Bangladesben folytatódott az, ami az első napon is volt
2024. október 30. – Szerző: Krikettgalaxis
Továbbra is óriási a dél-afrikai fölény a Banglades elleni teszten: ez pedig a mai, második napon már nem csak ütésben nyilvánult meg, hiszen miután 575/6-nál lezárták a játékrészüket, nagyon rövid idő alatt 4 kaput is szereztek.
Fokváros látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Tegnap egyértelműen Dél-Afrika volt a nap nyertese: az amúgy ütősbarát talajon a bengáli dobók hiába dobtak sokszor elég jól, nem tudtak túljárni az ütősök eszén, amikor meg néha kialakult egy-egy esély, azt volt, hogy a mezőnyjátékosok elrontották. Így aztán 81 játszma alatt csak 2 kapu veszett el, miközben a vendégek 307 futást gyűjtöttek be. Elsősorban a söprési technikát alkalmazták feltűnően jól az ütősök: vajon sikerül mára valamit kitalálniuk ez ellen a bangladesieknek? Segítségükre lehetett, hogy az új labda még csak 1 játszmányi életkorú volt a mai kezdéskor.
A pályán Tony de Zorzi volt bent 141 futással (aki a tegnapi teljes napot végigütötte), valamint David Bedingham 18-cal. De új labda ide vagy oda, a dobást ma is a pörgető Táidzsul Iszlám kezdte, aki a tegnapi két kaput is szerezte, és csak a másik sávvégről dobott Hászán Máhmud. Aki mindjárt a mai első játszmájában majdnem elérte az áttörést: Bedingham ellen LKE-t ítélt a bíró, de ezt végül vissza kellett vonni, mert kiderült, hogy beleért. Ezt pedig a dobók igazán sajnálhatták a folytatásban, hogy így történt: az ütős ugyanis hamarosan két négyest és egy hatost is elért – igaz, aztán megint majdnem kiesett egy szépen kitérülő Iszlám-labdából, ami után a kapus leverte a kapuját, de ott meg kiderült, hogy a lába belógott a vonal mögé. Érdekes módon Iszlámhoz továbbra is ragaszkodtak a hazaiak, és később is csak az egyik gyors dobót váltották le egy másikra (Náhid Ránára) – pedig a 90. játszmában éppen Iszlám ellen szerezte meg egy 4-essel a 150-et De Zorzi, utána meg még egy 4-est is beütött... Rövidesen aztán Ránát is kivonták a forgalomból, és Mehedí Hászán Mirádzs bevonásával dupla pörgetésre álltak át. A 96. játszmában Bedingham elérte a maga 50-esét, a 99-edikben pedig tovább próbált gyorsítani, ennek az eredménye viszont igen felemás lett: előbb egy hatos sikerült neki, a következő labdából viszont Iszlám egy árnyalatnyival gyorsabb labdája ellen rossz ütésmódot próbált alkalmazni, nem találta el, ezt pedig a láb-karója bánta. És ahogy az gyakran lenni szokott, egy kiesés hozza a másodikat: a 101. játszmában a már 177-nél járó De Zorzi esett ki egy egyértelmű LKE-vel, megint Iszlám dobásából. Sőt, ha már itt tartunk, az az egy nem is még egyet, hanem még kettőt hozott: a következő Iszlám-játszma megint egy LKE-t eredményezett a frissen beállt, és ponttal még nem rendelkező Kyle Verreynne ellen: eddig 5 kapu a játékrészben, ötös zsákmány Iszlámnak! A következő társulást Wiaan Mulder és Ryan Rickelton alkotta, és ők voltak azok, akik elérték a csapat 400-as pontszámát, és akik a 110. játszma után beköszöntő ebédszünetig is végig a pályán voltak: az állás ekkor 413/5 volt.
