesítményükért egyértelműen ők dicsérhetők. Az elején könnyen elajándékoztak ugyan két kaput, de aztán az angol dobók már nagy nehézségekbe ütköztek, amikor Alick Athanaze-zel és Kavem Hodge-dzsal kerültek szembe.
A kép szerzője: Riba (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Ennek a napnak a kezdete éppen a második játékrész kezdetével esett egybe, hiszen tegnap az utolsó angol kapu a legvégén, majdnem 90 játszma elteltével veszett el, így akkor már nem kezdték el ezt a negyedet. Az idő továbbra is nagyon szép volt, igaz, pár fokkal melegebb, mint tegnap, amihez az angolok kevésbé lehettek hozzászokva – mondanánk, ha nem tudnánk róluk, hogy jó részük igazi világutazó, hiszen mindenhol, mindenféle időjárási körülmények között szoktak játszani épp eleget. A Karib-térség mellett szólt az is, hogy ez a nottinghami pálya hagyományosan a 2. és a 3. napon szokott a legalkalmasabb lenni az ütésre.
A dobást Anderson hiányában Chris Woakes és az új felfedezett, Gus Atkinson nyitotta, ám ezúttal gyors labdáik messze nem görbültek annyira, mint az angol körülmények között máskor azt megszokhattuk. Közben, aki a Sky Sports közvetítését nézte, észrevehette, hogy a mai nap világot félig felborító informatikai összeomlása őket sem kímélte teljesen: a grafikáik és megjelenített adataik például nem működtek azzal a teljességgel, mint máskor. De egyelőre Anglia dobói is kissé kihagytak: mivel a nyitó dobópárnak nem sikerült kifognia a nyitó ütőspáron, Kraigg Brathwaite-en és Mikyle Louis-n, ezért már a 10. és a 11. játszmában megérkezett két dobó, akik a múltkori meccsen egy labdát sem hajítottak el: Mark Wood persze azért, mert ő akkor nem is játszott, Shoaib Bashir meg azért, mert nem is volt rá még szükség akkor. Most viszont, az első negyed tegnapi lefolyásából kiindulva, érdemesnek tűnhetett megpróbálkozni egy pörgetővel ilyen hamar is: tegnap 4 kaput is szereztek a lassú dobók. De persze Wood a gyorsaságára próbált hagyatkozni: mai első játszmája az angol krikett történelmének leggyorsabb labdaátlagsebességű játszmája volt (hazai dobó által, hazai pályán), legalábbis azok közül, amiket már lemértek – majd a második játszmája még az előzőnél is sebesebb lett! Az első kaput mégis a pörgetés hozta meg – vagy inkább mondjuk úgy, hogy egy pörgetett labdából hozta a saját fejére Louis, aki feladva eddigi óvatos játékát, egy merész fejszés söpréssel próbálkozott, de elrontotta és elkapták. A 17. játszma majdnem újabb kiesést hozott: a még 0 ponton álló Kirk McKenzie ellen merült fel az LKE gyanúja egy Bashir-dobásból, ám a játékvezető nem adta meg, Anglia meg nem kért videózást – pedig, mint utólag kiderült, érvényes kiesés lett volna! Még ebéd előtt aztán Atkinson is megmutatta, hogy nem egy egyszeri fellángolás volt a múltkori, és kiejtette a már 48 ponton álló Brathwaite-e, sőt, Bashir is megszerezte második kapuját: igaz, csak millimétereken múlt, hogy nem lett rossz dobás, mert majdnem túllépett a vonalon, és igaz, hogy inkább az ütős bénázta el, mert mintha nem tudta volna eldönteni, mit csináljon, és mire eldöntötte, késő lett. Az ebéd így 89/3-mal érkezett el.
A második játékmenetet a 4. rendű Alick Athanaze 5, az 5. rendű Kavem Hodge pedig 1 futással kezdte. Az elején Bashir rengeteget próbálkozott, de eredménytelenül, miközben a másik végről Woakes és Wood sem ért el semmi sikert. Aztán Bashir helyett jött Atkinson, de hiába. Athanaze-t még az sem tudta megállítani, hogy a 46. játszma végén, amikor már közel járt az 50-hez, egy gyors Wood-dobás a sisakján találta el: bár mindenki aggódott érte, az orvos rendben találta, csak a sisakot kellett kicserélni. Hamarosan meg is lett neki az 50 (tesztpályafutása első ötvenese!), de Hodge sem sokkal maradt el tőle: két játszmával később már ő is 50-nél járt. A társulás még a teaszünetkor is együtt volt: a csapat ekkor 212/3-nál tartott, Hodge 58-nál, Athanaze pedig 65-nél. Az angolok egyre kényelmetlenebbül érezhették magukat.
Kis érdekesség, hogy ebben a játékrészben már teáig többször ki kellett cserélni a labdát, mert tönkrement, és nem sokkal tea után ismét. Ez azért nem jellemző dolog, nem tudjuk, mi történhetett. Ennyit még Wood sebessége sem számíthat. Akárhogy is, a társulás ezzel a kicserélt labdával is folytatta, amit elkezdett – egészen a 61. játszma végéig, ugyanis a 62. a már 82 futással álló Athanaze kiesésével kezdődött: az ütőst Ben Stokes dobásából kapták el az árokban: eddig a mérkőzésen 14 kapuból mind a 14 elkapásból született! Az új ember, Jason Holder még ebben a játszmában gyorsan bejelentkezett két négyessel, utána viszont elképesztő módon lelassult – nem mintha ez baj lenne, hiszen tesztről van szó. Ellenben Hodge a 66. játszmában szintén két négyest ütött, és a másodikból átlépte a 100 futást: ez lett élete első tesztszázasa, és milyen megérdemelten! Kevesebb mint 1 órával a tervezett zárás előtt a Karib-térség már a 300 pontot is elérte, és még csak 4 kaput vesztettek – de aztán a következő játszmában meglett az ötödik, méghozzá a hazaiak nagy megkönnyebbülésére éppen Hodge! Igaz, az LKE-nél, amit a bíró megadott, ő úgy érezte, talán fölé ment volna a labda, ezért kikérte a videózást: a számítógép viszont úgy számolt, éppen megpöckölte volna a pálcát a kapu tetején, így a bíró szava miatt érvényben maradt a kiesés. Valószínűleg keveseknek tűnt föl, de ez a kapu is egy mini-Nelson
volt: a Karib-térség ugyanis éppen 111 pontos hátrányban volt ekkor! De aztán ez a 111 szépen tovább fogyott: Holder mellett a nála ma jóval gyorsabb Joshua Da Silva faragott le belőle még 46-ot a nap végéig. Az új labdát a dobók az utolsó, 84. játszmára kérték ki – amikorra egyébként Da Silva pedig egy új kesztyűt kért magának.
A Karib-térség tehát 351/5-tel fejezte be a napot, és jó esélye van holnap akár a vezetést is átvenni. Ilyen sok pontot egyébként ritkán szerez egy csapat Anglia ellen egyetlen nap alatt: utoljára 2019-ben, azelőtt 2016-ban volt rá példa.