Már nem száz a száz és nem nulla a nulla a PSL-ben
2024. február 23. – Szerző: Krikettgalaxis
Első vereségét szenvedte el a mai, nagy harcot hozó találkozón a listavezető Multan Sultans, méghozzá éppen attól a Peshawar Zalmitól, amelyiknek eddig egyetlen pontja sem volt. Már csak a bajnoki címvédő Lahor nullapontos...
Az 1600-as években épült Mahábat Hán-mecset Pesavarban (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az első és az utolsó helyezett találkozott ezúttal a pakisztáni szuperligában, ráadásul az első otthonában, Multánban, így azt hihettük, nem nehéz megjósolni a mai győztes kilétét. Ám aki valóban ezt hitte, nagyot tévedett. Egy igen izgalmas, sokszor látványos mérkőzésen, ami egy vitás elkapást is hozott, az eddig nyeretlen pesavariak kerekedtek felül.
A Multán természetesen maradt a győztes összeállításnál, de a Pesavar természetesen nem. Azt nem mondhatjuk, hogy teljesen felforgatták volna a csapatot, de azért négy cserét mégis végrehajtottak: kimaradt a legutóbb játszók közül Tom Kohler-Cadmore, Ámir Dzsamál, Mohammad Zísán és Vakár Szalámhíl, helyettük pedig Haszíbulláh Hán, Paul Walter, Navín ul-Hak és Aríf Jakúb kapott lehetőséget – közülük Walternek és Jakúbnak ez volt élete első PSL-meccse.
Az ütést választó Zalmi egyelőre meglepetés nélkül kezdett: az első játszmában ütőseik nem szereztek pontot, csak extrák születtek: az viszont három is. Utána viszont Bábar Ázam, majd Szaím Ajúb gyors kiesése után Haszíbulláh Hán begyorsított, és 8 játszma után már mindketten 30 ponton álltak. Ezek után viszont Uszama Mír mindkettejük kapuját eltalálta, a soron következő ütősök pedig mindannyian egészen közepes teljesítményt nyújtottak: ha nem számítjuk az utolsó két rendet, akkor mindenki 13 és 23 futás között végzett, de ami szintén fontos, hogy közülük ketten legalább 200-as aránnyal tették ezt (Paul Walter és Rovman Powell). Ezt mind összeadva egy 179-es pontszám jött ki a Pesavarnak, ami talán versenyképesnek tűnt: az eddig látottak alapján ugyanis a multáni pálya nem annyira könnyű az ütősöknek. Elég azt felhozni példának, hogy a mérések szerint míg Lahorban a gyors labdák átlagosan 0,8 fokot görbültek, itt 1,3 fokot.
A második játékrész egy picit hasonlóan kezdődött: az egyik nyitó hamar búcsúzott (itt Mohammad Rizván, aki kacsázott), a másik nyitó és a harmadik rendű viszont viszonylag sokat tett hozzá a játékhoz. Érdekesség, hogy amikor Jászir Hán a 9. játszmában a csapat 52 pontjánál kiesett, ebből az 52-ből 43 egyedül az ő neve mellett állt. (Ez nagyon hasonlított a pont ma zajló India–Anglia teszthez: ott Zak Crawley állt 42-n, amikor kiejtették, a csapat pedig 57-en.) A harmadik rendű Reeza Hendricks is szépen haladgatott ezek után, de a 4. rendű Dawid Malan még sokkal jobban: ő 22 (!) dobásból jutott el 50-ig, majd kiesett: de ekkor már 122 futása volt a csapatnak, és még csak a 15. játszmában jártunk: nem voltak túl rosszak az esélyeik. A hátralevő 5 játszma viszont multáni összeomlást hozott, főleg a 17-edik: itt ugyan Uszama Mír két hatost is beütött, de Jakúb őt is meg még két másik ütőst is kiejtett. A legnagyobb izgalmakat aztán az utolsó játszma hozta: ennek kezdetekor 21 futást kellett megvédenie a Zalminak, de Iftihár Ahmed ismét elkezdett bevadulni, és két négyes mellett egy hatost is beütött: az utolsó két dobásból már csak 6 futás hiányzott nekik! Ám ekkor Ul-Hak előbb őt, majd a bejövő Sáhnaváz Dahánít is kiejtette, így ha szűken is, de meglett a Pesavar első győzelme! A Multán még így is vezeti a tabellát, és a Zalmi még így sem jött föl rájátszást érő helyre, de a mezőny legalább nem szakadt szét annyira.
A legnagyobb vitákat a meccsen a 16.6-os kapu okozta. Itt Jakúb röptéjét David Willey majdnem 6-osra ütötte, de a határon levő (amúgy helyettesítő) mezőnyjátékos, Dan Mousley elkapta! De nem akárhogy: ugrott érte, és mivel így elhagyta a pályát, gyorsan fel is dobta a megszerzett labdát a levegőbe, hogy ne érintkezzen a cipője a pályán kívüli talajjal, miközben a labda a kezében van, mert akkor nem érvényes az elkapás. Ezek után visszalépett a pályára, és ott újra elkapta az általa imént feldobott labdát. Ez nagyon szép teljesítmény, csak kérdés, valóban nem volt-e olyan pillanat, amikor érintkezett a labdával is és a pályán kívüli talajjal is egyszerre. Videózgatták, de nem tudták megállapítani, ezért végül érvényesnek nyilvánították.
