Nem semmi rajt az ILT20-ban: 1 futással nyert a Dubaj

2025. január 11. – Szerző: Krikettgalaxis

Ez nem az MI-család napja volt: Dél-Afrikában a Fokváros, az Emírségekben pedig az MI Emirates kapott ki. Utóbbi mérkőzés egyben az ILT20 liga nyitómeccse is volt: most kezdődik ugyanis a 3. szezon. És nem is akárhogyan: egy igen izgalmas hajrával, ahol a Dubai Capitalsnek éppenhogy sikerült megvédenie az első félidei pontszámát.

Dubaj látképe éjjel (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Kedves krikettrajongók, nem elég nektek a BBL, a BPL és az SA20? Ha nem, hát tessék, itt a negyedik nagy liga, amely ezekkel párhuzamosan zajlik – bár az bizonyos szempontból megkérdőjelezhető, hogy az ILT20 mennyiben számít nagy ligának és mennyiben nem. A pénz sok, a minőség fantasztikus, mind játékban, mind infrastruktúrában és szervezésben, de hiába a rengeteg világsztár, az érdeklődés világszerte mégis valahogy elmaradt eddig a várttól – mégiscsak az Arab Emírségekben vagyunk, ami (egyelőre?) csak egy középhatalomnak számít krikettben. Viszont biztató jelek azért már tavaly, a második szezonban is mutatkoztak: a helyszíni nézettség (a szurkolók száma) megnégyszereződött (!) az első idényhez képest (igaz, alacsonyról indult...), és úgy tűnik, a közvetítéseken keresztül bekapcsolódók száma is nőtt, bár itt ellentmondó adatokat lehet találni, hogy mennyiről mennyire, de az biztos, hogy 2–300 millió körül mozog a világon.

A nyitómeccs papíron a tavalyi döntő megismétlése volt, de természetesen a keretekben annyi mozgás történt, hogy attól elég messze jártunk, hogy abból a régi mérkőzésből bármi következtetést is le lehessen vonni. A Capitalsnél például 6 olyan játékos is kezdett ma, akik tavaly nem szerepeltek náluk (nem csak a döntőt tekintve), köztük például Gulbadín Naib és Shai Hope, hogy csak a nevesebbeket említsük – illetve Farhán Hán, a fiatal (pakisztáni származású) emírségekbeli játékos. A címvédő MI 3 teljesen új embert vetett ma be, Alzarri Josephet, Tom Bantont és a nemrég feltűnt, de a világ krikettjében már mostanra is mély nyomokat hagyó 18 éves afgán pörgetőt, Alláh Mohammad Gazanfart, akinek ez volt az első nagy ligája, ahol szerepelhetett – és minden bizonnyal nem az utolsó.

Ne feledjük: ahogy tavaly, úgy ebben a ligában (az IPL-hez hasonlóan) idén is érvényben van az a szabály, hogy minden csapat cserélhet egyet, és nem csak a lecserélttel azonos szerepkörű játékost hozhatnak be!

