Dobási statisztikák

Szerzett kapuk

A dobójátékosok egyik legfontosabb mutatója, hogy pályafutásuk alatt az egyes játékformátumokban hány kaput szereztek, azaz hány ütőst ejtettek ki.

A 9+1 kiesési mód közül 5 van, amely esetén a dobó egyéni statisztikáihoz is hozzáadják a kaput: a kidobás, az elkapás, a leverés, a láb a kapu előtt (lke) és a sajátkapu-döntés. Nem írják viszont a dobó javára, ha az ütőjátékos kifutás, labda kétszeri megütése, mezőnyjáték akadályozása vagy időtúllépés miatt esik ki.

Nyilvánvaló, hogy akinek hosszabb a pályafutása, több mérkőzést játszik, az több kaput is szerez. Ezért ez a mutató nem csak a játékos ügyességét, tehetségét jelzi, hanem az is erősen benne van, hogy mennyit játszott.

Az esetlegesen holtversenyre végződő korlátozott játszmaszámú meccsek végén lejátszott szuperjátszmában szerzett kapuk nem számítanak bele a statisztikákba.

Csúcstartók:

Formátum	Csúcstartó férfi játékos	Szerzett kapuk	Csúcstartó női játékos	Szerzett kapuk
Teszt	Muttaijá Muralitaran (Srí Lanka)	800	Mary Duggan (Anglia)	77
ENN	Muttaijá Muralitaran (Srí Lanka)	534	Dzshúlan Goszvámí (India)	255
NH20	Tim Southee (Új-Zéland)	164	Megan Schutt (Ausztrália)	145

4-es, 5-ös és 10-es zsákmány

Egy játékrészben legfeljebb 10 ütőjátékost lehet kiejteni, és általában kb. 5-6 dobójátékos dob. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 2-nél kevesebb kaput szerez egy dobó egy játékrészben. Emiatt nagy érdem, ha 4-et, 5-öt vagy még többet sikerül neki. A statisztikákba egyébként csak a 4-es és az 5-ös kerül bele, és ezeknek külön neve is van: 4-es zsákmány és 5-ös zsákmány. Ha valaki 5-ös zsákmányt szerez, akkor értelemszerűen 4-eset is, de a statisztikákban mégis csak az 5-öshöz írják hozzá, a 4-eshez ilyenkor már nem.

Az első osztályú krikettben (például a tesztben) legtöbbször addig megy a játék, amíg mind a 10 ütős ki nem esik, míg a korlátozott játszmaszámú mérkőzéseken ez ritkább. Ezért az előbbi esetben sűrűbben fordul elő az 5-ös zsákmány, utóbbi esetben ritkábban.

A 4 játékrészből álló mérkőzéseken (pl. teszt) előfordul akár az is, hogy valaki a két játékrészben összesen 10 kaput szerez: ezt 10-es zsákmánynak mondják, és nagyon nagy dicsőség, hiszen nagyjából olyan, mintha kétszer egymás után 5-ös zsákmányt szerezne valaki (igaz, összejöhet anélkül is, pl. 4+6 vagy 3+7 megoszlásban).

Olyan, hogy egyetlen játékrészben egy dobó 10 kaput szerezne, szinte elképzelhetetlen. Korlátozott játszmaszámú nemzetközi krikettben ilyenre még nem is volt példa soha, és tesztben is csak három embernek sikerült eddig: az angol Jim Lakernek 1956-ban, az indiai Anil Kumblének 1999-ben és a szintén indiai, de az új-zélandi válogatottban szereplő Ajaz Patelnek 2021-ben.

Az 5-ös zsákmány tréfás neve egyébként Michelle: hogy miért, arról itt lehet olvasni.

Csúcstartók:

Formátum	Csúcstartó férfi játékos	5-ös zsákmány	Csúcstartó női játékos	5-ös zsákmány
Teszt	Muttaijá Muralitaran (Srí Lanka)	67	Subhángí Kulkarní (India)	5
ENN	Vakár Júnisz (Pakisztán)	13	Anisa Mohammed (Karib-térség)	6
NH20	Moazzam Baig (Malawi)	3	Anisa Mohammed (Karib-térség)	3

Formátum	Csúcstartó férfi játékos	10-es zsákmány	Csúcstartó női játékos	10-es zsákmány
Teszt	Muttaijá Muralitaran (Srí Lanka)	22	Betty Wilson (Ausztrália)	2

Gazdálkodási arány

A gazdálkodási arány azt mutatja meg, hogy a dobó mennyire jól gazdálkodik a dobásaival: vagyis játszmánként hány pontot szereznek ellene az ellenfelei. Ezt azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a gazdálkodási arány, annál jobb a dobó.

