Sokat jelenthet a végén, hogy India nem bír az ausztrál sorvéggel
2024. december 29. – Szerző: Krikettgalaxis
A melbourne-i teszt negyedik napján Ausztrália jóval alacsonyabb pontszámokkal vesztette el az ütőseit, mint a meccs elején, de a legutolsó társulás már 55-nél tart a nap végén, ami még nagyon sokba kerülhet Indiának a végelszámolásnál... Így ugyanis már 333-mal vezetnek a hazaiak.
A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Jó, de a vártnál kevésbé jó helyzetből várhatta Ausztrália a folytatást, miután a 3. napon India 8. kapus társulása eléggé megizzasztotta őket, és főként nekik köszönhetően a hazaiak előnye 116-ra olvadt. De most már csak egyetlen kapura voltak attól, hogy befejeződjön az előnyolvadás – és kezdődhessen az építkezés.
A tegnap a rossz időjárás miatt elveszett játékidő egy részét azzal pótolták, hogy ma egy kicsit korábban, már délelőtt 10 órakor nekikezdtek. Ezúttal tiszta égbolt, kellemes, nem kánikulai, de meleg idő fogadta a csapatokat. A pályán a már 100-ason is túllevő Nítís Kumár Reddy és az ütősrendet lezáró Mohammad Szirádzs volt bent. A mai 3. játszma vége úgy tűnt, máris elhozza a játszma végét: Szirádzs a második katonához élezett egy labdát, ám a bíró gyanakodott, hogy közben leért a földre a labda, ezért ő maga kérte a videóbíró segítségét. Nehéznek tűnt eldönteni, de volt olyan felvétel, amin úgy tűnt, mintha valóban leért volna – így a játék most még folytatódhatott. Nem sokáig: 3 labda múlva Kumár Reddít a nyílt hosszún elkapták, így mindössze 11 újabb pont megszerzése után, 369-nél véget ért az indiai játékrész. Ez így 105-ös ausztrál előnyt jelentett.
Mondanunk sem kell, a harmadik negyed elején a legnagyobb izgatottsággal Sam Konstast várták a szurkolók. Emlékezetes: a BBL-ben nemrég bemutatkozott ütős ott az első meccsén 50-est teljesített, a másodikon kacsázott. Itt a teszten az első negyedben 50-ese volt, most vajon mi jön? Hogy kacsa nem, arról az első dobásból gondoskodott, ugyanis abból rögtön szerzett egy szimplát. De a múltkor látott agresszív játék most elmaradt tőle: vagyis például a 6. labdából megpróbálta, de nem jött össze semmi, aztán pedig, látván többek között, hogy Dzsaszprít Bumráh milyen veszélyesen dob (társát, Usman Khawaját egyszer el is ejtették a mezőnyben), még óvatosabbá vált. De a 7. játszmában már nem tehetett semmit: Bumráh nagy ünneplésbe kezdett, miután egy jótávos labdájával eltalálta a középső karót. Aztán Khawaja és Marnus Labuschagne folytatta a lassú haladást: a csapat pontaránya nem mozgott még csak 2,5 fölött sem. A 18. játszmában Labuschagne csak a bíró szava miatt menekült meg egy LKE-től, de a következőben Khawaja már sehogyan sem Mohammad Szirádzstól: valószínűleg az ütős lábmunkahiánya okozta, hogy a labda elhaladt a hajtásra kitartott ütője mellett, és a kéz-karó tetejét találta el. A 25. játszma végén megtartott ebédig Labuschagne és Steven Smith vitték el a csapatot, szintén lassan gyűjtve a pontokat: az állás ekkor 53/2 volt.
