Srí Lanka–Új-Zéland: szép kis első tesztnap, kiegyenlített állás
2024. szeptember 18. – Szerző: Krikettgalaxis
Ezúttal végre megfelelő volt az idő ahhoz, hogy Új-Zéland is belekezdhessen egy tesztbe. A vendéglátó Srí Lanka-iak ütöttek először, és estére 300 fölé jöttek föl, de 7 kaput már elvesztettek.
Egy tesztmérkőzés (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Ha Srí Lankába érkezik egy csapat, jól föl kell készülnie a pörgetésre: mind arra, hogy hogyan üssön ellene, mind arra, hogy amikor ők dobnak, hogyan használják ki legjobban a körülményeket. És ki más is lehetne ezeknek a körülményeknek a legnagyobb tudora, mint Rangana Hérat, az egykori kiváló Srí Lanka-i lassú dobó – aki viszont ezúttal az ellenfelet segíti, mint pörgetődobó-edző! Az egyik különlegességét ez adta ennek a mérkőzésnek.
A másikat pedig a Srí Lanka-i elnökválasztás: emiatt ugyanis szombatra egy pihenőnapot terveztek be! Ilyen, hogy egy tesztbe beiktattak volna egy plusz, játék nélküli napot, 2008-ban volt utoljára, akkor éppen a bangladesi országgyűlési választások miatt. Bár régebben hagyomány volt, hogy a vasárnapok mindig pihenőnapok voltak, de ez a szokás 1981-től kezdve kiment a divatból, és az 1990-es évek közepétől szinte soha nem volt semmilyen szünnap a tesztmeccseken.
Új-Zéland felkészülését egy Afganisztán elleni teszt segítette volna múlt héten, de az afgánok ideiglenes otthonában, az indiai Gretar Noedában a rengeteg eső miatt egyetlen eldobott labdára sem tudott sor kerülni, amit nagy csalódásként éltek meg. Így aztán a vendégek nagyjából fél éve nem játszottak egyetlen tesztet sem, sőt, a nyár eleji világbajnokság óta más formátumban sem szerepelt így együtt a válogatott.
Srí Lanka ugyan egy szép tesztgyőzelemmel búcsúzott Angliától, de mivel azt két vereség előzte meg, így már elég kevés esélyük maradt bejutni a tesztvébé jövő évi döntőjébe. Új-Zélandnak még látszólag több az esélye, de azért ahhoz jól kellene teljesíteni egyrészt kétszer itt, Gállában, ahol még sosem nyertek, másrészt utána három alkalommal India ellen is...
Az időjárás azonban mostanra sem ígért túl sok jót: minden napra jeleztek előre valamennyi esőt. Az első nap azonban még felhős, de nem esős időben kezdődött. Azt, hogy milyen pálya várható, a csapatok összeállításai is mutatták: az Angliában győztes Srí Lanka-i csapatból két sebes dobó hiányzott, Milán Ratnájaka és Visva Pranándu, viszont helyettük két lassú jött be, Ramés Mendisz és Prabhát Dzsajaszúrija – Új-Zélandnál pedig hosszú idő után visszatért Ajaz Patel. Mivel a gállai pálya közismert arról, hogy a negyedik-ötödik napra mennyire leromlik, így kézenfekvő volt, hogy a pénzfeldobás győztese az ütést válassza: a Srí Lanka-i kapitány, Dhanandzsaja da Szilvá így is tett.
De az első pár napra a szakértők még ütősbarát pályát jósoltak. Az első játszmában összejött 7 futás akár azt is sugallhatta, hogy igazuk van, bár ebből az első négyes csak egy szerencsés élezés után jött Nisszankától. Utána viszont már több rendes
határt is láttunk tőle – ennek a villámrajtnak azonban William O’Rourke eléggé hamar véget is vetett. A 4. játszma végén Dimut Karunáratnának nem volt olyan szerencséje az élezéssel, így őt a kapus elkapta, majd a 6. játszmában Nisszanka is melléhajtott egy jorkinak, ami így a kéz-karója alját találta el. Bár az ütős nagyon szépen haladt, 25-ből 27-tel esett ki, ez most egy kicsit elhamarkodott mozdulat volt a részéről... Eddig még csak a sebes dobók tevékenykedtek, de az első pörgetés már a 9. játszmában megjelent. A folytatásban Dinés Csandimál és Anydzseló Mattijúsz már biztonságosabb, a régi fajta tesztekre sokkal jobban emlékeztető játékkal hozakodott elő, kevesebb lett a határ, és megjelentek a szűz játszmák is. A 21. játszma végén 65/2 volt az állás, ám a következőben egy O’Rourke-labda szerencsétlenül eltalálta Mattijúsz jobb mutatóujját: látszott, hogy igen fájdalmas az eset, de az ütős egy gyors orvosi ellenérzés után ideig még folytatta a játékot. De nem sokáig: hamarosan még egy ápolást kért, aztán a 24. játszma végén vissza is vonult. Helyére a rendben (megérdemelten) feljebb léptetett Kamindu Mendisz érkezett, aki Csandimállal 88/2-ig hozta fel ebédre a csapatot – miközben egyébként volt egy új-zélandi ügyetlenkedés (túldobás) is a mezőnyben, ami miatt egy egyik szimplából egy ötös lett...