Ekkorra már látszott, hogy a pörgő labdák ma már veszélyesebbek, mint tegnap – ennek ellenére ebéd után visszatértek arra a támadási módra, hogy egy irányból egy gyors dobó dobott. Ez pedig Ráná volt, aki hamar meg is hálálta a bizalmat, és a 114. játszmában búcsúztatta Rickeltont. Az ütős nem használta a lábát, a labda meg egy kicsit alacsonyan maradt, ez a két körülmény pedig oda vezetett, hogy csak a kapushoz sikerült éleznie. Banglades aztán szinte összevissza váltogatta a dobóit: egyszer azért, mert Iszlám egy kis ápolásra szorult, de máskor inkább nyilván taktikázásból. De megint egy olyan időszak következett, amikor semmilyen kombináció nem jött be nekik: Mulder például a 127. játszmában 50-est szerzett, majd a 130-adikban egy hatossal (amit amúgy még egy követett) már az 500-ig is eljuttatta a csapatát. Ez lett egyébként Dél-Afrika első 500 fölötti pontszáma 2021 óta. Közben pedig Senuran Muthusamy is közelített az 50-hez, de teáig, vagyis a 135. játszma végéig még nem jutott el odáig. Ekkor 527/6 volt az állás, és felvetődött a kérdés: vajon lesz-e játékrészlezárás.
Tea után még volt olyan dél-afrikai játékos, akit edzőruhában lehetett látni, vagyis úgy tűnt, egyelőre nem jár a fejükben a lezárás. Banglades ismét két gyors dobóval kísérletezett, de ők sem hoztak áttörést továbbra sem. Muthusamynak hamar meglett az 50-ese, és a következő érdekes esemény is az ő nevéhez fűződött: a 144. játszmában megbüntették a csapatát, mivel a korábbi felszólítás ellenére az ütős újra a sáv védett területére futott! Így büntetésből Banglades majd 5 ponttal fogja kezdeni a második játékrészt: ez azért rendkívül ritka eset. Ugyanebben a játszmában Mulder 98 ponttal majdnem egy nagy butaságot csinált: egy igen kockázatos szimplára indult el futni, és csak egy hajszálon múlt, hogy nem futották ki – így viszont följött 99-re, és a következő játszmában (egy hatosból!) meglett neki a 100-as is: két tegnapi csapattársához hasonlóan neki is élete elsője! Ilyen, hogy egy játékrészen belül három játékos is pályafutása első 100-asát szerezze, még csak egyszer történt a világon: 1948-ban! Most pedig Dél-Afrika is erre a 100-asra várt: utána azonnal lezárták a játékrészt, 575/6-nál.
Bangladesnél az ütést Szádmán Iszlám és Máhmudul Hászán Dzsaj kezdte, míg a vendégek dobását az a Kagiso Rabada, aki éppen ma, a legfrissebb játékosvilágranglista megjelenésével följött a világ pillanatnyilag legjobb tesztdobójává! És igaz, hogy már az elején dobott egy rosszat, amiből még 4 mellé extra is lett, de az 5. dobásából aztán kiejtette Iszlámot! Igaz, csak egy olyan apró belepiszkálás történt a labdájába, hogy a bíró sem vette észre, de a videózás során azért csak fény derült rá. Apró érdekesség, hogy a következő játszma elején egy újabb rossz dobás érkezett, amiből még kettőt futottak az ütősök, így Banglades a büntetőponttal együtt így már 13 ponton állt, miközben az ütőseik még nem szereztek pontot! Az 5. játszmában egy kissé érthetetlen dolog történt: na nem az volt érthetetlen, hogy Rabada újabb kaput szerzett, hanem az, hogy miért kért ki DFR-t Dzsákir Hászán, hiszen ez egy viszonylag nagyobb, érezhetőbb élezésnek tűnt. Hát, ezek szerint mégsem érezte. Hászán Dzsaj a következő játszmában egy szép, klasszikus ferde hajtás után megint megpróbált egyet, de ott a labda hosszabb volt, és jobban kikanyarodott, így csak a második katonához sikerült éleznie: máris 32/3 lett az állás, és még nem volt vége – hiába nézegette a bíró a fényerősségmérőt. Még két játszma belefért a napba, mielőtt túl sötét lett volna – és egy újabb kapu, ugyanis az éjjeliőr Hászán Máhmud sem tudta teljesíteni a feladatát, hogy kihúzza a nap hátralevő részét: egy pörgő és kitérülő labda a középső és a kéz-karójába vágódott. Újabb éjjeliőr már nem jött be, de nem is nagyon volt értelme, mert nagyon hamar vége lett: méghozzá 38/4-gyel. Ebből könnyen lehet holnap továbbjátszás...
