Formátum	Mérk.	Jr.	Dobás	FE	Kapu	LDT (jr)	LDT (m)	DÁ	Gazd.	DTA	4 k/jr	5 k/jr	10 k/m
Teszt	43	76	13939	4579	158	7/49	11/152	28,98	1,97	88,2	6	10	1
1. osztály	184	-	44937	15345	758	8/15	-	20,24	2,04	59,2	-	51	15
A-listás	5	-	297	190	4	2/51	2/51	47,50	3,83	74,2	0	0	0

A Trinidad szigetén, St. Charles faluban született Sonny Ramadhin az első délkelet-ázsiai származású játékos volt, aki a karibi válogatottban szerepelt: még nagyszülei vándoroltak be Indiából Trinidadra, hogy ott szerződéses munkásként dolgozzanak. Amikor még fiatal volt, szülei meghaltak, ezért Rock nevű nagybátyja nevelte fel a sziget déli részén található Esperance nevű faluban. Egy kanadai missziós iskolába járt – pontosabban szólva többnyire nem járt, mert gyakran iskola helyett is krikettezett.

Felnőtt korában is kis termetű ember maradt, akinek – nem tudjuk miért, de több róla szóló leírás is kiemeli – mindig be voltak gombolva a csuklójánál az ingujjai.

Mindössze 2 első osztályú meccs után és mindössze a hazai szőnyeges dobósávokon szerzett tapasztalatokkal behívták abba a tesztválogatottba, amely 1950-ben Angliában turnézott: itt azonban igencsak zavarba ejtette az angol ütősöket, mert előre észlelhető különbség nélkül mind balra, mind jobbra csapódó pörgetett dobásokat megeresztett. Ezen sorozat alkalmával volt olyan meccs, amikor 11 kaput is szerzett. Ekkor járt egyébként életében először külföldön: sok érdekes tapasztalatot szerzett, különösen az emeletes buszok tetszettek neki. Azt is mesélik róla, hogy amikor rá jutott a feladat, hogy rendeljen vacsorát csapattársainak egy londoni indiai étteremben, akkor nem csak arról gondoskodott, hogy sok finomságot szolgáljanak fel nekik, hanem desszert közben észrevétlenül el is hagyta az asztalt, és a teljes számlát kifizette, nem hagyván, hogy nála tehetősebb csapattársai hozzájáruljanak a költségekhez.

De visszatérve a krikettre van még egy érdekesség vele kapcsolatban: egy 1957-es teszten világcsúcsot állított fel azzal, hogy egyetlen játékrészben 98 (!) játszmát dobott végig, vagyis 588 dobása volt! Igaz, ezalatt mindössze 2 ütőst ejtett ki. Ez volt az a meccs, amikor a nagyvilág számára kiderült, hogyan lehetséges őt, az addig félelmetes Ramadhint semlegesíteni. A két angol ütős, Peter May és Colin Cowdrey azt a taktikát vetette be a bepörgetett és a hajtáshoz túl rövid dobások ellen, hogy egyszerűen jól kiléptek, és bal lábukkal simán odaálltak a labda útjába. Akkoriban a láb a kapu előtt szabálya ugyanis még kicsit más volt: még nem lehetett kiküldeni a játékost abban az esetben, ha nem próbálta meg megjátszani a labdát, és az a pont, ahol a labda eltalálta őt, a két kapu közötti vonaltól a kéz oldal felé esett. Így aztán számtalan lke-apellációt visszautasítottak a bírók ez alatt a 98 játszma alatt. Később pont azért változtatták meg az lke szabályát, hogy ilyen védekezések ne történhessenek meg. De a változtatás, mint említettük, csak később történt meg: ebben a sorozatban még sikerrel alkalmazták az angolok ezt a taktikát, ami teljesen elkedvetlenítette Ramadhint, fényes pályafutása hirtelen kettétört. Bár még néhány évig játszott teszt krikettet, de a régi idők nagyszerű Sonnyja többé nem tért vissza.

Később Angliában a Lancashire-ben játszott első osztályú krikettet: utána még évtizedekig ott is élt. Egyik unokája, Kyle Hoggs varratos dobóként szintén szerepelt ebben a csapatban, Craig nevű fia pedig nem kevesebb mint 50 szezont húzott le a Friarmere CC nevű kiscsapatnál: ennek a klubnak egyébként Sonny az elnöke is volt egy ideig. Craigen kívül egy Sharon nevű leánya is volt.

Amikor 1950-ben Angliába érkezett, nevét K. T. Ramadhin alakban jegyezték be, de mint később elmesélte, soha nem tudta, mit jelent a K és a T betű: őt mindig is (legalábbis iskolás kora óta) Sonnynak hívták, csak az angol hivataloknak muszáj volt valamilyen névkezdőbetűket beírniuk, hogy regisztrálni tudják.

1965 és 1990 között angol feleségével (leánykori nevén: June Austerberry) egy Fehér Oroszlán nevű vendéglőt üzemeltettek Manchester közelében, de végül a törvények úgy változtak meg, hogy kötelező lett volna teljes egészében megvásárolniuk az egységet, ők pedig inkább úgy döntöttek, ezt nem vállalják.

A karibi válogatottban híres pörgetődobó-társa, sokszor elhangzott szókapcsolattal: pörgető-ikertestvére a balkezes Alf Valentine volt, akivel együtt még egy azóta is népszerű dalban is megörökítették: a híres 1950-es, angolok elleni győzelem után Lord Kitchener és Lord Beginner trinidadi zenészek írtak róluk egy népszerű kalipszót^{(?)Kalipszó: több évszázados múltra visszatekintő, nyugat-afrikai eredetű, de a Karib-térségben elterjedt tánczeneműfaj}, amelyben ez a sor szerepel refrénként: Két kicsi pajtásommal: Ramadhinnal és Valentine-nal.

1951-ben egyike volt a Wisden Év Krikettezője díj elnyerőinek, 1972-ben pedig hazájában megkapta az ország legmagasabb rangú kitüntetését, a Kolibri Aranyérmet.