Kedvező helyzetben az IU, kedvezőtlenben a KK

2024. március 7. – Szerző: Krikettgalaxis

A PSL idei végjátékában a legnagyobb harc talán az Islamabad United és a Karachi Kings között dúl az egyik befutó helyért. Most pont ez a két együttes találkozott, és mivel a csatából a United került ki győztesen, a Karachi igen nehéz, bár még nem reménytelen helyzetbe került.

Az iszlámábádi Faiszal-mecset, Pakisztán nemzeti mecsete (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Tegnapi, az utolsó helyezettől elszenvedett vereségük után igen bosszúsak lehettek az Islamabad Unitednél, bár azt is tudták, hogy még így is saját magukon múlik, hogy bejuthatnak-e a rájátszásba, nem pedig más csapatok kezében van a sorsuk. Hogy ez így is maradjon, ahhoz ma kötelező volt a győzelem a Karachi Kings ellen, hiszen a királyok egyetlen ponttal álltak mögöttük, de eggyel kevesebbet játszottak. Az IU győzelme esetén viszont 3 pontra nőtt volna a különbség, és így továbbra sem függtek volna a jövőben a KK eredményeitől.

A mai alkalommal három helyen is eltért az összeállításuk attól, amit tegnap láthattunk. Nem volt itt ezúttal Jordan Cox, Naszím Sáh és Rumman Raísz, helyettük pedig Heider Alí, Matthew Forde és Tymal Mills játszott. A Kings ellenben nem változtatott azon a csapatán, amelyikkel legutóbb sikerült legyőzniük a kvettai gladiátorokat.

Az Iszlámábád a dobást választotta, így Sán Maszúd és Tim Seifert vonult ki középre ütni a szép számú nézősereg elé. Négy játszmán át minden szépen is alakult nekik, mindig ütöttek egy vagy két négyest, és összességében eddigre 33 pontot hoztak össze. Ám ekkor megérkezett Fahím Ásraf, aki ellen ugyan Seifert még összehozott egy szimplát, de a következő dobásból Maszúd felütött a levegőbe egy labdát, amit Imád Vaszím egy szép, futás közbeni elkapással megkaparintott, a következő négy dobás pedig pöttyös lett. És ha már Vaszím az elkapásban így jeleskedett, a következő játszmában megmutatta, hogy dobásban sem rossz: akkor csak 4 pontot szereztek ellene, így az erőfölény 38/1-es állást hozott a Karacsinak. Aki kedveli a futás közbeni elkapásokat, ma örülhetett, ugyanis rögtön következett még egy: most Colin Munro tette meg, ismét Ásraf dobásából, ezúttal Seifert ellen. Amikor aztán a 8. játszmában ismét csak egyetlen futás jött össze, és még Soeb Malik is kiesett, egyre jobban kezdhettünk kételkedni abban, hogy ma egy tipikus ravalpindi sávot látunk – azok ugyanis legendásan ütősbarátok. A déliek helyzetét aztán tovább súlyosbította a 9. játszmában Mohammad Naváz kihullása: ekkortól kezdve jóformán már csak a most bejövő Kieron Pollardban bízhattak... Ő pedig hozta is, amit vártak tőle: James Vince-cel a félidő legeredményesebb párját alkotva ketten 58 futást hoztak a konyhára, majd Vince kiesése után Pollard még egy kicsit folytatta: igaz, kicsit már lassabb sebességgel, de beszedett még további 8 pontot a 31-e mellé, ami ahhoz elég volt, hogy legalább a 150-et el tudja érni a csapat. Amely pontszám egyébként igazán nem sok jót ígért nekik...

De azért azt sem állíthatjuk, hogy a kergetés gyerekjáték lett volna az Iszlámábád számára. Nagyjából olyan ütemben jöttek tőlük a határok, hogy biztosan kézben tartsák a pontarányukat, de az ütőseik nem tudtak tartósan megmaradni a helyükön. Munro például 9, aztán Alex Hales 18 futás után kiesett, így az erőfölényt 47/2-vel zárták. Ezek után valamicskét megnyugodott a játék, és az Ága Szalmán–Sádáb Hán pár ugyanúgy 58-at hozott össze, mint az első játékrészben Pollard és Vince, de egyikük sem jutott el egyénileg még csak 35-ig sem. A következő ütősök még náluk is kevesebbet értek el, de azért nagyon így sem kellett izgulnia a csapatnak: 19 játszmán belül, 5 megmaradó kapuval elérték a 151-es célt. Egy apró érdekességet említünk még meg a statisztikakedvelőknek: a mérkőzésen 4 DFR-kikérés történt, méghozzá mind a négy elkapás gyanúja miatt (pedig az a ritkább, az LKE-ért szokták gyakrabban). Sőt, mind a négynél a bíró úgy ítélt, hogy nincs kiesés, és az összes esetben a játékvezetőnek lett igaza.

Győzelmükkel a vörösök átmenetileg a tabella második helyére is följöttek, hiszen jó NFA-juk mellett ugyanúgy 9 pontjuk van, mint a Kvettának és a Pesavarnak, de előbbi kettő, utóbbi pedig egy mérkőzéssel még kevesebbet játszott. A Kings matematikailag még nem búcsúzott a rájátszástól, de már csak úgy juthat be oda, ha hátralevő két mérkőzését megnyeri ÉS az imént említett három csapat között lesz olyan, amelyik innentől kezdve már nem szerez több pontot.