Pályarekord kergetésekkel nullázta le a Karib-térség Bangladest

2024. december 13. – Szerző: Krikettgalaxis

Három egynapos találkozón (is) fogadta a karibi válogatott Bangladest, és bár a vendégek is elég eredményesen ütöttek, a hazaiak még inkább, és kétszer is megdöntötték a Saint Kitts-i Warner Park történetének legnagyobb sikeres kergetését, végül pedig 3–0-ra nyerték a sorozatot.

Saint Kitts-i tájkép (az Északi-Fregatt-öböl) (illusztráció)

A kép szerzője: David Stanley (Flickr), licenc: CC BY 2.0

Bár a két csapat közti, nemrég befejeződött tesztsorozat 1–1-es döntetlennel zárult, mégis azt mondhatjuk, hogy ellentétes előjelekkel érkeztek meg a mostani, ENN formátumú csatára a felek: hiszen a karibiak nem mást, mint Angliát verték legutóbb egynapos krikettben, Banglades viszont Afganisztántól szenvedett sorozatvereséget egy hónappal ezelőtt. Ráadásul a vendégeknek számos kulcsjátékosa hiányzott, ki sérülés, ki pedig ismeretlen személyes okok miatt (utóbbi esetben Musztáfidzsur Rahmánra gondolunk). A közelmúlt történelme viszont egyértelműen mellettük szólt: az utóbbi 11 egymás elleni meccsüket kivétel nélkül ők nyerték, a karibiak utoljára 2018-ban arattak sikert ellenük.

A mérkőzéseket Saint Kitts szigetén rendezték, ahova körülbelül két és fél év után tért vissza ezzel a nemzetközi krikett. Az első alkalommal Banglades az ütést választotta, és az nem is ment nekik nagyon rosszul. Három játékosuk ért el 50-est, plusz még egy alig maradt le róla: a legeredményesebb emberük a kapitány, Mehedí Hászán Mirádzs volt, igaz, ő 4. rendűként csak 75 alatti aránnyal ütött. Az ütési arányát egyébként szinte az egész meccsen állandó szinten (5,5 körül) tartotta a csapat, sőt, az idő nagy részében egy picikét még lassultak is, és csak az utolsó 10 játszmában tudtak (akartak) rágyorsítani. Eredményük így is megközelítette a 300-at, ami azért annyira nem tűnt rossznak. Időközben egyébként Máhmudlláh egy aprócska történelmet írt: ő lett az első bangladesi ütős a világon, aki nemzetközi formátumokban összesen eljutott 200 hatosig. A mai legjobb karibi dobó egyébként Romario Shepherd volt, aki 3 ütőst is kiejtett, és az átlagnál takarékosabban gazdálkodott. Aztán, bár a kergetés nem indult valami fényesen, 3 ütős kiesése után a Shai Hope–Sherfane Rutherford pár megfordította az addig Bangladesnek kedvező állást: miután a 22. játszmában összeállt a társulás, látványosan elkezdett gyorsulni a pontszerzős, sőt, egyénileg is sokáig jutottak: Hope 86, Rutherford pedig 113 futásig! Ez még kiegészült aztán Justin Greaves viszonylag gyors 41-ével is, így pedig a 48. játszmában meg is nyerték a mérkőzést. Ez a kergetés pedig pályarekord lett!

A második meccs előtt befutott egy hír: Alzarri Josephfel az előző találkozón megint viselkedési problémák akadtak (most a tartalék bírónak szólt be valami nem éppen illendőt), de ezúttal már nem csak a saját szövetsége büntette meg, hanem a Nemzetközi Krikett-tanács is. Eltiltással ez nem járt volna, de éppenséggel erre a találkozóra nem is nevezték be – helyette egy ENN-újoncot avattak Marquino Mindley személyében. Az első félidő, amikor a karibiak dobtak, viszont nem róla, hanem Jayden Sealesről szólt, aki elég hamar kiejtett a magas rendből három ütőst. Ezek után már hiába jött a megmaradt nyitó Tándzsid Hászán és a 9. rendű Tándzsim Hászán Szákib közel 50 futása, valamint Máhmudulláh 62 pontja, és hiába alkotott utóbbi kettő egy 92 futással bangladesi rekordnak számító 8. kapus társulást, a csapat így is csak 227 futást tudott begyűjteni. És bár a Karib-térség ütőjátéka sem indult túl gyorsan, de ők nem vesztettek kaput az első 20 játszmában, mialatt Evin Lewis szintén megközelítette az 50-et, így jó alapjuk volt a későbbi kisebb gyorsításra. Mivel a másik nyitó, Brandon King még 82-ig is eljutott, a 3. rendű Keacy Carty pedig 45-ig, így elég hamar eldőlt minden kérdés – a végeredmény, a 7 kapus hazai győzelem pedig már a 37. játszmában kialakult.

A harmadik találkozón megint a Karib-térség dobott először. Ehhez hamar bevetették egyik mai újoncukat, Jediah Bladest is, de ő ma még nem bizonyított, és igen pazarlóan, kapuszerzés nélkül teljesített. Nem úgy Alzarri Joseph, aki mindjárt az elején, egy játszmán belül két ütőst kiejtett – aztán viszont Szaumja Szarkár és Mehedí Hászán Mirádzs szépen visszaharcolt: ők is egy játszmán belül érték el az 50-et, később pedig mindketten 70 fölötti eredménnyel estek ki. Aztán Máhmudlláh és Dzsáker Álí is egy nagyon jó társulást alkotott: olyan jót, hogy 150-es közös eredményükkel Banglades történetének legjobb 6. kapus párjává léptek elő. De hiába a magas, 322-es cél, hiába a három gyors kapuvesztés a második félidő elején, a Karib-térség ezt is megnyerte! Méghozzá két igazán kiemelkedő ütősüknek köszönhetően: az egyik Keacy Carty volt, aki nem sokkal maradt le a 100-ról, a másik pedig a Blades melletti másik mai újonc, a CPL-ből már ismert Amir Jangoo, aki 6. rendűként el is érte a 100-at, méghozzá a karibi válogatott történetében második újoncként. Így a csapat már a 46. játszmában beért a célba, újabb pályarekord kergetést bemutatva, ráadásul összesítésben bármelyik pályán is ez volt a csapat történetének harmadik legnagyobb sikeres kergetése.

A két válogatott közti örökmérleg ezek után úgy néz ki, hogy 47 alkalomból 24-et nyert a Karib-térség, 21-et Banglades, kettő pedig eredmény nélkül végződött.