Ha régebbi adatokból készítünk statisztikákat, olyan régiekből, amikor még nem feltétlenül 6 érvényes dobásból állt egy játszma, valójában akkor is 6-tal kell elosztani a végrehajtott dobások számát, amikor a gazdálkodást számítjuk, tehát ekkor nem szó szerint igaz, hogy a játszmánként ellene szerzett pontokat tekintjük.

A mellé és testet érintve mellé extrákat nem számoljuk bele a dobó ellen szerzett pontokba, de a rossz és széles dobásból származó extrákat igen.

A gazdálkodási arányt általában 2 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. a 3,418-at 3,41-re). Amikor a gazdálkodási rekordokat nézzük, nem érdemes olyan játékosokat belevenni, akik még keveset játszottak, hiszen lehet, hogy életükben összesen egyetlen játszmát dobtak végig, és az mondjuk szűz volt, akkor a gazdálkodásuk 0, ami megdönthetetlen világcsúcs lenne. Ezért amikor a játékosok pályafutását hasonlítjuk össze, csak azokat vesszük bele a listába, akik formátumtól függően legalább 2000, 1000 vagy 500 érvényes dobást elvégeztek.

Olyan krikettformátumokban, amikor nincs korlátozva a játszmák száma egy játékrészben, a gazdálkodási arány kevésbé fontos mutatószám, hiszen ott eléggé mindegy, hogy milyen gyorsan szerzik az ellenfelek a pontokat, az a lényeg, hogy mennyit szereznek. Korlátozott játszmaszám (A-listás és Húsz20-as krikett) esetén viszont sokat mond a dobóról a gazdálkodási arány. Egyébként minél kisebb a formátum játszmaszáma, annál sürgetőbb a pontszerzés az ütősöknek, annál többet kockáztatnak a magasabb pontszámú ütésekért, emiatt a dobók gazdálkodása általában annál rosszabb szokott lenni (igaz, cserébe a dobási találati arányuk jobb lesz - lásd később).

Amikor egy dobó gazdálkodási aránya magas, vagyis rossz, akkor azt szoktuk mondani, hogy ez a dobó pazarló. Az alacsony (jó) gazdálkodású dobókat takarékosnak nevezzük.

Csúcstartók:

Formátum	Bekerülés feltétele	Csúcstartó férfi játékos	Gazdálkodási arány	Csúcstartó női játékos	Gazdálkodási arány
Teszt	Legalább 2000 dobás	William Attewell (Anglia)	1,31	Lyn Larsen (Ausztrália)	1,37
ENN	Legalább 1000 dobás	Joel Garner (Karib-térség)	3,09	Sue Brown (Új-Zéland)	1,81
NH20	Legalább 500 dobás	Moazzam Baig (Malawi)	4,77	Ni Made Putri Suwandewi (Indonézia)	2,97

Dobási találati arány (DTA)

A dobási találati arány mutatja meg, hogy milyen sűrűn ejt ki egy-egy ütőst az ellenfél csapatából a dobó, azaz átlagosan hány dobás kell neki egy kapu megszerzéséhez. Értelemszerűen minél alacsonyabb ez a szám, annál ügyesebb a dobó.

Ha korlátozva van a játékrészben a játszmák száma, akkor az ütősök nagyobb kockázatot vállalnak a pontszerzésért, így nagyobb eséllyel esnek ki. Ezért minél rövidebbre van szabva egy mérkőzés, a dobók annál rosszabbul tudnak gazdálkodni, viszont a DTA-juk annál jobb lehet.

A dobási találati arányt általában 1 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. az 50,27-et 50,2-re).

Nincs értelme DTA szerint rangsorolni azokat a játékosokat, akik nagyon keveset dobtak: lehet például, hogy valaki egész életében egy dobást hajtott végre, és abból kaput is szerzett: ilyenkor a DTA-ja 1,00, ami megdönthetetlen világrekord lenne. Ezért formátumtól függően csak azokat vesszük bele a rangsorokba, akik pályafutásuk során legalább 2000, 1000 vagy 500 dobást végrehajtottak már.

