Nagy meccsen dőlt el: nem lesz idén IPL-címvédés

2024. május 18. – Szerző: Krikettgalaxis

Megcsinálta a közel lehetetlent a Royal Challengers Bengaluru: sorozatban 6. győzelmét aratva följött a negyedik helyre, és már biztosan ott is marad, vagyis továbbjut. Mai vesztes ellenfelük, a Chennai Super Kings viszont már biztosan nem, így nem védheti meg tavalyi bajnoki címét.

A Bengaluru-palota Bengaluruban (illusztráció)A Bengaluru-palota Bengaluruban (illusztráció)

A kép szerzője: Basavarajmin21 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a két maradék csapat, amelyik még a rájátszás utolsó kiadó helyéért harcolt, pont egymással találkozott ma. Igaz, ez mégsem pont olyan volt, mint egy egyenes kieséses meccs: a CSK győzelme az ő továbbjutásukat jelentette volna, de az RCB-é még nem feltétlenül, csak akkor, ha ez a győzelem megfelelő arányú is. Szerencsétlenség azonban ebben a szerencsében, hogy elég rossz, esős időt jósoltak mára, így volt rá esély, hogy elmarad az egész – de újabb szerencse, hogy ez nem így történt: csak egyszer egy kisebb eső zavarta meg a mérkőzést, és nem hogy nem maradt el, de még csak lerövidíteni sem kellett. A kezdés előtt talán voltak olyan tévénézők, akik egy pillanatra megrémültek: nem sokkal a pénzfeldobás előtt behozták a pályát eső esetén lefedő ponyvákat: de mivel nem esett, ez valószínűleg csak egy kis gyakorlás volt a pályamunkások részéről.

Bár a krikett (szerintünk) a világ legjobb sportja, de azért vannak ebben is olyan dolgok, amiket kevésbé szeretünk. Az egyik persze az eső, de erről már írtunk – a másik a nettó futási arány. Emiatt ugyanis most, a kezdés előtt még nem lehetett megmondani, hogy pontosan mekkora győzelmet kell aratnia a Bengalurunak a továbbjutáshoz. Csak ilyeneket lehetett mondani, hogy például: ha az első félidőben 200 futást érnek el, akkor 18 futással kell nyerniük a továbbjutáshoz. De ha nem 200-at, akkor meg nem biztos, hogy 18-cal, szóval a pontos feltétel csak az első félidő után volt kiszámolható.

A vendég Csennai egyet változtatott a múltkori összeállításán, jelesül azt, hogy kihagyták Moeen Alit, helyére pedig Mitchell Santnert tették be, míg a Bengalurunál az angol válogatotthoz hazautazó Will Jackst Glenn Maxwellel pótolták.

A Super Kings a dobást választotta, a Royal Challengers így a szokásos módon Virát Kohlít és Faf du Plessist küldte pályára. A lélektani előny minden bizonnyal velük volt, hiszen 5 meccset már sorozatban megnyertek – ennek ellenére a mai első játszmában csak két szimplára futotta tőlük. De aztán lassacskán (vagy nem is olyan lassacskán) belelendültek a játékba – amely lendületet aztán 3 játszma után máris egy 40 perces esőszünet akasztott meg. A szünet után megint egy kis időre volt szüksége a társulásnak, mire újra határt tudtak ütni: több mint 2 újabb játszma telt el négyes és hatos nélkül, az erőfölény pedig csak 42/0-ra végződött. De körülbelül ez volt ma az utolsó pillanat, amikor úgy éreztük, hogy a sárgák állnak jobban. A pár majdnem a 10. játszmáig együtt volt, amikor Kohlí 47 futással kiesett – de közben, mivel ma is 4 hatost ütött, elérte a 37 maximumot, így átvette a vezetést a szezon hatosranglistáján. Du Plessisnek sikerült átlépnie az 50-et, de aztán, amikor inaktív volt, az aktív Radzsat Pátídár visszahajtott egy labdát a dobó, Santner felé, aki ujjheggyel beleért, mielőtt eltalálta volna Du Plessis kapuját – és mivel a dél-afrikai a vonalon kívül állt, az ütőjét pedig nem tudta időben letenni a vonal mögé, így ez kifutásnak számított! De az RCB-nél ma úgy tűnt, minden ütősnek elég jó napja van. Nem csak Pátídár, de a 4. rendű Cameron Green is nagyon jól haladt, a végén pedig Dines Kártik és Maxwell is beütött gyorsan több határt, így 218-ra tudták felhozni a csapatot.