Smithnek 51 futás hiányzott ahhoz, hogy összesítésben megszerezze 10 000. tesztfutását, de nem lett meg. A 33. játszmában egy nagyon hasonló eset történt a legutóbbi kapuhoz: Szirádzs dobott, az ütős (most Smith) nem mozdult el a helyéről, csak a kezét mozdította hajtásra – a különbség annyi volt, hogy most beleért, és a végén a kapus kapta el. Következőnek viszont az éppen ma a 31. születésnapját ünneplő Travis Head jött be, aki az első negyedben kacsázott: milyen lett volna már, ha ma is erre a sorsra jut? De ahogy Konstas, úgy ő is az első dobásból egy szimplával bebiztosította, hogy ez ne legyen így – viszont részéről ennyi volt: pár labda múlva Bumráh dobását egy mezőnyjátékoshoz ütötte, és elkapták! Ez volt egyébként Bumráh 200. tesztkapuja – amivel ő lett a világon az egyetlen, aki ezt a mérföldkövet úgy teljesítette, hogy dobási átlaga 20 alatt volt! Ráadásul ő lett a leggyorsabb indiai is, aki eljutott idáig: csupán 8484 (érvényes) labdára volt ehhez szüksége 44 meccsen. És hogy még habosabb legyen a torta (ezt a mondást most találtuk ki), ugyanebben a játszmában meglett neki a 201-edik is, a nulla ponton álló Mitchell Marsh ellen, aki a kapushoz kesztyűzte a labdát. Aztán a 36. játszmában újabb adag hab zúdult a süteményre (na ezt a metonímiát már egy kicsit túltoltuk), ugyanis jött a 202-edik: most Alex Carey lábszárvédőjéről a kapura pattant a labda. Ausztrália hirtelen 91/6-on találta magát, ami nagyon veszélyes állás volt számukra. Igaz, azért a 39. játszmában egy olyan négyesből, ami nem határból, hanem valódi, vonalak közötti futásokból jött össze, a csapat előnye már 200 fölé duzzadt, de ha gyorsan elvesztették volna a maradék 4 kaput, India valós eséllyel vághatott volna neki az utolsó negyednek. A 40. játszmában majdnem meg is lett az első a 4-ből, de Labuschagne-t Jasaszví Dzsájszvál elejtette – így aztán az ütős a 43. játszmában megszerezte az 50-est: az egyik legnehezebbet eddigi pályafutása során. Közben pedig a 8. rendű Pat Cummins is szépen csendben gyűjtögetni kezdte a pontokat, így a 49. játszma végére, amikor megtartották a teát, a csapat már 135/6-on állt, ami lényegében 240/6-ot jelentett.
A folytatás három szűz játszmával indult, de aztán hamarosan elérte a 250-et az ausztrál előny – majd rögtön ezek után, amikor egy kis pihenő után Szirádzs visszatért dobni, első labdájából egy bíró szavás LKE-vel kiejtette a 70-nél tartó Labuschagne-t. Az 59. játszma pedig tovább súlyosbította a hazaiak helyzetét: Cummins és Mitchell Starc egy szimpla után nem értette meg egymást, hogy most fussanak-e egy másodikat, és az ebből eredő késlekedés, na meg a mezőny gyors reagálása kifutást eredményezett Starc oldalán. Cummins végül, ahogy az első negyedben, most is átlépte a 40-et, de az 50-et nem érte el: ezúttal 41-nél esett ki Ravindra Dzsadedzsá dobásából: 173/9 – mindjárt itt a vége? A válasz: nem. Nathan Lyon és Scott Boland ugyanis egy indiai szempontból hihetetlenül bosszantó társulást hozott össze: a 65. játszmában álltak össze, aztán pedig több mint 100 labdát túléltek! Eközben ráadásul letelt a 80 játszma, így megérkezett az új labda is, de az sem fogott ki rajtuk. Bumráh és Kannaur Lokes Ráhul, a harmadik katona egyszer majdnem: Lyon élezését Ráhul kiejtette a kezéből, de közben hátraesett, és az összezáródó alsó lábszárai között megakadt a labda, nem ért le a földre – vagyis az elkapás érvényes! Vagyis mégsem! Mert kiderült utána, hogy maga a dobás érvénytelen lett... Így aztán ennek a játszmának a végén, amikor lezárult a nap, a társulás már 55 futásnál járt, Ausztrália pedig 228/9-nél, ami 333-as előnynek felel meg. Ez pedig már az MCG-ben valaha volt legmagasabb sikeres kergetést követelné meg Indiától a negyedik játékrészben: az eddigi rekord 332 volt, de igen régen, 1928 és 1929 fordulóján...