Első nap: Pakisztán gyorsan elfogyott, de Dél-Afrika sem dőlhet hátra

2024. december 26. – Szerző: Krikettgalaxis

Viszonylag alacsony, 211-es pontszámot tudott csak Pakisztán teljesíteni a Dél-Afrika elleni első teszt első napján az első játékrészben, de utána 3 ütőst is kiejtettek 82 futás árán, így a hazaiak sincsenek túl kényelmes helyzetben.

A dél-afrikai kormány székhelye Pretoriában (illusztráció)

A kép szerzője: Hühnerauge (Flickr), licenc: CC BY 2.0

Néhány nappal ezelőtt még úgy érezhettük: Dél-Afrika megcsinálja a csodát, és története során először simán bejut a tesztvilágbajnokság döntőjébe. Ehhez ugyanis már csak annyit kellett volna tenniük, hogy a Pakisztán elleni kétmeccses tesztsorozatban legalább az egyik tesztet megnyerik – és a nem feltétlenül története legjobb formájában leledző Pakisztán ellen erre minden esély is megvolt. De akkor jött az ENN-sorozat, és megtörtént, amit senki sem várt: Pakisztán 0–3-ra mosta le az afrikaiakat, akikkel hazai pályán ilyen még soha nem történt ebben a formátumban. Így aztán az a tény, hogy Pakisztán majdnem 18 éve nem nyert tesztet Dél-Afrika otthonában, szinte már semmit sem jelentett. Ezek az előzmények mérhetetlenül izgalmassá tették a várakozást, ami ezt a mostani tesztet megelőzte.

Mivel a hazaiaknál sem Keshav Maharaj (ágyéksérülés), sem Wiaan Mulder (ujjtörés) nem volt bevethető, így újoncavatásra került sor: a pár napja ENN-ben is bemutatkozó Corbin Bosch első tesztjét játszhatta most. Érdekesség, hogy egyetlen vérbeli, specialista lassú dobó sem szerepelt egyik csapat összeállításában sem – igaz, ez a centurioni pálya a legvarratosbarátabb pálya hírében áll az országban, ráadásul sok eső is esett a kezdés előtt. Talán ezért is választották a hazaiak a dobással való kezdést.

Olyan rendellenesen nagy görbülést nem láttunk a gyors labdáktól, de azért Kagiso Rabada és Marco Jansen okozott néhány kényelmetlen pillanatot már a nyitóknak, Sán Maszúdnak és Szaím Ajúbnak is, például a 4. játszma elején, amikor Jansen dobása után csak a bíró szava mentette meg Ajúbot az LKE-től. Vagy éppen egy más jellegűt a 6. játszma elején, amikor megint egy Jansen-labda érkezett, ezúttal Maszúd felé, ami a kesztyűjét találta el, onnan pedig a sisakjára pattant – bár kijött az orvos megvizsgálni, de szerencsére sem a kezének, sem a fejének nem lett komolyabb baja (a keze fájt jobban). Nagyjából egy óra után, 36/0-nál már azt mondhattuk: eddig a szerencse teljesen Pakisztán mellé állt, mert eddigre már elég sok különböző esély is kialakult, de valahogy mindig megúszták. Nem úgy, mint a most megtartott ivószünet utáni első dobást, az újonc Bosch részéről, akinek egyébként ez volt pályafutása első tesztdobása is, és mindjárt kapu született belőle – ő volt a világon a 25. dobó, akivel ilyen történt! Aztán jött az ismerős képlet: ha egy kapu elveszik, az hozza magával a másodikat is. Sőt, ezúttal egy harmadikat és egy negyediket is hozott: előbb Dane Paterson dobását élezte a kapushoz Ajúb, majd, hiába ért el mai első labdájából Bábar Ázam egy négyest, a hetedik pakisztánivá válva a világon, akinek megvan a 4000 tesztfutás, tovább már nem jutott: a 18. játszmában Paterson egyik labdájára nem tudta eldönteni, hogyan reagáljon, így csak egy ügyetlen beleérés lett, amit a katona elkapott. És hiába kezdett az új ember, Szaúd Sakíl is egy 4–0–4–4-es sorozattal, a következő játszmában Bosch őt is kiejtette, így pillanatok alatt 56/4-re romlott az állás pakisztáni szemszögből. Most Kámrán Gulámon és Mohammad Rizvánon volt a sor, hogy javítson, nekik pedig sikerült – első lépésben azzal, hogy a 24. játszma végéig, vagyis az ebédig túlélték a helyzetet, közben pedig 88-ra hozva föl csapatukat.

