Nagyon nagy visszavágással kezdődött el a világbajnokság
2023. október 5. – Szerző: Krikettgalaxis
A nyitómérkőzésen Új-Zéland súlyos vereséget mért arra az Angliára, amelytől négy évvel ezelőtt holtverseny után kaptak ki a világbajnoki döntőben. A kiviknél Devon Conway 150 fölött végzett és Rachin Ravindra is átlépte a százat.
A kép szerzője: Glen Fergus (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 2.5
Elkezdődött hát végre a várva várt világbajnokság! Az a két csapat találkozott tehát most, amelyikek 2019-ben befejezték: a világbajnok Anglia és a döntőben szűken kikapó Új-Zéland.
Bár az idei vébén a négy évvel ezelőtt látott játékosok majdnem fele újra szerepel (legalábbis abban a 9 válogatottban, amelyek akkor is és most is itt vannak), de csak egyetlen kapitány van a 10 közül, aki 2019-ben is kapitány volt: az új-zélandi Kane Williamson. Igaz, őt ma még pihentették, mivel tavaszi térdsérülése éppen ezekben a napokban jött rendbe: emiatt csak a bemelegítő meccseken játszott, az első éles fellépésére majd legközelebb kerül sor, így ma Tom Latham látta el a kapitányi teendőket. Williamsonon kívül sérülés miatt hiányzott még Új-Zélandból Tim Southee és Lockie Ferguson is, míg az angoloknál kisebb csípősérülése miatt Ben Stokes nem lépett ma pályára.
A sajtóban, a médiában, a világhálón, és ami fő: az utca embere között is nagy izgatottság előzte meg a világbajnokságot – a hatalmas ahmadábádi Narendra Modi stadionban azonban a lelátók nagy része üresen tátongott a kezdéskor. Bár a hivatalosan közölt nézőszám (amit valószínűleg az eladott jegyek alapján jelentettek be) 41 138 volt, a valóságban ennek a több mint negyvenezer embernek a nyomát sem lehetett látni, amikor elkezdődött a meccs. Szerencsére később azért megnövekedett a tömeg, szóval talán csak a nagy hőség riaszthatott el sokakat az egész napos meccsnézéstől.
Új-Zéland a dobást választotta, így Jonny Bairstow és Dawid Malan jött be középre a kezdéskor. Malan lassan kezdett, de az angol szurkolók többsége nem ijedt meg: tudták róla, hogy lassú kezdés után képes a begyorsításra – most azonban ez nem történt meg, mert Matt Henry 14 pontnál kiejtette. Henry és Mitchell Santner a játékrész első felében nagy nyomást volt képes gyakorolni az ütősökre, nekik köszönhető, hogy a címvédő nem tudott nagyon ellépni. Időközönként elesett egy-két kapu, a határesemények pedig nem özönlöttek. Joe Root elmenetelt ugyan 77-ig, de csapattársai, bár érdekes módon kivétel nélkül mindenki kétszámjegyű eredménnyel végzett, a nyomába sem értek, így az angolok közepesnek vagy az alattinak mondható 282 futással zártak.
A kergetés során Új-Zéland csak egy pillanatig érezhette magát kellemetlenül: akkor, amikor Sam Curran a második játszma elején aranykacsával kiejtette Will Youngot. De aztán kiderült: ez volt az egyetlen kapu, amire az angol dobók ma képesek voltak: a nyitó Devon Conway és a harmadik rendű Rachin Ravindra (aki egyébként indiai származású, tehát majdnem azt is mondhatjuk, hogy hazai pályán érezhette magát) innentől kezdve a meccs végéig pályán volt, és csak gyűjtötték, csak gyűjtötték a sok futást. És nem is lassan, így aztán 36.2 játszma alatt elérték a 283 pontot, visszavágva ezzel a 2019-es döntőért.
Conway és Ravindra néhány kisebb jelentőségű rekordocskát is megdöntött ma:
- 273 futásos társulásuk Új-Zéland legeredményesebb párja lett a világbajnokságok történetében.
- Conway azzal, hogy 83 dobásból ért el százast, a leggyorsabb új-zélandi ütőssé vált e tekintetben a vébéken. Az eddigi rekordot Martin Guptill tartotta 88 dobással.
- Ravindra viszont rögtön meg is döntötte ezt a csúcsot, ugyanis ő meg 82 dobásból jutott el százig.
- Sőt, Ravindra, aki most 23 éves, a legfiatalabb új-zélandi játékossá vált, aki 100-ast ütött egy világbajnokságon.