A 2025-ös ILT20 pedig, azok után, hogy az MI a dobást választotta, egy szűz játszmával kezdődött! Méghozzá Akeal Hosein jóvoltából, aki ellen Hope nem tudott pontot szerezni. Utána már született pár pontocska, de nem sok: 3 játszma után 8/0 volt az állás, majd a szenvedő Hope a 4. játszma végén, Fazalhak Fárúkí dobásának eredményeképpen búcsúzott is. Aztán amikor már úgy nézett ki, a 3. rendű Brandon McMullen végre begyorsít (ütött egy 4-est és egy 6-ost egymás után), akkor Gazanfar egy újabb takarékos játszmával 30/1-re fogta vissza a DC-t az erőfölény végére. A másik nyitó ütős egyébként, akit még nem említettünk, Adam Rossington volt, de ő szinte pontosan ugyanúgy szenvedett, mint Hope: majdnem ugyanazokkal a gyenge mutatókkal esett ki, csak éppen ő a 7. játszma végéig bírta. A 8. játszmában a rendkívül rutinos Kieron Pollardtól láttunk egy tőle szokatlan hibát: egy elég könnyű elkapást nem tudott megfogni a nyílt hosszú közelében McMullen ellen – aminek aztán az lett az eredménye, hogy a skót tovább folytatta szép, majd egyre szebb menetelését. A félidő felénél, amikor a csapat 54/2-re állt, neki 24 futása volt, majd a 14. játszmában máris 50-est ünnepelhetett, mindössze 33 labdából. Hogy ez mekkora teljesítmény, arra a többiek eredménye is rávilágított, hiszen a többiek mind jóval gyengébbek voltak ma. Még Rovman Powell ért el a folytatásban 25-öt, de a 3. legjobb eredmény csak 13 volt a csapatból... McMullen egyébként a 17. játszmában búcsúzott Fárúkí mai második áldozataként – aztán a 19. játszma meghozta a dobó 3., 4., sőt, 5. skalpját is: dobóteljesítménye 5/16 lett, ami az ILT20 teljes történetének legjobb eredménye! A végére már eléggé szétesni látszott a Dubaj játéka, az utolsó játszmában egy kifutás is volt, a következő érvényes dobásból meg olyan hibák jöttek egymás után, hogy az már szinte vicces volt: Farhán Hán luftot ütött, a labda a lábáról elkezdett visszagurulni a dobó felé, de az ütős elindult egy futásra, társa viszont visszaküldte – eközben a mezőnyből meg Zahúr Hán rádobta a labdát a kapura, de az meg mellément... jobb is, hogy véget ért a félidő. A DC eredménye egyébként 133/8-ra sikerült, ami elég gyengének tűnt, de a pálya nem volt túl ütősbarát, az már látszott.

A kergetésnek aztán megadta az alaphangját, hogy a második dobásból Olly Stone máris betalált az egyik legmagasabban jegyzett Emírségek-játékos, Mohammad Vaszím kapujába, ráadásul ez a játszma is szűz lett: mindkét félidő szűzzel kezdődött tehát! És ez majdnem azzal is folytatódott: a másodikban csak 1 futás esett – a harmadikban pedig a 3. rendű Andre Fletcher esett ki a 9. vele szembeni dobásból, nulla ponttal! Hát, érdekesek tudnak lenni az ilyen alacsony pontszámú meccsek is! És hogy még érdekesebb legyen, a 4. játszmában Farhán Hán megszerezte az első ILT20-as kapuját, 4 dobással később pedig Obed McCoy is: ő a csereként beállt Kuszal Perérát ejtette ki, így az állás 23/4-re változott, amiből Nicholas Poorannek köszönhetően az erőfölény végére 34/4 vált. De ez a pillanatnyi Pooran-lendület egyelőre nem folytatódott, és a félidő felénél még mindig csak 54/4 volt az állás – azok után, hogy a 10. játszma két utolsó dobása egy (helyesen) meg nem adott LKE-gyanút és egy elejtett elkapást is hozott. Pooran és Akeal Hosein viszont ezek után feljebb kapcsolta a sebességváltót, és a 15. játszma végére néhány hatosnak is köszönhetően már 101/4-re emelték a csapatot. Ráadásul mindezt úgy, hogy az 50-eshez már közel járó Poorant épp nem sokkal ezelőtt ejtette el Farhán Hán... De ha Pooran nem, Hosein legalább hamarosan kiesett: Gulbadín Naib, a dobó a szokásos bicepszfeszítős ünneplését mutatta be utána. A folytatás egyre feszültebb és izgalmasabb lett: egyik irányban sem akart eldőlni a meccs. Az MI lassan, de haladt előre, a szükséges pontarány elérhető tartományban maradt, de nem csökkent nagyon – viszont miután Naib a 18. játszmában Poorant és Josephet is kiejtette, majd a 19. játszma majdnem szűz lett Stone jóvoltából, akkor már inkább a Dubaj felé billentek az esélyek – hiszen most már 13 futás hiányzott az MI-nek az utolsó játszmában. Azt pedig Farhán Hán dobta, Pollard ellen, aki ki sem engedte a kezdeményezést a saját kezéből, és mindig páros számú futást szerzett: 0–széles–0–4–0–2... így az utolsó dobásból egy 6-os kellett volna nekik. Bár az utolsó labdát Pollard nem találta el teljesen jól, de elég sok erőt vitt bele – ám a labda lepattant a pályán, így csak 4-es lett belőle, és a Capitals 1 futással megnyerte a nyitómeccset!