Most már ki lehetett számolni, mi kell a Royal Challengers továbbjutásához: az jött ki, hogy most is elég nekik egy 18 futásos győzelem, de egy 17 futásos már nem. Tehát a Csennainak legalább 201 futást kellett teljesítenie. Ezen a pályán, az ő ütőrendjükkel ez nem tűnt lehetetlennek.

De minden esélyt máris újra kellett gondolni a második félidő első labdája után: ekkor ugyanis Maxwell dobását Riturádzs Gájkvár egyenesen a rövid ferde lábhoz ütötte, aki elkapta. Ez a rövid ferde láb egyébként Jas Dajál volt, aki aztán a 3. játszmában dobóként is kiejtett valakit: méghozzá Daryl Mitchellt. A sárgáknak nagy feltámadásra volt szüksége – és most egy ideig úgy tűnt, ez talán meg is lesz. Rachin Ravindra és Adzsinkja Raháne társulása ugyanis a 9. játszma végére 85-ig vitte a Super Kingst, ami időarányosan majdnem meg is felelt nekik. Raháne viszont ekkor kiesett, az utána bejövő Sivam Dube pedig csigalassú volt: 15 dobásból csak 7 futást szerzett, mire ő is búcsúzni kényszerült. Egyedül Ravindrában látszott némi reménység, de a 13. játszma végén Dubével belezavarodtak a futásokba: egy sikerült nekik, aztán Ravindra először rábólintott egy másodikra, Dube el is indult, ám végül Ravindra meggondolta magát, visszaküldte volna, de már ő is kint volt a térfelén, Dube még inkább – végül a kifutás áldozata Ravindra lett. A végső izgalmak 15 játszma elteltével kezdődtek. Ekkor a két nagy öreg, Ravindra Dzsadedzsá és Mahendra Szinh Dhoní volt bent, a CSK-nak pedig 72 futás hiányzott 30 dobásból. Négy játszma alatt ebből 55-öt (!) le is dolgoztak, vagyis az utolsóban elég lett volna nekik 17. Jas Dajál volt a dobó a 20. játszmában, akivel először Dhoní nézett szembe. Első dobás: hatos. 11 kell 5-ből. Második dobás: Dhoní egy lassabb labdát a mélységi hátsó keresztláb felé üt – de nincs benne elég hossz, hogy kimenjen a pályáról, és Szvapnil Szinh elkapja! Dráma! A stadion egyik fele örömmámorban, a másik fele döbbenten: lehet, hogy ez volt a nagy Dhoní pályafutásának utolsó ütése egy hivatalos krikettmeccsen? A meccs persze ekkor még nem úszott el a vendégek számára – csak a következő pár dobásból. Először Sárdul Thákur csak egy nullásat, majd egy szimplát ütött – ekkor viszont az ütés visszakerült Dzsadedzsához. Két dobásból 10 pont hiányzott. Emlékszik valaki a tavalyi döntőre? A végén két dobásból 10 pont hiányzott a CSK-nak, és Dzsadedzsá volt soron. Akkor egy hatost és egy négyest ütött, így bajnok lett a Super Kings – ma viszont ezt nem tudta megismételni (sőt, két pöttyös született a végén), így a Csennai lemondhatott a címvédésről, és az 5. helyen fejezte be az idényt.

Óriási feltámadás volt ez viszont a Royal Challengers részéről: az utolsó helyről jöttek föl egymás után 6 győzelemmel a 4. helyre, és ha így folytatják, akár történetük első bajnoki címe is meglehet! Hogy ehhez majd a végselejtezőben kin keresztül vezet az út: a Sunrisersen vagy a Royalson, az holnap kiderül.


Alapból nem látható kép
×