Dél-Afrika jól hangolt a Pakisztán elleni tesztekre
2024. december 14. – Szerző: Krikettgalaxis
Hamarosan sorsdöntő tesztek következnek Dél-Afrika számára Pakisztán ellen, de előbb bemelegítésként egy kis Húsz20-at is játszott egymással a két csapat. Konkrétan két meccset, amit mind a kettőt a hazai afrikaiak nyertek. Lett volna egy harmadik is, de azt eső miatt nem tudták megrendezni.
A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Mindkét csapat viszonylag fáradtan érkezhetett meg ez elé a lényegében tét nélküli sorozat elé: Pakisztán Zimbabwében játszott le egy (sőt, két) sorozatot, míg Dél-Afrika két sikeres teszten van túl – igaz, ez a mostani csapatuk nem sok közös játékost tartalmazott a tesztbeli összeállítással. Anrich Nortje például új ember volt – azaz lett volna, ha bal nagy lábujján nem szenvedett volna sérülést.
Az első, durbani meccsen hiába választotta Dél-Afrika az ütést, gyorsan több embert is elvesztettek, többek között a pakisztáni csapatba visszakerült Sahín Sáh Afrídí szokásos, első játszmás kapujának köszönhetően. Afrídí később három kiejtésig jutott, amivel összesítésben, második pakisztániként elérte a 100 kaput ebben a formátumban, de Abrár Ahmed sem volt rossz, aki szintén háromig jutott. Ez azt jelentette, hogy sok ütős esett ki – azonban volt kettő, akik ezzel szemben igazán száguldottak: David Miller 40 dobásból gyűjtött 82 pontot, míg a 7. rendű George Linde 24-ből 48-at! Ez a két teljesítmény pedig elég volt ahhoz, hogy egy talán versenyképes 183-at tegyenek fel az eredményjelzőre a félidő végére. Ám például az a tény, hogy az egyik vendég nyitó ütős, Bábar Ázam a 3. játszma felénél kacsával esett ki, jelezte: azért nem lesz gyerekjáték a kergetés. A 3. rendű Szaím Ajúb megpróbálta ugyan leutánozni a két gyors dél-afrikai ütőst, de hasonló sebességgel ő csak 31-ig jutott, míg a másik nyitó, Mohammad Rizván sokáig menetelt, de ő meg lassan: ENN-ben ez kiváló lett volna, de Húsz20-ban kevés. Ráadásul Linde dobóként is tarolt, négy ütőst kiejtve: ebből hármat egy játszmában, sőt, úgy tűnt, szerez még egy kaput is, amivel mesterhármasa is lesz, de azt végül videózás után visszavonták. Összességében így viszont hiába néhány pakisztáni fellángolás a végén, a vendégek nem érték el a célt, és 11 futással kikaptak.
A második találkozót Centurionban rendezték, és ezúttal Pakisztán döntött az ütéssel való kezdés mellett. A bevezetőben említett Nortjéről időközben kiderült, hogy el is törött a lábujja, így az egész sorozatot ki kellett hagynia: helyére tartalékként a válogatottsággal még nem rendelkező, 27 éves játékost, Dayyaan Galiemet hívták be, aki ma már a játszó csapatba is bekerült. Ezúttal Rizván hamar búcsúzott, de Szaím Ajúbnak sokkal tovább sikerült, ami a múltkor, azaz a jó sebességű haladás: 98-neskivel zárta a játékrészt, ami azért is különösen szerencsétlen, mert az utolsó 9 dobásból ő egyáltalán nem került sorra, így esélye sem volt a százast elérni. Bábar Ázam is jobb volt, mint múltkor, 31 futást gyűjtött, így már csak 8 hiányzik neki, hogy a világ első számú NH20-as ütőjátékosává lépjen fel. Az újonc Galiem egyébként igen jól teljesített: 2 kapuja mellett 5,25-ös gazdálkodása figyelemre méltó, hiszen Pakisztán összesítésben 206 pontot ért el! Ám a győzelemhez ma ez sem volt elég. Igaz, hogy a pakisztáni csapatba a múltkorhoz képest újonnan bekerülő Dzsahándád Hán két ütőst is gyorsan kiejtett az elején, és igaz, hogy a múltkori hős, Miller ma vádlisérülés miatt nem játszott, de Reeza Hendricks és Rassie van der Dussen elképesztően jól ütött: 157 futásos társulásuk Dél-Afrika történetének valaha volt legjobb 3. kapus párja lett! Hendricks ráadásul egyénileg is 117-et teljesített, így aztán a kergetés is sikerült a csapatnak 3 dobással a vége előtt.
A harmadik alkalom az eső miatt elmaradt, így 2–0-val ért véget a sorozat. Összesítésben az örökmérlegük így éppen kiegyenlített: 24 találkozójukból 12-t–12-t nyert mindkét válogatott.