Szünet után a legnagyobb csata egyértelműen Rabada és Gulám között dúlt. Rabada sok jó labdát eresztett meg továbbra is, de valahogy a kapu továbbra sem jött össze, Gulám pedig még azzal is bosszantotta a dobót (persze a pontszerzés mellett), hogy nem egyszer kicsit későn (bár még a szabályos kereteken belül) jelezte, hogy nem áll készen a dobás fogadására. A 33. játszma végén aztán saját csapattársa is kicsit feljebbdühíthette Rabadát: Jansen ugyanis elejtett egy elkapást, ráadásul Gulám pont ebből a labdából szerezte meg az 50-esét. A 38. játszma egy újabb érdekes jelenetet hozott Gulámtól (ezúttal Paterson ellen): az első labda rossznak lett nyilvánítva, az utána következőre pedig Gulám előrelépdelt és egy igen vad ütőlendítéssel támadta meg a labdát – talán elfelejtette, hogy a tesztben nincs szabadütés?? Végül az eredmény csak egy nullás lett, de így is picit mókás volt a jelenet (már ha tényleg a feledékenység miatt csinálta ezt). De lehet ám, hogy nem elfelejtette a szabályt, mert a játszma végén is megpróbált valami fejszéssöprés-szerűséget: a különbség annyi volt, hogy ez most elkapással végződött: 137/5. És persze megint az egyik kiesés hozta a másodikat: Paterson következő játszmájában Rizván is kiesett. De most Szalmán Ága és Ámir Dzsamál megint egy sikeresebb társulást hozott össze, és ahhoz képest, hogy ők már majdnem sorvégnek számítanak, csak összeraktak egy közös 47-et. De ennek a párnak is egy kapufürt vetett véget: 48.5-től 50.1-ig három újabb ember esett ki, miközben Paterson 5-ös, Bosch pedig 4-es zsákmányra jött föl! Pakisztánnak ráadásul még csak 189 futása volt, és már csak egy kapu híja volt a félidő végének: szerencséjükre még az utolsó két ember, Hurram Sahzád és Mohammad Abbász legalább 200-ig, sőt, 211-ig el tudta őket vinni. Egyébként még a vége előtt megtartották a teát is, így külön volt a teaszünet és a játékrészek közötti szünet, de a kettő között az utolsó kapu elvesztésén kívül szinte semmi más nem történt.

Nem volt sok ez a 211, de teljesen nem kellett elkeseredniük a pakisztáni szurkolóknak az eredmény láttán. Már csak dobóik minősége miatt sem: Hurram Sahzád például szintén szép labdákkal kezdett, mint Rabada, annyi különbséggel, hogy ő eredményes is volt, méghozzá már a 3. játszmában, amikor egy tökéletesen kivitelezett labdával levitte Tony de Zorzi középső karójának tetejét. Aztán Ryan Rickelton ellen is kialakított egy veszélyt, amikor LKE miatt DFR-t is kikértek, de ott kiderült, a labda mellément volna. Nem kellett viszont sokáig bánkódniuk emiatt a dobóknak: a 7. játszmában Rickelton már beleélezett egy Sahzád-dobásba, amit Rizván éppen a föld fölött még el tudott kapni. Az új ember, Tristan Stubbs azonnal egy 4-essel kezdett, de utána hihetetlenül lelassult: a 16. játszmában, amikor kiesett, még mindig csak 9 futása volt... Ezt a kiesést egyébként már egy Abbász-dobás hozta el, és olyan egyértelmű LKE volt, hogy nem is kért senki videót. Az addig nem rossz Pakisztánnak, hogy három ütőst ilyen alacsony pontszámmal búcsúztattak, csakhogy közben nem ejtettünk szót még a másik nyitóról, Aiden Markramról, aki már most 41-nél járt, és egyre közelített az 50-eshez – viszont mivel a 22. játszma végén véget ért a mai nap, most még nem jutott el odáig. Dél-Afrika így 82/3-ra áll, ami 129-es hátrányt jelent egyelőre.