India jól küzdött, de Új-Zélandé lett a sorozatgyőzelem
2024. október 26. – Szerző: Krikettgalaxis
Már a harmadik napon véget ért a második teszt, amit Indiában rendeztek Új-Zéland vendégszereplésével. Bár a 3. játékrészben gyorsan kiesett az utolsó 5 új-zélandi ütős, és India erősen indította az ütést a végén, de túl nagy volt a korábban összeszedett hátrányuk ahhoz, hogy sikerüljön ledolgozni.
A kép szerzője: Phillip Capper (Flickr), licenc: CC BY 2.0
India már tegnap nagy bajba került, miután egy ütésben gyenge második játékrész után a harmadikban dobásban sem voltak a csúcson, így Új-Zéland a nap végére már 300 fölötti előnyt épített ki, 5 megmaradt kapuval. Így ha valami csoda folytán ez az 5 kapu nagyon-nagyon rövid idő alatt elveszett volna, a hazaiaknak előtt akkor is borzasztó nehéz feladat állott volna a negyedik negyedben.
Most pedig ráadásul, ahogy az lenni szokott, kezdés előtt áthengerelték a sávot, így amik ennek hatása tart, mondjuk az első fél órában, még nem volt várható, hogy nagyon nagy problémái lehettek volna az új-zélandi ütősöknek: Tom Blundellnek és Glenn Phillipsnek. Bár azért amikor Ravindra Dzsadedzsá és Ravicsandran Asvin nekiállt dobni, mégis kitérültek a labdák – ez pedig lehet, hogy mára jót ígért Indiának, de a negyedik játékrészre semmiképpen... Viszont, bár a mai első pár játszmában gyorsan több tucat futást összeszedett a két ütős, utána ez a kitérülés zavarhatta meg Blundellt a 60. játszmában: vagyis az, hogy a várt kitérülés most meg elmaradt Dzsadedzsá dobásából, így a labda elsuhant az ütős mellett és eltalálta a középső karó tetejét. A következő időszakban elmaradoztak a 4-esek, ami tesztben alapvetően nem furcsa, de az eddigi új-zélandi megközelítés után már feltűnő volt. A 64. és a 65. játszma pedig újabb két kaput hozott: először Mitchell Santner szeretett volna egy hatost megpróbálni, de nem sikerült, és a zárt hosszún elkapták, majd Tim Southee élezése szállt a katonához, aki szintén nem hibázott. A 67. játszma Ajaz Patel vesztét is majdnem elhozta, mert volt egy LKE-gyanús eset, de a bíró nem adta meg, és India csapatából csak maga a dobó, Ravicsandran szeretett volna videózást kérni, de a kapitány nem támogatta az ötletet – pedig mint később kiderült, igazuk lett volna a kiesést illetően! Végül nem sok múlt ezen, mert 5 dobással később a mélységi középpályán már elkapták Patelt: a meccsen eddig szenvedő Dzsadedzsá rövid időn belül a harmadik kapuját szerezte meg. És igaz, hogy a folytatásban Phillips még beütött két hatost, de aztán William O’Rourke-kal együtt rosszul mértek fel egy dupla futási esélyt, és a 70. játszmában kifutással búcsúzott a 10. ember. Hát, nem tartott sokáig ez a játékrész, de Új-Zéland így is 57 újabb futást kaszált be ma, amivel előnyük 358-ra nőtt.
Hazai pályán India még csak egyetlen egyszer kergetett le egy legalább ekkora célt. Most a nagy feladatnak először is Jasaszví Dzsájszvál és Rohit Sarmá veselkedett neki. És rögtön igen eseménydúsan indult a negyed: az első labdából Phillips, az árok egy szép elkapást mutatott be Dzsájszvál ellen, de kiderült, hogy a labda pont lepattant előtte a földre. Az ütős a következő két dobásból aztán egy hatost és egy négyest teljesített: szóval volt itt minden már az elején. A 4. játszmából LKE-ért apelláltak ellene a vendégek, de a labda ütközése (számukra) rossz helyen történt, így az ütős maradt a pályán – és a következő játszmában megszerezte a 2024-es év 1000. tesztfutását indiai pályán: ilyenre korábban még csak egy ütős volt képes, méghozzá Gundappá Visvanáth 1979-ben. De ha Dzsájszvál most örült is ennek (nem biztos, hogy a tudatában volt), az öröm nem tarthatott sokáig, mert Sarmá rögvest kiesett: rosszul védekezett egy, a vártnál nagyobbat pattanó labda ellen, így az az ütőjéről a lábára, onnan pedig a rövid belső mezőnyjátékoshoz pattant. De aztán Dzsájszvál és Subman Gil agresszívan és eredményesen folytatta, így a 12. játszma végén bekövetkező ebédkor már 81/1-en állt a csapat: nyílttá vált a meccs! Ráadásul időközben úgy tűnt, Santner, a legveszélyesebb dobó fájlalja az oldalát...
