Krikettgalaxis-azonosító: j686
Ország: India
Születés: 1902. szeptember 22.
Születési hely: Bombay (Brit India)
Halál: 1950. szeptember 11. (47 évesen)
Halál helye: Ahmadábád (Gudzsarát állam, India)
Nem: férfi
Szerepkör: ütős
Ütés: jobbkezes
Dobóstílus: jobbkezes közepes
Nemzetiség és/vagy származás: párszi
Ütési és mezőnyjáték-statisztika:
Formátum | Mérk. | Jr. | NEK | Futás | MaxFut | ÜÁ | DVSZ | ÜA | 100 | 50 | 4 | 6 | Elk. | Lev. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Teszt | 2 | 4 | 0 | 69 | 31 | 17,25 | - | - | 0 | 0 | - | 0 | 2 | 0 |
1. osztály | 75 | 132 | 9 | 3578 | 185* | 29,08 | - | - | 6 | - | - | - | 51 | 0 |
Dobóstatisztika:
Formátum | Mérk. | Jr. | Dobás | FE | Kapu | LDT (jr) | LDT (m) | DÁ | Gazd. | DTA | 4 k/jr | 5 k/jr | 10 k/m |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Teszt | 2 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
1. osztály | 75 | - | - | 279 | 6 | 2/14 | - | 46,50 | - | - | - | 0 | 0 |
Támadó szellemű ütőjátékos és kiváló a mezőnyben – ez volt Szorábdzsí Hormásdzsí Muncsersá Koláh.
Párszi családban született Bombayben, ahol első éveit is töltötte. Szülei viszont ekkor Kolhápurban éltek, ahol apja textilgyári főfelügyelő volt: a gyermeket nagyszülei, nagynénjei és nagybátyjai nevelték. A bombayi Szent Xavér iskolában tanult, és játszott az intézmény krikettcsapatában is.
1922 és 1942 között tartó első osztályú pályafutása során a Nyugat-India, a Navánagar és a Bombay csapatában is alapembernek számított. Nem volt kérdés, hogy amikor India válogatottja 1932-ben Angliába indult turnézni, ő is bekerült a csapatba. Ezen a turnén került sor India történetének első tesztjére is. Koláh az ezt megelőző első osztályú turnémeccseken jól teljesített, péládul a Northamptonshire és a Cambridge-i egyetem ellen két egymást követő játékrészben 63 és 96 pontot ütött, majd a Worcestershire ellen egy meccsen 44+38-at, de utána a teszten csak 22+4 pontot tudott szerezni. Utána viszont megint voltak jobb eredményei: például a Lancashire elleni 122 és a Gloucestershire elleni 94. Saját kapitányával, Nájadúval azonban nem volt túl jó viszonya, állítólag a hazafelé tartó hajón egy összetűzésük odáig fajult, hogy Koláh azzal fenyegette meg Nájadút, hogy bedobja őt a tengerbe.
1933-ban részese volt még India második, egyben első hazai tesztjének is, itt már egy árnyalattal jobban teljesített, viszont összeszedett egy csúnya sérülést. Ezeken kívül több tesztet már nem is játszott. Amikor viszont 1937-ben a Navánagarral megnyerték a csapat első Randzsí-trófeáját, ő gyűjtötte a legtöbb futást a klub színeiben. A híres bombayi ötcsapatos tornákon pedig, ahol vallás és származás szerint szerveződtek a részt vevő csapatok, Koláh volt a párszik kapitánya.
Miközben aktívan krikettezett, az utánpótlás nevelésével is foglalkozott: többek között Vínú Mánkadot is tanította középiskolás korában.
Azokban az években, amikor ő játszott, az indiaiak még nem vették elég komolyan a mezőnyjátékot. Ő volt talán az első, aki igazán felismerte a jelentőségét: már pályafutása elején órák hosszat gyakorolta a mindenfelé szálló és guruló labdák megszerzését és a kapushoz történő odadobását.
Magas, testes ember volt, az angol sajtó egyszer az indiai válogatott Adóniszának is nevezte. Úgy tudni, babonából mindig egy héj nélküli mandulát hordott a nadrágzsebében – ez a mandula még a Szent Xavér iskolai éveiből származott. Szeretett (és tudott is) teniszezni, és 1932-ben örömmel vett részt nézőként a wimbledoni tenisztornán is.
Családjáról nem igazán találtunk információkat, csak annyit, hogy egy fia (Máncsí) biztosan volt, aki a kaliforniai Szilícium-völgyben dolgozó első indiai informatikusok egyike lett.
Szorábdzsí Koláh életfilozófiája ebben az általa gyakran idézett mondatban fogalmazható meg: Amikor a Nagy Pontozó jön, hogy írjon a neved mellé, nem azt fogja kérdezni, hogy hány futást gyűjtöttél, hanem hogy jól játszottál-e.