Második pakisztáni teszt: ugyanaz a pálya, mégis érezhetően más
2024. október 15. – Szerző: Krikettgalaxis
Elkezdődött a második teszt Multánban Pakisztán és Anglia között. Múltkor rengeteg futás és eleinte kevés kapu jellemezte a mérkőzést, de most mások voltak a körülmények: ezúttal Pakisztán 259/5-tel zárta az első napot.
Rukn e-Álam 13–14. századi pandzsábi szúfi szent sírja Multánban (illusztráció)A kép szerzője: Thealimir (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Sajnos az emberi természet gyakran olyan, hogy ami jó, arról keveset beszélünk, és sokkal inkább azt vesszük észre, ha valami nem úgy megy, ahogy kellene. Így aztán ez előtt a mérkőzés előtt sem éppen az elsöprő Angliáról esett szó a szurkolók (és az újságírók) köreiben – annál inkább a szétesőfélben levő Pakisztánról.
Sokszor és sokan elmondták, hogy egyéb tényezők mellett bizonyosan az a kapkodás sem tesz jót a pakisztáni krikettnek, ami az adminisztrációban zajlik – ennek ellenére most is lényeges változtatásokat jelentettek be az elmúlt napokban, most éppen a válogatóbizottság kapott három új tagot (Alím Dár, Ákib Dzsáved és Adzhar Alí), ami azt jelenti, hogy 2021 augusztusa óta immáron 26 (!) különböző válogatóemberük volt... Az új bizottság pedig máris radikális lépésekbe kezdett, amelynek eredményeként a vizet igencsak felkavaró döntés született: a mostani tesztről kihagytak legnagyobb nevű (bár valóban elég formán kívül játszó) játékosaik közül hármat, Sahín Sáh Afrídít, Naszím Sáhot és a 30. születésnapját pont ma ünneplő Bábar Ázamot! Emellett három pörgetővel és a tesztmeccset még soha nem játszott Kámrán Gulámmal bővítették a keretet is.
Na de miért kellett ennyi pörgető, mikor ezt a tesztet ugyanazon a pályán, sőt, ugyanazon a sávon játszották, mint az emlékezetes múltkorit, ahol csak úgy özönlöttek a futások? Azért, mert időközben a pályamunkások bőségesen megöntözték a sávot, majd két ipari ventilátort telepítettek a két végére, hogy a felszín kiszáradjon – vagyis ezúttal valóban egész más módon fog viselkedni a talaj!
Pakisztánnál a három nagy kimaradó mellett a megbetegedett, sőt, kórházba is került Abrár Ahmed is hiányzott most a múltkori csapathoz képest, így Gulám debütálhatott és a három pörgető (Naumán Alí, Szádzsid Hán és Záhid Mahmúd) is valóban pályára lépett, nem csak a bő keretbe került be. Bár mint írtuk, Angliával kevesebbet foglalkozott mindenki, de azért náluk is volt egy nagy hír: visszatért az igazi
kapitány, Ben Stokes! Rajta kívül még Matthew Potts is bekerült a csapatba, míg Chris Woakest és Gus Atkinsont pihentették.
Pakisztán most is megnyerte a pénzfeldobást, és természetesen az ütést választották. Ami nem változott náluk, az a nyitó pár volt: Abdulláh Safík és Szaím Ajúb – ám az sem változott, hogy ez a pár mindig nagyon alacsony pontszámnál felbomlik. Igaz, 5 játszma után már 10 ponton álltak, ami az ő esetükben rekordsok
pontot jelent! Eddig a gyors dobók próbálkoztak, de a sáv jellegéhez alkalmazkodva Anglia már a 6. játszmában behozta dobni Jack Leachet, a balkezes lassú dobót, majd Shoaib Bashirt, a jobbkezes pörgetőt is. Ez pedig hamar meghozta az eredményt: Leach egy szép labdával eltalálta Safík kapuját, majd a 10. játszmában a harmadik rendű Sán Maszúdot is elkapták a dobásából (igaz, itt inkább az ütős hibázott). Ilyen, hogy egy angol pörgető egy tesztjátékrész első 10 játszmájában két kaput szerezzen, tudják, kedves olvasók, mikor történt utoljára? 1889-ben! Ezek után viszont Ajúb és az újonc Gulám már jobban játszott, sőt, Gulámtól még egy szép hatost is láthattunk. Ebédig a pár 79/2-ig vitte föl a csapatot, Ajúb 40-nel, Gulám 29-cel étkezhetett. A pálya még nem vált ilyen hamar valami aknamezővé, amelyen összevissza pattantak volna a labdák, de azért egy kicsit élénkebb volt, mint az előző teszten.
Ebéd után az első jelentős esemény Ajúb 50-ese volt, amit a 35. játszmában ért el, a második pedig Gulám 50-ese, amire a 43. játszmában került sor. Anglia a 46. játszma után, 127/2-nél elégelte meg a rengeteg pörgetést, és legalább az egyik, majd hamarosan mindkét oldalról újra megpróbálkozott a sebes dobásokkal – főleg azért, mert mostanra már kijött a labdából a visszagörbülés is. Ez sem használt azonban, a társulás csak azért érezhette magát egy kicsikét kényelmetlenül, mert Gulámnak egyre többször voltak fájdalmai (talán görcs) az alkarjában. Végül az angol áttörés éppen a tea előtt nem sokkal érkezett el, amikor Potts labdáját a 77-nél járó Ajúb egyenesen egy mezőnyjátékoshoz ütötte, aki nem hibázott az elkapásban. A szünet az 57. játszma után, 173/3-nál köszöntött be.
A harmadik menet elég hamar a még nem eléggé bemelegedett Szaúd Sakíl vesztét hozta: Brydon Carse egy, a vártnál nagyobbat pattanó labdáját a kapushoz élezte, akinek így sem volt könnyű dolga (maga mögé kellett nyúlnia, hogy sikerüljön elkapni), de megoldotta. Gulám viszont egyre jobban közelített a 100-asához – többek között Ben Duckettnek is köszönhetően, aki viszonylag alacsony termete miatt nem ért el jól egy elütött labdát, így elejtés lett a vége... A 69. játszmában Mohammad Rizván is igen közel járt a kieséshez: beleért egy labdába, amit elkaptak, de a bíró nem adta meg, Anglia pedig nem kért videózást... Ezek után viszont rögtön meglett a pakisztáni csapat-200-as, majd jó sok nullás és néhány szimpla után Gulám egy 4-essel a 74. játszma végén megszerezte a 100-asát: igazán nem rossz egy debütánstól! Sőt, a világon csak a 6. ütős volt, aki bemutatkozó meccsén a 4. rendben 100-ast szerzett, és 2000 óta az első. A társulás a 80. játszma végére már 235-ig vitte föl a csapatot, és Rizván egyéniben is már 26-nál járt, így az angolok azonnal kikérték az új labdát, hátha azzal több sikerük lesz. És ha nem is azonnal, de még ma este meglett vele a sikerük: a 85. játszmában máris egy pörgetőt, Bashirt hívták dobni, ő pedig a mostani 2. dobásából kidobta a már 118-nál járó Gulámot! A nap így 90 játszma után 259/5-tel zárult, Rizván 37-nél járt, Szalmán Ága pedig 5-nél.