Bár a szünet után megritkultak a határok, de azért a 15. játszmában Dzsájszvál 50-ese éppen egy 4-esből lett meg – viszont mielőtt a csapat fölért volna 100-ra, Santner dobásából (akit úgy látszik, a fájdalom nem akadályozott) elkapták Gilt. De Dzsájszvál továbbra is megállíthatatlannak tűnt, újabb 4-esekkel jelentkezett, mígnem a 22. játszmában eljött az ő vége is: Santner megszerezte a mai 3., a meccsen összesítve a 10. kapuját! Közben a dobók közül próbálkozott Ajaz Patel is, aki eddig elég csalódást keltő volt, de most végre abban a játszmában esett ki valaki, amikor ő dobott – igaz, most sem az ő érdeméből, hiszen kifutás történt! Kohlí és az új ember, Risabh Pant ugyanis egy kockázatos szimplára indult el, és hiába gyorsított be Pant, amikor látta, hogy veszélyben van, és hiába vetődött előre a vonal előtt, az új-zélandiak egy picivel gyorsabbak voltak. Következő ütősnek Vásingtan Szundar jött be, akit ezek szerint egy kicsit feljebb léptettek most, talán azért, hogy fenntartsák a balkezes–jobbkezes ütőskombinációt. A Kohlíval alkotott társulás végül a 30. játszma végéig bírta, de akkor megint Santner csapott le, és egy bíró szavás
LKE-vel kiejtette Kohlít: 147/5. És vajon ki szerezte a 6. kaput? Hát persze, hogy Santner, méghozzá egy lassabb és alacsonyabban maradó labdával, amely Szarfaráz Khán kapuját találta el. A következő játszmában aztán végre valaki más is becsatlakozott a kapuszerzők közé, jelesül Glenn Phillips, akinek a labdájába Szundar élezett be, Will Young pedig valahogyan elkapta az elég nehéznek ígérkező lehetőséget. A 40. játszma után tartották meg a teát, 178/7-nél: még csak a hátrány körülbelül fele volt ledolgozva, és már csak 3 indiai kapu maradt, vagyis a meccs lényegében eldőlt.
Az utolsó menetben Dzsadedzsá és Ravicsandran tartotta egy ideig a lelket az indiai szurkolókban (akik amúgy szép számmal, közel 29 000-en voltak ma a helyszínen!): lassan, de biztosan haladva mindketten megközelítették már a 20 futást, mire a pár az 50. játszmában Ravicsandran kiesésével felbomlott: az ütős Santner labdájába megpróbált belehajtani, de az (pattanáskor egy kisebb porfelhőt is keltve) annyira kitérült, hogy csak a katonához sikerült piszkálni. Az utolsó időszakban Dzsadedzsá még gyűjtögette a pontokat, miközben társa, Ákás Díp csak védekezett serényen: ő végül 24 dobásból 1 szerzett futással búcsúzott, majd röviddel utána, már 50 futáshoz közelítve Dzsadedzsá is: India így 245-nél vesztette el az utolsó emberét, vagyis 113 futással kikapott.
India tehát 2012 óta először vesztett hazai pályán tesztsorozatot, sőt, 1983 óta először fordult elő, hogy egy naptári évben 3 tesztet is elbukjanak otthon! Új-Zélandnak pedig megmaradtak az esélyei a tesztvébé döntőjére vonatkozóan – igaz, ez az indiai sorozat még nem fejeződött be, és jó lenne nekik az utolsót is megnyerni, ha komolyan döntőbe akarnak jutni.