Amikor Új-Zéland már azt hitte, hogy, akkor kiderült: dehogy!
2023. november 4. – Szerző: Krikettgalaxis
Óriási, 402-es célt állított fel Új-Zéland válogatottja Pakisztán elé: ekkor nem sokan akadtak, akik hittek a zöld sólymok győzelmében. Ám jött Fáhar Zamán, és idén negyedszer is százast ütött a kivik ellen, aminek segítségével a vébé első DL-eljárásos eredményhirdetése során Pakisztán lett a győztes. Öldöklő küzdelem várható az elődöntőért a csoportkör végén!
A lahori Bádsáhi-mecset (illusztráció)A kép szerzője: Muhammadhasnainnaeem (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Rendkívül fontos mérkőzésnek néztünk elébe ma: Új-Zéland 8, míg Pakisztán 6 ponttal állt előtte, az elődöntőt érő 4., illetve a 6. helyen. Utóbbi válogatottnak akkor lehetett igazán nagy esélye az elődöntőbe jutásra, ha ma nyer, viszont ha veszít, akkor gyakorlatilag lemondhatott a továbbmenetelről.
Igaz, hogy a Csinnászvámí stadionban rendezték a meccset, ahol nem különösebben pörgetőbarát a talaj, de azért azon sokan meglepődtek, hogy Pakisztán kihagyta a keretéből Uszama Mírt, és helyette Haszan Alít tette be, így ugyanis 4 sebes dobóval állt fel a csapat, és például balra pörgető lassú dobójuk nem volt egy sem. Eközben Új-Zélandnál legalább három pörgető volt a csapatban, de ami még ennél is fontosabb: (ismét) visszatérhetett a kapitány, Kane Williamson, akinek a kedvéért egyébként Will Young maradt ki az összeállításból. Emellett még egy változtatást végrehajtottak: Matt Henry helyett Ish Sodhit tették be.
A dobással kezdő Pakisztán tehát sorra próbálkozott a gyors dobóival, ám ők valahogyan ma nem jelentettek akkora veszélyt, amekkorát gyakran megszoktunk tőlük. Az első kapu is csak a 11. játszmában esett (ez volt egyébként Haszan Alí pályafutásának 100 ENN-kapuja), utána pedig Rachin Ravindra és Williamson párosa szomorította el a dobókat: utóbbi alig maradt le a százasról, míg előbbi át is lépte azt, miközben a társulás 180 pontot kaszált be mindössze 142 dobás alatt. A félidő későbbi részei hasonlóan alakultak, bár akkor már nem volt kiemelkedő egyéni teljesítmény, de mindenki, aki sorra került, hozzátette a magáét, így aztán Új-Zéland meg sem állt 401 pontig, amit, ha Pakisztán le akart kergetni, újra rekorddöntésre lett volna szüksége.
A szünetben azonban elkezdett szitálni az eső. Tudni lehetett, hogy ennek a pályának rendkívül jó a vízelvezető rendszere, így hosszú játékmegszakításoktól csak akkor kellett tartani, ha folyamatosan hull a csapadék. Ez egyelőre nem történt meg, így a második félidőt csak egy pici csúszással el tudták kezdeni. A félidő viszont nagyon rosszul kezdődött a zöldek számára: a 2. játszmában máris búcsúzott Abdulláh Safík – innentől kezdve viszont Bábar Ázam és elsősorban Fáhar Zamán nagyon rákapcsolt, és rengeteg határt ütve száguldottak előre. Az eső veszélye azonban nem múlt el, ezért fennállt az esélye, hogy esetleg Duckworth–Lewis-eljárásos eredményszámolásra kerül sor. Aki ért hozzá, tudja: ez az eljárás feltételezi, hogy az ütős csapat nem számít arra, hogy eső lesz, és tartalékolja az agresszív játékot a félidő végére. Mármost ha ezzel ellentétben az ütősök számítanak az esőre, előrehozzák az agresszív játékot, és szerencséjükre valóban eső lesz, akkor kifejezetten jól járhatnak, hiszen a DLS alacsonyabb célt fog kihozni nekik, mint amire ők fejben felkészülve játszottak. Valószínűleg ez történhetett ma is: Pakisztán kockáztatott és bejött nekik! Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy csak ennek a számításnak az eredménye volt a mai győzelmük, hiszen ahhoz nem kis krikett-teljesítmény is szükséges, hogy például 144 dobásból 13 hatost és 14 négyest üssenek... márpedig Ázam és Zamán ezt tette meg. És az eső valóban ideért: amikor először állt meg a játék 21.3 játszma után, Pakisztán már 10 futással az eddig a pillanatig újraszámolt cél előtt járt, de ezek után még folytatódott a játék. Akkor azt lehetett hinni, hogy 41 játszmáig fog tartani, a cél pedig 342 lesz, ám 25.3 játszma után ismét meg kellett állni a csapadék miatt. Ekkor Pakisztán már 21 futással haladta meg az átszámolt célt – és ezúttal ennyi elég is volt nekik, a játék ugyanis a rossz időjárás miatt nem folytatódott, hanem hamarosan lefújták az egészet!
Így aztán Pakisztán pontszámban beérte Új-Zélandot, de NFA-ja még mindig rosszabb, ezért egyelőre a déli félgömbiek állnak elődöntés helyen. De már csak egy-egy mérkőzésük van hátra: Pakisztán a gyengélkedő Angliával, Új-Zéland pedig a szintén gyengélkedő Srí Lankával játszik majd. Egy biztos: igen érdekes meccsek lesznek!
És itt a végén térjünk még vissza egy kicsit Fáhar Zamánra: egyrészt azért, mert mindössze a 4. játékos lett a vébék történetében, aki egy játékrészben legalább 10 hatost ütött (ő most 11-et), másrészt az 5. játékos lett, aki egy naptári éven belül egy ellenfél ellen 4 százast is el tudott érni. Ja és amióta rendelkezésre állnak dobásról dobásra típusú adatok, azóta ő lett a harmadik játékos, aki világbajnokságon az első 20 játszma alatt ért el százast.