Csúcstartók:

Formátum	Bekerülés feltétele	Csúcstartó férfi játékos	DTA	Csúcstartó női játékos	DTA
Teszt	Legalább 2000 dobás	George Lohmann (Anglia)	34,1	Betty Wilson (Ausztrália)	42,4
ENN	Legalább 1000 dobás	Ryan Harris (Ausztrália)	23,4	Charlotte Dean (Anglia)	25,9
NH20	Legalább 500 dobás	Dhruvkumar Maisuria (Botswana)	10,6	Lagi Telea (Szamoa)	12,6

Dobási átlag

A dobási átlag azt jelzi, hogy átlagosan hány pontot szereznek ellene az ütősök, mire egyet kiejt közülük. (A mellé és testet érintve mellé itt sem számít bele.) Értelemszerűen minél alacsonyabb ez az átlag, a dobó annál jobb játékosnak számít.

Ez a mutató nem független a korábbiakban bemutatott gazdálkodási aránytól és DTA-tól, ugyanis:

Tehát:

Jegyezzük meg, hogy régi adatok esetén, amikor nem 6 dobásból állt egy játszma, akkor is 6-tal számolunk ezekben a képletekben.

Ahogy alacsonyabbra korlátozódik a játszmák száma, a gazdálkodás általában úgy nő, de a DTA úgy csökken, így szorzatuk, ami a dobási átlaggal arányos, sokkal kiegyensúlyozottabb mutató a különböző játékformátumok között.

Ha egy játékos keveset dobott, kevés kaput szerzett, akkor akár szélsőségesen alacsony vagy magas értékeket is felvehet ez a szám. Ezért amikor dobási átlag alapján rangsoroljuk a dobók pályafutását, csak azokat vesszük bele a rangsorba, akik formátumtól függően legalább 2000, 1000 vagy 500 dobást elvégeztek életükben.

Csúcstartók:

Formátum	Bekerülés feltétele	Csúcstartó férfi játékos	Dobási átlag	Csúcstartó női játékos	Dobási átlag
Teszt	Legalább 2000 dobás	George Lohmann (Anglia)	10,75	Betty Wilson (Ausztrália)	11,80
ENN	Legalább 1000 dobás	Joel Garner (Karib-térség)	18,84	Gill Smith (Anglia)	12,53
NH20	Legalább 500 dobás	Dhruvkumar Maisuria (Botswana)	9,46	Ni Wayan Sariani (Indonézia)	7,13

Legjobb dobóteljesítmény (LDT)

Míg ahhoz, hogy a korábban leírt mutatói jók legyenek egy játékosnak, ahhoz egész pályafutása során jól kell teljesítenie, de a legjobb dobóteljesítmény nem ilyen: ez ugyanis azt mutatja, hogy egyetlen mérkőzésen vagy egyetlen játékrészen belül mi volt a legjobb eredmény, amit az illető elért.

Két számból áll, amelyet / jellel választunk el egymástól: az első az adott mérkőzés vagy játékrész során szerzett kapuk száma, a második az ellene szerzett pontok összege. Rangsoroláskor elsődlegesen az első szám szerint rendezünk csökkenő, másodlagosan a második szám szerint növekvő sorrendbe.

Ha a mérkőzés korlátozott játszmaszámú, akkor csak egy olyan játékrész van, amikor egy adott játékos dobhat, így ilyenkor nincs értelme külön mérkőzés- és játékrész-szintű LDT-ről beszélni, viszont az első osztályú krikettben, így például a tesztben, már van.

Az elméleti legjobb LDT természetesen 10/0 lenne egy játékrészben és 20/0 egy mérkőzésen, de ebben biztosak lehetünk, hogy még pár évszázadig senki sem fog így teljesíteni. Ha mégis, akkor valami nagy bundázás lehet a háttérben, és gyanítható, hogy nem fogják elismerni hivatalosan az eredményt.

Csúcstartók:

Formátum	Csúcstartó férfi játékos	LDT egy játékrészben	Csúcstartó női játékos	LDT egy játékrészben
Teszt	Jim Laker (Anglia)	10/53	Nítú Devid (India)	8/53
ENN	Csaminda Vász (Srí Lanka)	8/19	Szádzsida Sáh (Pakisztán)	7/4
NH20	Syazrul Idrus (Malajzia)	7/8	Rohmalia Rohmalia (Indonézia)	7/0

Formátum	Csúcstartó férfi játékos	LDT egy mérkőzésen	Csúcstartó női játékos	LDT egy mérkőzésen
Teszt	Jim Laker (Anglia)	19/90	Sájzá Hán (Pakisztán)	13/226