Ebédszünetben kiderült, hogy Mattijúsz sérülése nem súlyos, így várható volt, hogy visszatér. Erre pedig nem is kellett sokat várni, mert Srí Lanka elég gyorsan megint elvesztett két kaput. Előbb a 30-on álló Csandimált kapta el a helyettesítő középpályás, Michael Bracewell egy szép vetődéssel, majd a 35. játszmában az első (igaz, részidős) lassú dobó is elkönyvelhetett egy sikert: Glenn Phillips mai második dobásából búcsúztatta Da Szilvát, aki egy hajtással próbálkozott, de a pörgő labda úgy kitérült, hogy átcsusszant az ütője és a lába között. Mattijúsz ekkor tért vissza, és bár nem mondható, hogy mondjuk igen kiváló aránnyal játszott volna, de tartósan, és tesztben ez is nagy érdem lehet. A lassú haladást a 46. játszma szakította meg először: ekkor Patel dobásaiból 13 futás jött össze, majd a 49-edikben Mendisz elérte az 50-est: már 8. alkalommal ebben a formátumban, miközben még csak a 11. játékrészét játszotta! Már-már kezdtük azt érezni, a korai két vesztett kapu ellenére ez a játékmenet inkább Srí Lankáé lesz, de a kis szünet után visszatérő O’Rourke tett róla, hogy mégse így legyen: az 56. játszmában az egyik labdáját Mattijúsz úgy várta, hogy beljebb fog görbülni maga felé, de a labda inkább egyenesen zúgott, így külsőélezés és kapuselkapás lett a vége. És akkor új ütős már be sem jött, megtartották a teát: az állás 178/5 volt.
A felhők továbbra is csak ijesztegettek (reggel óta): a teaszünetben egy rövid időre még le is takarták a pályát a munkások, de mivel nem eredt el az eső, hamar le is vitték a ponyvákat. Az új ütős Kuszal Mendisz volt, aki névrokonával, Kamindu Mendisszel igen jól megvetette a lábát a pályán. Az új-zélandiak mindenféle dobással próbálkoztak, Phillips után egy másik ütős, Rachin Ravindra is beállt pörgetni, de ő is hiába, Patel pedig továbbra sem találta a megfelelő vonalait, és eredménytelen maradt, sőt, néha a kelleténél többször is meglepték őt néhány nagyobb pontértékű ütéssel. A 67–73. játszmákban egészen bátor játékot láttunk a két Mendisztől: ebben az időszakban 100-as átlaggal ütöttek, pár dobással később pedig Kamindu máris százast ünnepelhetett – az elsőjét hazai közönség előtt! De nem kellett sokat várni társa 50-esére sem: erre a 78. játszmában került sor – utána viszont újabb futást ő már nem gyűjtött, mert szinte a semmiből végre megérkezett az új-zélandiak által várva-várt kapu: méghozzá nem is akármilyen! Az elütött labda Tom Latham testét találta el, onnan pedig úgy pattant föl, hogy egy másik játékos, Tim Southee a rövid középpályáról előreugorva el tudta azt kapni. Nem baj, a hazaiak tarsolyában volt még egy Mendisz: a 8. rendű Ramés Mendisz. Ő sem indult rosszul, de 80 játszma elteltével az új-zélandiak azonnal kikérték az új labdát, ami viszont időnként gondokat okozott az ütősöknek. Sőt, kissé meglepő módon a 87. játszmában egy igen szépen kitérülő pörgetett Patel-dobást is láthattunk, ami végül Kamindu Mendisz vesztét okozta: az ütős 114 pont után búcsúzott. A napnak viszont hamar vége lett: egyrészt volt egy időszak itt a végén, amikor már az eső is szemerkélni kezdett, másrészt letelt az idő, sőt, még a ráadás fél órát is felhasználták a csapatok. A 302/7-es nap végi állásról nehéz megmondani, hogy kinek tetszhet jobban: mindenki találhat olyan mozzanatokat a napban, ami örömmel töltheti el.
