Egyre erősebben tombolnak a BBL-hurrikánok

2025. január 5. – Szerző: Krikettgalaxis

Még az idény elején viccelődtünk azon, hogy a Hobart Hurricanes csapata nem is hurrikánokra, csak szellőkre hasonlít – ám azóta sorozatban már negyedik meccsüket nyerték meg, és följöttek a 3. helyre! Ezúttal az Adelaide Strikerst múlták felül meggyőző játékkal.

Hobart belvárosa, háttérben a Tasmán híd (illusztráció)

A kép szerzője: CSIRO, licenc: CC BY 3.0

Eléggé egyenetlenül zajlik a BBL, már ami az időbeosztást illeti: a Melbourne Stars például már 7 meccsen volt túl, de volt még egy olyan csapat is, akik csupán 4-et játszottak eddig: méghozzá a Hobart Hurricanes. Ennek ellenére a lilák az első 4-ben tanyáztak, így önbizalommal várhatták a náluk kettővel több mérkőzéssel, de kettővel kevesebb ponttal rendelkező Strikers elleni meccset, ráadásul hazai pályán. A Strikers viszont tudta: hiába állnak rosszul, egy esetleges győzelemmel máris leelőzhetnék mai ellenfelüket, és legalább ideiglenesen biztosan elvehetnék tőlük a rájátszást érő 4. helyet.

Fontos hír volt a hazaiaknál, hogy a múltkori betegsége után mostanra visszatért kapitányuk, Nathan Ellis – emiatt viszont Peter Hatzoglou kiszorult a csapatból. Az adelaide-iek viszont nem változtattak a múltkor a Renegades elleni mérkőzést sikerrel vevő 11-ükön.

Az ütőfeldobás egy kisebbfajta csodával zárult: a Strikers ugyanis az ütést választotta! Ez volt a mostani BBL-idény 24. mérkőzése, de eddig mind a 23 alkalommal akinek lehetősége volt rá, dobással kezdett! Viszont a játékrész eleje nem igazolta őket: az első játszmában csak 2 futást gyűjtöttek, a másodikban pedig máris elvesztették D’Arcy Shortot. A folytatásban azonban Chris Lynn (akinek egyébként az első játszmában eltalálta a sisakját egy labda, ami miatt még ki is kellett cserélni a védőeszközt) és Jake Weatherald már jobban teljesített: az erőfölényben például Lynn négy 4-est ütött be, így az állás a 4. játszma végére 25/1-re nőtt. Az 5. játszma egy igen érthetetlen videóbírókikérést hozott: Vakár Szalámhíl labdáját még a vak is látta, hogy mennyire nagyon a láb-karók vonalán kívül pattant, a lilák mégis videót kértek LKE-gyanú miatt: természetesen a bírónak nem kellett visszavonnia az ítéletét. De ha most nem, a következő labdából már történt kiesés: Weatherald próbálta meg átütni a labdát a nyílt hosszú fölött, de nem tudott bele elég magasságot vinni, és pont a mezőnyjátékos kezébe ütötte a labdát. Lynn viszont tovább száguldott: igaz, a 8. játszmában egyszer csak az mentette meg az elkapástól, hogy két mezőnyjátékos (Chris Jordan és Tim David) egymásra várt, amikor el kellett volna kapni a labdát... A 9. játszmában Lynn már 49-nél tartott, de az 50 aztán mégsem lett meg, mert Szalámhíl dobásából most már elkapták. A következő társulás, Ollie Pope és Alex Ross szintén jól haladt az ütésben, és a félidő felénél már 88/3-ig juttatták a kékeket, majd a 13–14. játszmában, a választható erőfölényben újabb 23 futással gazdagították a csapatot (igaz, közben egyszer Ellis elejtette Pope-ot...) 5 játszmával a vége előtt a 190, de akár a 200 is kinézett a csapatnak: ezt végül csak megközelíteni tudták, mert azért Riley Meredithnek és Ellisnek is volt egy-egy viszonylag jó játszmája – de az elért 186 sem adhatott okot bánkódásra a vendégeknél. Esetleg az, hogy Ross is éppen csak lemaradt az 50-ről: őt 47-nél dobta ki Jordan.

A második játékrész igen érdekesen hullámzó játékot hozott. A két nyitó, Mitchell Owen és Matthew Wade például pár játszma alatt máris a lilák felé billentették a győzelmivalószínűség-mutatót, többek között Owen három egymás utáni hatosából, amit az erőfölény utolsó játszmájában szerzett, 51/0-ra hozva föl a csapatot. Pár pillanat múlva ez már 61/0 is volt, de akkor Owent az egyik Pope (Lloyd Pope) dobásából a másik Pope (Ollie Pope, a kapus) leverte – így a következő labdából Shai Hope is a két Pope által alkotott harapófogóban találta magát: Pope, Hope, Pope, de szép! A 7. játszma is ugyanezt a felállást hozta, és úgy tűnik, ez Hope-nak jelentett szerencsét: előbb egy elütött labdája a túlfutó és elcsúszó mezőnyjátékos keze mellett 4-esre gurult, aztán pedig elejtettek ellene egy elkapást... A hurrikánok lendületét aztán Cameron Boyce törte meg, aki a 8. és a 10. játszmában is eredményes volt – majd a 11. játszmában Ben McDermott is meghallotta maga mögött azt a borzasztó hangot, amit a labda karóknak való ütközése okoz... A 12 játszma után látott 106/4 már megint az Adelaide számára tűnt kedvezőbbnek, de ismét volt egy fordulat a mérkőzésben. A lassan, de biztosan haladó Nikhil Csaudharí mellett bent levő Tim David extra fokozatra kapcsolt, és a 14. játszmában például egy 4–4–6-ot, a 15-ödikben egy 6–6-ot és egy 4–6-ot bemutatva száguldott az 50-es felé, ami aztán a 17. játszmában, mindössze 22 labda után meg is lett neki. Utána Henry Thornton már hiába hozott le egy kiváló 18. játszmát (2 futás és 1 kapu), a Hobart már olyan közel járt a győzelemhez, hogy azt nem lehetett elbukni: 8 megmaradó dobással teljesítették is a célt.

Ezzel az eredménnyel a Hurricanes fellépett a 3. helyre, ráadásul egy meccsel kevesebbet játszva, mint a listavezető, így hiába az első nagy vereség miatt még mindig negatív nettó futási arány, jó esélyeket alakítottak ki maguknak a rájátszásba jutásra. A Strikers viszont továbbra is utolsó előtti, ráadásul nekik már 7 lejátszott meccsük van...