Charlie Absolom

Charlie Absolom

Krikettgalaxis-azonosító: j646

Országrész: Anglia

Születés: 1846. június 7.

Születési hely: Blackheath (Kent, Egyesült Királyság)

Halál: 1889. július 30. (43 évesen)

Halál helye: Port of Spain (Trinidad, Trinidad és Tobago)

Nem: férfi

Ütés: jobbkezes

Dobóstílus: jobbkezes közepes


Ütési és mezőnyjáték-statisztika:

FormátumMérk.Jr.NEKFutásMaxFutÜÁDVSZÜA1005046Elk.Lev.
Teszt120585229,00--01-000
1. osztály991781125159415,05--04--1270

Dobóstatisztika:

FormátumMérk.Jr.DobásFEKapuLDT (jr)LDT (m)Gazd.DTA4 k/jr5 k/jr10 k/m
Teszt1------------
1. osztály99-1303654722827/45-19,402,5146,2-193

Charles (azaz Charlie) Alfred Absolom nem tudhatott maga mögött hosszú krikettpályafutást, de azért néhány érdekességet mégis lehet róla írni.

Első osztályú krikettet 1866-tól 1879-ig játszott a Kent és a Cambridge-i Egyetem színeiben (valamint feltűnt az Úriemberek–Játékosok rangadón is), viszont tesztmérkőzésen csak egyszer, 1879-ben szerepelt az angol válogatottban. Azon a meccsen, az első negyedben, miután az ausztrál Frederick Spofforth a történelem első teszt-mesterhármasával 26/7-re módosította az angol eredményt, Absolom kilencedik ütősként bejőve 52 futást szerezve megmentette csapatát egy szégyenletesen alacsony eredménytől. Aztán, bár jó lassú-közepes dobó volt, mégsem hívták dobni, a harmadik játékrészben pedig 6 ponttal kiesett.

1868. június 20-án nem mindennapi esemény részese volt. A Cambridge játszott éppen a Surrey ellen az Ovalban, amikor a negyedik játékrészben a magas rend összeomlása után William Warnerrel társulva pályára lépett ütni. 175-öt kergettek, de amikor bejött, már 91/7-en álltak, így az esélyek elúszni látszottak. Egyszer azonban egy nagyon szép hajtást mutatott be, ami bár nem lett 6-pontos ütés, mégis 6 futást tudtak teljesíteni társával, sőt, egy 7-ediket is megpróbáltak, amikor viszont Absolom a mezőnyből visszahajított labdába az ütőjével ért bele. Az ellenfél mezőnyjáték akadályozása miatt apellált, a bíró pedig ki is küldte Absolomot: ezzel ő lett a világon az első, aki első osztályú krikettben ezen a szokatlan módon esett ki. (A meccset végül 14 futással el is vesztették.)

Ütőstílusáról a híres W. G. Grace azt mondta, hogy sajátos stílusa volt, az ütőt mindig elég magasan markolta meg, és nem igazán törődött azzal, hogy a labda hol pattanik; mindenhová ütötte a labdát, kivéve oda, ahova a dobó számított rá, hogy ütni fogja. Dobásai főként a Cambridge-i időszakban voltak figyelemre méltóak: 18 itteni meccsén nem kevesebb mint 101 kaput szerzett.

Valószínűleg kiváló testfelépítése miatt Cambridge-i építőmunkásnak becézték. Igazi izmos óriás volt, de azt mondták róla, a légynek sem tudott ártani. Nem csoda, hogy súlylökésben is jeleskedett, az viszont érdekesebb, hogy fociban és távolugrásban is jó volt.

Miután befejezte a krikettet, 1880-ban eltűnt a világ szeme elől, senki sem tudta, hol van és mit csinál. 1889-ben érkezett hír a haláláról: ez a halál pedig az akkor hajókon (könyvelőként?) dolgozó Absolomot egy messzi városban, Port of Spainben érte, de hogy pontosan milyen körülmények között, arról a különböző források mást-mást írnak. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy árurakodás közben érte baleset, de van, ahol azt írják, cukrot rakodtak fel a hajóra, és ráomlott az áru, máshol azt írják, egy daru esett rá, miközben egy banánszállítmány lerakodása zajlott.

Alapból nem látható kép
×