A Johannesburg tett róla, hogy ne bízza el magát az MI
2025. január 11. – Szerző: Krikettgalaxis
Hiába a nagy fölényű siker az SA20 idei első találkozóján, ma azért kiderült: nem biztos, hogy a tavalyi utolsó MI Cape Town lesz idén a mezőny legerősebb gárdája. A Joburg Super Kings ugyanis nagyobb megerőltetés nélkül verte őket egy eső miatt lerövidült mérkőzésen.
Részlet Johannesburg belvárosából (illusztráció)A kép szerzője: Adamina (Flickr), licenc: CC BY 2.0
Harmadik nap, negyedik meccs, hatodikként, azaz utolsóként bemutatkozó együttes: a Joburg, vagyis a tavalyi bronzérmesek. Mostani ellenfelük az a Fokváros volt, amelyet 2024-ben egy emlékezetes mérkőzésen bombáztak szét – de ma semmiképpen nem ez volt várható, látva a kékek tegnapelőtti nyitómeccsen mutatott teljesítményét...
A hazai csapat, azaz a Joburg elég sok új játékossal állt fel tavalyhoz képest: többek között olyan sztárok is játszottak náluk ma, mint Jonny Bairstow, Tabraiz Shamsi, Devon Conway vagy éppen Matísa Patirana, szóval azért nem kellett őket sem félteni. Az MICT a nyitómérkőzéshez képest egyet változtatott: Corbin Bosch helyére Kagiso Rabadát tették be. A pénzfeldobást a hazaiak nyerték, és a dobást választották: mint kapitányuk, a 40 évesen még mindig aktív Faf du Plessis elmondta: többek között azért, mert a sáv a kezdés előtt sokáig le volt takarva, és a folytatásra is esőt jósoltak, és olyankor jobb, ha tudják, pontosan mennyit kergetnek.
A fokvárosiaknál az ütést Rassie van der Dussen és Reeza Hendricks kezdte, de igen gyengén: az első két játszmában csak 2–2 futást gyűjtöttek, utána 3-at, a következőben pedig egy szimpla és két pöttyös labda után Hendricks máris kiesett: talán a lassúság miatti nyomás miatt Hendricks egész máshova ütötte a labdát, mint szerette volna: a mélységi csúcsra, ahol elkapták. A gyatra kezdést pedig tovább súlyosbította egy kifutás: Connor Esterhuizen és Van der Dussen egy szimpla után már majdnem megállt, de látták, hogy a mezőnyben ügyetlenkedik az ellenfél, ezért azt gondolták, lesz idő egy másodikra: hát nem volt, mert Bairstow még az utolsó pillanatban ledöntötte a kaput, ahova Van der Dussen tartott: 12/2 az 5. játszma közepén! A meccs első határát Colin Ingram ütötte a 6. játszmában, de az erőfölény ezzel együtt is csak 21/2-re végződött: a JSK már nagyon dörzsölhette a markát! Hát még amikor a 8. játszmában Esterhuizent is elkapta az első katona, a 9. játszmában pedig Ingramet a zárt hosszú – ezeknek köszönhetően a félidő felénél 38/4 volt az állás, továbbra is azzal az egy árva Ingram-féle határeseménnyel. Az SA20 eddigi több mint kétéves történetében ez volt a bármelyik csapat által elért leggyengébb eredmény 10 játszma után... Dewald Brevis egy 4-essel és egy 6-ossal ezen még szépített egy kicsit, de aztán ő is és pár dobás múlva Azmatulláh Omarzí is búcsúzott, méghozzá utóbbi megint egy kifutásból: most egy kommunikációs hiba miatt, ugyanis az aktív ütős, George Linde elhívta egy szimplára Omarzít, de aztán rögtön helyesbített, hogy mégse – ám az afgán már régen elindult, így a végén a két ütős egy végen találta magát... 75/6: közel volt a teljes MI-csőd. Innen még történt ugyan egy nagyobbfajta feltámadás, de olyan túl kedvező eredményre már ez sem volt elég: Linde és a 8. rendű Delano Potgieter főleg a végére begyorsítva innen már lehozta kapuvesztés nélkül a félidőt (bár a 16. játszmában utóbbi közel állt a kieséshez, csak éppen Shamsi elejtette az elkapást). A csapatot egészen 140-ig föl tudták hozni, ami a rossz kezdés után elég szép, de így is a csapat valaha elért leggyengébb első félidei eredménye lett. Az valószínűleg nem vigasztalta őket túlságosan, hogy ez a pár lett a csapat történetének eddigi legeredményesebb 7. kapus társulása...
Abban még semmi érdekes nincs, hogy az MI Trent Boulttal nyitott dobásban, de az furcsa volt, hogy Rabadát nem küldték be másik nyitó dobónak. Boult a 3. játszmában ki is ejtette honfitársát, Devon Conwayt, ami után Du Plessis és a részben magyar származású Leus du Plooy (Du Plooy Leus) társulása alakult ki. Mivel az eső nagyon közelgett, így érdemes volt begyorsítaniuk: ez főleg Du Plessis jóvoltából elég jól sikerült is, így 5.2 játszma után 37/1-re álltak. Ekkor, 19:50-kor azonban eső miatt megszakadt a játék: mivel a DL-eljárással kiszámolt menedék 33 volt, így ez az állás a JSK győzelmét jelentette volna. De az még odébb volt: 21 óra táján folytatódhatott a játék, mindössze egyetlen elveszett játszmával: a 19. játszma végére az újraszámolt cél 136 lett. A 8. játszma egy szenzációs Brevis-elkapás révén véget vetett Du Plessis menetelésének: a mezőnyjátékos a mélységi fedezet pozícióban, a határ mellett felugorva érte el az elütött labdát, ám mivel közben hátraesett, ki a pályáról, ezért még mielőtt leért volna, földobta a labdát a levegőbe, majd visszatért a pályára, és előrevetődve újra elkapta a leeső golyót. Az addig nem túl sokat mutató Du Plooy aztán a 10. játszmában egy egymás utáni 6-ossal és 4-essel lendített nagyot a csapat helyzetén, majd még jött egy-két újabb határ is, így 11 játszma után már 82/2-nél jártak: egy újabb eső esetén ez bőven-bőven elég lett volna nekik. Igaz, hogy a következő 3 dobásból nem született újabb pont, sőt, Bairstow is kiesett, de amikor ezek után, 21:30 körül megint megszakadt a játék, és megint kiszámolták a célt, megint azt jött ki, hogy még így is a sárgák vannak előnyben, méghozzá 6 futásnyira. Egy kis várakozás után, nem sokkal 21:50 után aztán a meccset végleg lefújták, így a 6 futásos győzelem valósággá vált: a Super Kings is 4 ponttal nyitotta tehát az idei versenyt.
